Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-11-14 / 91. szám
IjX.UI. évfolyam 91. §sám Szombat Ctyula, 1931. november 14, Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . * 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Európa és Amerika. A világháború előtt Európa, mint a világkultúra központja domináló szerepet játszott a világpolitikában. Az Egyesült Államok csupán saját gazdasági érdekeikkel törődnek, a világpolitikába nem avatkoznak, tehát egyáltalában nem szerepelnek. Egyedül a közép- és délamerikai államok politikai viszályába folytak be, ha szükségesnek látták, mert itt állandóan forradalmak törtek ki s az U. S. gazdaságilag érdekelt volt a legtöbb államban s ha látta, hogy a pénze veszélyeztetve van, akkor véget vetett a forradalmaknak. Azóta sem az európai, sem az ázsiai népek politikájába nem avatkozott be soha, nem érdekelte. Csak azon iparkodott, h°gy gyári termékeit, ipari cikkeit minél jobban hjelyezze el úgy Európában, mint Ázsiában, de a világ- politikával nem törődött. A háború óta azonban megváltozott a helyzet. Az entente hatalmak Amerikához fordultak segitségért és Amerika nem akarta elszalasztani a kinálkozó jó üzletet. Szállitott nekik mindenféle hadianyagot, amire szükségük volt. Mikor az entente ügye rosszul kezdett állni s már az utolsó tartalékokra került a sor, akkor aktive beleavatkozott s az amerikai csapatok döntötték el a végső küzdelmet. Ha Amerika nem avatkozik be, soha se győzött volna a nagy entente és valószinüleg kényszerűvé lett volna egy tisztességes békekötésre. Amerika azért avatkozott be, mert az entente veresége esetén veszélyben forgott volna a befektetett tőkéje. Amerika folyton szállitott Európának és Európa mindig jobban és jobban eladósodott. Geld regiert die Welt! Ahol a pénz a hatalom. A békekötés után Amerika benyújtotta számláját és felszólitotta a győztes államokat, hogy most már fizessék meg tartozásukat. Minden pénz lassankint Európából Amerikába szivárgott át. Most már Európa quasi függési viszonyba került Amerikával és Amerika aktiv szerepet kezdett játszani a fontosabb politikai eseményekben. Noha nem irta alá a békeszerződéseket, noha nem lett tagja a Nép- szövetségnek, azért az ő megfigyelője mindig ott volt a genfi gyűléseken és fontosabb határozatokat nem hoztak Amerika nélkül. Legeklatánsabb példáját láttuk akkor, mikor Németország már azon a ponton volt, hogy kénytelen lesz bemondani az állami csődöt, akkor Hoover elnök lépett közbe és keresztül vitte az egyéves moratóriumot. Majd miután ez nem volt elegendő és Németország gazdasági válságba jutott, átküldte pénzügyi államtitkárát, hogy tanácskozzon Anglia és Franciaország hivatott tényezőivel a német válság megoldása érdekében. Azután jöttek a párisi és londoni tanácskozások, ezeken is élénk részt vett Amerika. De nemcsak Németországban, hanem Ausztriában, Magyarországon, sőt a hatalmas Angliában is kiütött a gazdasági válság. Most már látták a nagyhatalmak, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem világválságról, amelyen okvetlenül segíteni kell valamely módon, mert különben Európa gazdaságilag tönkremegy és ez magával ránthatja Amerikát is. Ezért ment ki Laval Amerikába, hogy megtanácskozza Hoover elnökkel a módozatokat, hogy minő módon lehetne a gazdasági válságon segiteni s megakadályozni Európa népeinek tönkremenését. Ezt a célt szolgálja Grandi olasz külügyminiszter is, ki most van útban Amerika felé. De nemcsak Európa ügyeiben vesz részt, hanem beleavatkozik a többi államok ügyeibe is. Most kitört egy japán-kinai háború. A Népszövetség nem volt eddig képes a harc folytatását megakadályozni, illetve a háborús feleket leszerelni. Amerika most fellépett, memorandumot intézett mindegyik félhez és valószinüleg sikerülni fog a kinai-japán