Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-02-18 / 14. szám

2 Békés 1931 február 18. .A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület közgyűlése. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a részvényesek élénk érdeklődése mellett 1980 évi közgyűlését a Békősmegyei Takarékpénz­tári Egyesület. A gyűlést dr. Zöldig János igazgatósági elnök nyitotta meg Üdvözölte a jelenlevőket s reámutatott azokra a nehézségekre, amik gazdasági életünket megbénítják, azokra az árkánumokra amik által a nehéz helyzetén javítani akarnak közéleti fórfiaink. Sajnos, a jelen nem rózsás Ez azonban nem jelenti a kétségbeesés indokoltságát, sőt fokozottabb összetartást, hatványozott takarékosságot és megfeszitettebb munkát igényel Reméljük, hogy a legfontosabbat, mezőgazdaságunkat rövidesen sikerül kedvezőbb helyzetbe hozni s ez által megindul a fejlődés a többi foglal­kozási ágban is. Kegyeletes szavakban emlé­kezett meg néhai Trauttwein Gyula igazgató­főmérnök, felügyelő-bizottsági tag elhunytáról. Emlékét jegyzőkönyv örökíti meg. A remek és nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után a gyöngélkedő Tar Antal vezérigazgató helyett Ambrus Lajos igazgató olvasta fel az igazgatósági jelentést. Eszerint az 1930 évi mérlegszerű tiszta nyereség az előző óv áthozott hasznával együtt P 7939T61. Ebből osztalékra 10500 darab P 40.— u. e. részvény után darabonként Pä-, tehát P 52.500-at fordítanak. Fényesen sikerült a Lorántífy Zsuzsanna Egyesület és a Református Énekkar által rendezett nótaest. Szombaton este ismét megtelt közönség­gel a népkerti pavilion nagyterme. A társa­dalom minden rétege képviselve volt a ma­gyar nótaestón, amelyet a Lorántífy Zsuzsánna Egyesület és a Református Énekkar rendeztek­Az est fényes és meleg hangulatú volt. A programm elsőrangú s nagy örömünk telt abban, hogy egy pompás írót: Böszörményi Jenőt és pompás énekest: László Imrét sze mólyesen megismerhettük. Mindegyik gyulai szereplése maradandó nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében s az a szép hir, mely megelőzte őket, örvende­tes valóságnak bizonyult. Kaptak is annyi tapsot, amennyit ritkán hall a pavilion nagy terme. A férfikar és vegyeskar által előadott számok mind pompásan sikerültek s az ének­kar folytonos haladásáról tesznek bizonysá­got. A legmelegebb elismerés illeti meg a dalkör kiváló vezetőjét: Kertész Györgyöt. Dr. Kovalszky Róbert zongoramüvészete már annyira közismert és nagyraórtékelt, hogy annak dicséretére újat nem lehet mondani. Harsányi Pál esperes mondotta az est záróbeszédét a tőle megszokott nem minden napi szónoki tudással. Ne feledkezzünk meg Bakró József ki­tűnő zenekaráról sem, mely remekül kísérte László Imre énekművész nehány számát. Az est egyik kedves érdekessége volt, hogy az énekművész által előadott dalok egyi kének megkapóan szép szövegét dr. Krisztin- kovics Antal rendőrtanácsos irta. Előadás után hajnalig tartó tánc követ­kezett. Hirdessünh i „mm. A felügyelő-bizottság jelentését Hoffmann Károly dr. jogtanácsos olvasta fel. Mindkét jelentést észrevétel nélkül, egy bangulag elfogadta a közgyűlést s a felment- vényt úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság tagjainak megadták. Miután indítvány az elnökséghez nem érkezett, a tárgysorozat véget ért. Befejezésül elnök jelentette, hogy az 1930. évi osztalék kifizetése 1931 évi február hó 16 tói a helyi pénztárnál a csorvási, nagyszénási és sarkadi fiókok pénztáránál, valamint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (Budapest) pénztáránál történik. Egyúttal kérte az elnök a jelenlevőket, hogy a Bókósmegyei Kereske­delmi Testületek Szövetségének vándorgyű­lésén megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlés az elnök éltetésével vég­ződött, A Békésmegyei Takarékpénztári Egye­sület, mely vármegyénk egyik legrégibb és legtekintélyesebb pénzintézete, ez évben is mindent elkövetett, hogy a közönségben iránta meggyökeresedett bizalmat ez idén is kiérde­melje. Örömmel mondhatjuk, hogy célja a mai nehéz helyzetben is sikerült. Erre nézve csak azt a tényt hozzuk fel, hogy az elmúlt év súlyos viszonyai között is a betétállomány kereken félmillió pengővel szaporodott. M l K E K. Értesítés. A gyulai Szcc:ális Misszió Tár sulat folyó hó 19-én, csütörtökön délután 5 óra­kor gyűlést tart a Békézmegyei Takarékpénstári Egyesület tanácstermében. Minden tagot és ér­deklődőt szeretettel meghív a vezetőség. Szülői értekezlet az áll. polg. leányiskolában. Február 22-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel szülői értekezlet lesz a polgári leányiskolában, mely alkalommal dr. Bogner Rezső városi kér. orvos tart előadást A minden szülőt közelről