Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-12-25 / 102. szám

LXIII. évfolyam 1©Z. waám. Péntek €tyuta, 1931. december 3S. Előfizetési árak: l '> : . ■ ' r : Negyedévre : helyben . .IP ^0 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán; Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A ml ünnepünk. „Boldog nemzet, melynek Istene az Ur.“ (Zsolt. 32, 12.) Számtalanszor énekeljük szivünkből, lelkesen, egy szebb, boldogabb jövő szent reményében az elárvult magyarok biztató énekét a „Magyar Hiszek egy“-et. Tudja már mindenki; ur, szegény egyaránt, zengi rendület­lenül legtöbbször azonban anélkül, hogy meggondolná, mit mond, beha­tolna az értelmének mélységébe, hogy mit is jelenthet ez. Szeretem hazámat, rajongok érte, nem csak vallom, do át is érzem Petőfi hazaszeretettől lángoló szivének szép megnyilatkozását: Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, leg elhagy ottabb Minden népek közt a föld kerekén.“ de megremegek sokszor az „örök igazságától, mert Tompa Mihály szava cseng á fülembe: Nem elég, hogy mint tölgy kivág atánk, a kidült fában őrlő szil lakik... a honfi honfira vádaskodik.“ „Hiszek egy isteni örök igazságban.* Csak ezt ne említenénk már, vagy úgy élnénk akkor, hogy ne kellene megremegni tőle. Mered-e remélni az Ő segítségét, Kit annyi sok-sok bűnnel magad ellen lázitaszl, Kit cinizmusoddal naponként arculversz? Hiszed, hogy az ország, mely a pártviszály hona a Béke-királyától kap éltető erőt?! Vak­merő vagy testvér! Ne áltasd magad. Hazádnak javára ezzel nem lehetsz. Drága magyar testvér! Karácsony hajnalán tekints fel az Égre. Az angyali-ének ad nekünk programot, ezt valósítsuk meg, mit az Isten kíván. „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratu .em­bereknek“. Addig ne említsd az „örök igazság“-ot, még meg nem valósí­tottad minden cselekedetedben az Isten kívánságát. Hagyj fel a viszállyal, imádjad az Istent és tégy jót mindenkivel. Te apa, ki gyermeked leikébe belecsöpögteted az élet nehézségei ellen való védekezés jótanácsait, ne feledd el azt sem, hogy „Hiába való az ember iparkodása, ha nem járul hozzá Isten áldása“. Te jó édesanya, ki szerető szived drága melegével igyekezel gyer­meked lelkében a jó és szép erény virágait életre kelteni, ne feledd el soha, hogy gyermeked jövője csak úgy lesz biztosítva, ha az oltalmazza, Ki életünket adta. Mindnyájan, kik magunkat magyaroknak mondjuk, szeressük az Istent, tegyük meg parancsát, akkor, de csakis akkor, ha nem kell megremeg­nünk az „örök igazságától. Akkor zengjük, énekeljük bízva és remélve: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.“ Farkas István A vármegye téli rendes közgyűlése. w Óriási vihar töri fei a at eilenxék egyik indítványának tárgyalásánál. (1931 december 19.) A megye parlamentje ismét viharos je­lenetek színhelye volt. A vita skálájába igen sok disszonáns hang tolakodott be s ezek bizony a jobb érzésű emberek számára élvezhetetlenné tették az előttük lepergő és lezajló szellemi tornát. Sovány vigasz­talás, sőt egyenesen kétségbeejtő tünet, hogy ma e szerencsétlen csonka ország köz­életi munkáját — urbi et orbi — ilyen, sőt ennél még sokkal rfagyobb viharok tép- desik és szaggatják. Idők jele-e ? betegség lázmérője-e ? avagy a politikai kirurgia gyógyulást előidézni akaró császármetszései-e ezek a viharok a beteg közéletnek ? Ki tudná ezt megmondani ? Bizonyos, — ezt mindannyian látjuk, sőt testünkön, lelkűnkön, zsebünkön, gyomrunkon mindannyian keser­vesen érezzük, hogy ez a — gyarló em­beriség megszámlálhatatlan ballépéseivel ter­helt — u. n. „nagyidőt“ vajúdik. Vájjon mit fog szülni: további szenvedéseket, avagy minden polgár számára a becsületes mun­kával szerzett tisztességes megérhetés le­hetőségét ? „Félős, hogy a sok bába között, megint el fog veszni a ggérmék. “ A közgyűlésen Korossg György főispán elnökölt. Rövid megnyitó beszéd után — amelyben a mai nehéz gazdasági helyzetben összetartásra hivott fel mindenkit, aki ha­záját szereti — az alispán időszaki jelentésének tárgyalására került a sor. Az alispáni je­lentéssel kapcsolatban pereg le a legtöbb felszólalás, minthogy ez ad legtöbb módot és alkalmat ezeknek a beszédeknek elmon­dására. A felszólalók sorát Hankó Mihály kézdette meg, aki a mostani törvényhatósági bizottságnak mű­ködése alatt felterjesztett feliratokra érkezett válaszokról kért az alispántól tájékoztatást. Steinberger Endre a fa szindikátus ellen szólal fel, amely -— amint ő mondja — a kormány asszisztálása mellett létesült s amely szindikátus az általa megállapított horribilis magas faárral lehetetlenné togja tenni a megye lakosságának is tüzifaellá- tását. A miniszter a leghatározottabban kijelentette kormányra lépése alkalmával, hogy az árdrágítások dolgába erős kézzel fog bele nyúlni. Sajnálattal látja, hogy az erős kéz politikája e téren elmaradt. Azért szólal fel a tárgyban, hogy előre is tilta­kozzon a magyar fakereskedők összesége nevében az árdrágítás vádja, elleni A legsürgősebb intézkedést kéri ebben az ügyben, mert a szindikátus által meg­szabott 320 pengős árban a fakereskedők nem fognak fát vásárolni s igy készletüket rövid időn belül kiárusítják s a legrövidebb időn belül fa nélkül fogunk állani. Nyilas András panaszt emel az állam­rendőrségnek a munkásság kulturális össze­jöveteleit nem engedélyező határozata ellen. Ulmer Tibor és Pesti Mátyás felszó­lalása után Dr. Márkg Barna alispán reflektált az egyes beszédekre. Hankó Mihály kérdésére kijelenti, hogy eddig nem volt szokásban a küldött feliratokra adott válaszok ismer­tetése: jövőben azonban minden egyes fel­iratra küldött választ be fogja törvényhatóságnak. Steinberger sára csak azt említi meg, hogy veszi a felszólalásban • foglaltakat kedni fog, hogy a tüzifakereskedők igen sürgősen — lehetőleg a hét folyamán — értekezletre hivassanak egybe a további teendők megbeszélése végett. — Nyilas Andrást felvilágosította, hogy a rendőrség nem tartozik az alispán hatásköre alá. A panaszokra vonatkozólag orvoslást a maga részéről találni nem tud. Az alispán válaszának tudomásul vétele után a várni, közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyeknek titkos sza­vazás utján való betöltése következett. A megejtett titkos szavazás erediné- nyeképen a közig, bizottságba választattak: Dr. Sebők Elek 159, dr. Haviár Gyula 154, dr. Berthóty Károly 150, br. Apor Vilmos mutatni a felszólalá- tudomásul intéz­és

Next

/
Thumbnails
Contents