konfliktus békés elintézése. Ezekből világosan kitűnik, hogy megszűnt Európa supremáciája, eddig Európa dominált a világpolitikában és most kénytelen átadni ezt a szerepet Amerikának. Most Amerika viszi a primet és Európa csak sze- kundás. Hogy szerezheti vissza Európa régi befolyását és domináló szerepét ? Csakis egy utón, ha az európai népek között végre megteremtik a békét. Az igazságtalan és kegyetlen békeszerződéseket revideálják, lerontják a vám sorompókat az egyes nemzetek között. Ha megtörténik a béke- szerződések revíziója és olyan békét teremtenek, amellyel minden nemzet meg lesz elégedve, ha nem lesz többé győző és legyőzött, ha megszűnik a gazdasági háború kiváltkép Középeurópában. Akkor remélhetjük, hogy megszűnik a gazdasági válság, mely minden nemzet létérdekét egyformán veszélyezteti. A gazdasági válság megszűnésével az európai népek uj erőre tesznek szert, a nemzetek prosperitása be fog következni és akkor a politikailag és gazdaságilag megerősödött Európa újból vissza fogja szerezni domináló helyzetét a világpolitikában. Dr. Deák Zsigmond. A békeévek boldog napjaiban mindig ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg nagyjainkrój, akiket boldog érzéssel zártunk szivünkbe. A trianoni igazságtalan, kegyetlen és elvakult bókeparancs olyan helyzetet teremtett, amely még azt sem engedi meg, kogy szivünk szerint ünnepeljünk s emlékez- sünk meg nagyjainkról, akiknek szelleme pedig mint fényes csillagok világítják meg azt az utat, amelyen haladva egy szebb és boldogabb jövőt érhetünk el. November 7 én volt évfordulója annak, hogy városunk falai között született Erkel Ferenc, az európai hirü zeneköltő, a magyar imádság: a Himnusz megzenésitője. az a halhatatlan lélek, akit egész Európa hódolattal tisztel. E nevezetes évfordulót az idén az Erkel Ferenc Dalárda azzal ünnepelte meg, hogy szombaton este elzarándokolt Erkel szorához. A kivilágított szobornál Démusz Lajos, a dalárda elnöke hazafias beszéd kíséretében megkoszorúzta a halhatatlannak szobrát, majd dr. Kovalszky Róbert karnagy vezénylete alatt felcsendült 35 dalos ajkáról a Himnusz és Hiszekegy. A szerény, de annál bensőbb ünnepségnek szépszámú közönség volt a tanúja, kik ekként is bizonyságát adták annak, hogy hisznek egy szebb és boldogabb jövőben: a magyar igazság diadalában 1 Hosszas előkészületek zárultak le a Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesületének szombati választmányi ülésével. Itt döntöttek véglegesen az idei kiállítás dolgaiban. A mostani kiállitás minden vonatkozásban felül fogja múlni az előbbieket. Külső képe is megnyerőbb lesz, mert újjáalakított, kibővített felszerelésével megszűnik a falak beboritása, a kiállítási anyag zsúfoltsága stb. Ami a belső tartalmat illeti, annak magas nívóját előkelő művésznevek, — szigorú önkritika — garantálják. Az igen fontos harmadik kellék — az eladó műtárgyak olcsósága pedig egész bizonyosan megelégedést fog kelteni. Tekintve a mai súlyos gazdasági viszonyokat, a legmesszebbmenő fizetési kedvezményeket ajánlják fel a művészek. Akik mü- vásárló betétalapot létesítettek, az olcsó kó pékből is feláron vásárolhatnak előre befizetett havi részletekkel gyűjtött tőkéjükkel. Kedvezménye minden rendes tagnak hogy befizetett tagdijával resztvesz az Egye - sülét ajándék képsorsolásában, ahol kettő darab — egyenként 100 pengő értékű festmény jut a szerencsés nyerők tulajdonába. A kiállitás gerincét a Müvésztelep adja; hozzácsatlakozik nehány helybeli kiállító s végül a nyári festőiskola növendókmunkáinak csoportja. Visszatérve a belső tartalmat illető kijelentésünkre, ismertetni kívánjuk a müvésztelep tagjainak múltját — szereplését. Horváth Béla a vezeső. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte meg. Öt év után került ki Loránfi tanár keze alól.