érdekelt előadásra a figyelmet már most felhívja az igazgatóság. Eljegyzés. Schmidt Mariskát eljegyezte Kon- csek István Budapestről. A gyulai állami polgári leányiskola ismeret terjesztő előadásán nagy közönség jelenlétében tartotta Ajtai K. Julia tanárnő vetitettképes elő adását az otthon művészetéről. Végigvezette az otthon művészi fejlődését a barlanglakás diszit ményeitől a jelenkori lakások szépségéig. Az építőművészet fejlődését is kifejtette a cölöpépit- ményektől b mai felhőkarcolókig. Folyó hó 19-én délután 5 órakor özv Andaházyné Kiss Ilona tanárnő tartja előadását Arany János balladáiról. Arany balladákat szavalnak : Fazekas Ilona, Rácz Julia és Szalatnay Lenke, az iskola volt nővén dékei. A szülőket és érdeklődőket ezúton is meghívja a tanári kar „A tüdővész es az ellene való védekezés“ címmel tartja meg február 22-én, vasárnap dél után fél 5 órakor a gyulai Munkásotthon Egye sülét hatodik vetitettképes ismeretterjesztő elő­adását Előadó dr. Blanár László városi tiszti orvos. Az egyesület ifjúsága ének- és zeneszá­mokat fog leadni az előadáson Belépődíj nincs önkéntes adományokat köszönettel fogad az egyesület kulturbizottsága. Holttányilvánitás. Olatz János gyulai sze- retetházi gondnok, aki 1893-ban született, néhai jóemlékü Glatz János építőmester és felesége néhai Kalostyán Erzsébet fia hadnagy, a 14 ik honvéd gyalogezredből orosz fogságba esve 1916 ban eltűnt. Az illetékes hatóságok holttá- nyilvánitották. Halálozások. A gyulai iparos társadalom egyik köztiszteletben álló tagja, Karácsony Ist­ván szijgyártómester költözött el az élők sorából 56 éves korában. Pénteken délután halt meg váratlanul. Temetése a gyulai társadalom osz- latlan részvéte mellett ment végbe vasárnap dél­után a Damjanich utcai gyászházból a Szenthá­romság temetőben. A temetési szertartást báró Apor Vilmos dr. apátplébános végezte. A tekin­télyes iparos elhalálozása özvegyét, nagyszámú családját és kiterjedt rokonságát döntötte gyászba, — Ugyancsak pénteken délután szállt el lelke az örök hazába özv. Oötz Jánosné szül. Répásy Máriának. 63 éves volt Férjét, néhai Götz János kefekötőmestert újév napján temették el. Özvegye azóta nem tudott megnyugodni. Éppúgy mint férje, ő is hirtelen halt meg. Halálát szivszélhü- dés okozta. Nagyon szorgalmas, derék asszony volt, akinek halálát rokonsága, köztük Csehszlo­vákiában élő nővére gyászolja. Temetése vasár nap délután fél 3 órakor ment végbe az Ecsedi- utcai gyászházból a Szentháromság temetőben. A temetési szertartást Holecz János segédlelkész végezte. Nyugtázás, a gyulai Szociális Missziónak Császár Lajosné 4 pengőt, özv Bodoky Kálmán­ná 5 pengőt, özv. Verner Kálmánná 5 pengőt, Kaufmann Ödönné pedig névnapmegváltás címen 10 pengőt adományozott. A nagylelkű adomá­nyokat köszönettel nyugtázza a vezelőség. Mécs László szavalóestje folyó hó 24-éu, kedden este 8 órakor a békéscsabai Kulturházbaa. Árverés, a gyulai járás főszolgabirája a múlt évben beszolgáltatott, talált és elkobzott fegyvereket 1931. február 18-án délelőtt 10 óra­kor a hivatal helyiségében elárverezteti. Kizáró­lag fegyvertartási igazolvánnyal, fegyvervásárlási igazolvánnyal, megbízhatóságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal és vadászterülettel rendelkező egyének vehetnek részt az árverésen. Országos vásár Békéscsabán. Békéscsaba megyei varasban a tavaszi országos vásárt a kő­vetkező napokon tartják meg : Február 23 án, hétfőn szarvasmarha, juh, kecske, általában hasí­tott vására. Február 24 én, kedden ló, szamár, öszvérvásár. Február 25-én kirakodó vásár Évforduló.*) Együtt indultak el az élet útjára Fehér mirtnszvirág volt a lány hajába’. Fehér mirtuszvirág, tovatűnő álom, Hányszor sirt fel szivük te utánad, vágyon. Együtt indultak el. Ifjan és merészen. Büszke láng csillogott az ifjú szemében. Büszke láng csillogott, a boldogság lánqja, Boldog büszkeséggel indult szép útjára. Együtt indultak el a pap áldásával, Együtt álmodoztak ifjú édes vággyal. Ha egyik sirt, véle könnyezett a másik, Pedig mindakettő boldogságra vágyik. Együtt indultak el az élet útjára, De nem szenvedésre, csupa boldogságra A szenvedésben is kitartottak bátran, Azért csillog ezüst mindkettő hajában. Együtt indultak el most tizennyolc éve, Mennyi álom égett mindkettő szivébe ! Mennyi álom, amely valóra nem vála . . . Mégis egyik szive se sir ma utána. Együtt indultak el, együtt bátran, ketten. Mind a kettőjüket: „ Áldja meg az Isten /“ Áldja meg az Isten őket boldogsággal Szélfoszlott álmukért kárpótolja százzal. S ne legyen ezentúl rögös a sors útja, Virág nyíljon rajta, csupa piros rózsa ! B. E. *) Szüleim házasságának I8-ik évfordulójára.

Next

/
Thumbnails
Contents