Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-07-18 / 57. szám
2 4 Békén 1931. julius 18 Az uj gabonarendelet. A hivatalos lap szombati száma közli az egyes gabonanemüek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló rendeletet, melynek tartalmából tájékozásul a következőket közöljük : A mezőgazdasági termények világpiaci árának nagymértékű csökkenése az egész világon azzal a veszéllyel fenyegeti a mezőgazdaságot, hogy a föld jövedelmezősége megszűnik. Ezt a veszélyt minden állam igyekszik elhárítani. Azok az államok amelyek behozatalra szorulnak, a gabona és lisztvámok felemelésével védekeznek, azok pedig, amelyeknek feleslegük van, más eszközöket keresnek a védekezésre. Magyarországnak szintén feleslegei vannak A kereslet és kínálat viszonyánál fogva, nálunk a gabonaárak egész világpiaci árakig iesülyednek, ez ellen védekezni kell. A védekezésnek már a múlt évben az 1922: XII. t.-c. alapján azt az útját választottuk, hogy belső vámjellegű szolgáltatással terheltük meg a gabonát, Tavaly, amikor a törvény életbe lépett, elegendőnek látszott métermázsánkint 3 pengő ilyen belső vám életbeléptetése. Sajnos, a tavaly óta különöTiz pengős boletta A gabonajegy árát a rendelet 10 pengőben állapította meg. Ebből a termelő 6 pengős szelvényt kap. A mutatkozó 4 pengő különbözet arra szolgál, hogy a külföldre történő búza és liszt szállításoknál a világpiaci ár, helyesebben az illető ország piaci ára és a gabonajeggyel terhelt magyar gabona ár között mutatkozó különbség megtéríthető legyen. A 6 pengős szelvényből 3 pengő az idén is, mint tavaly a termelő adótartozására számolandó el, a másik 3 pengőt pedig a gazda készpénzben kapja vissza. Ha adótartozása nincs, az egész szelvény értékét készpénzben kapja meg. Arra való tekintettel, hogy a gabonajegy 10 pengős árából 4 pengő a kincstárt illeti meg, szigorúbb rendelkezéseket kellett életbe léptetni az irányban, hogy gabonajegy nélkül ne vásároljon senki gabonát. Ennek a célnak biztosítása megkövetelte, hogy a vámőrlés kereteit a rendelet lényegesen megszorítsa. A rendelet a haszonbérlő a viszonyt a következőképp szabályozza: A "haszonbérbeadó nem köteles a haszonbér fejében beszolgáltatott gabonáért gabonajegyet átadni a bérlőnek, hanem készpénzben köteles min- éen 1 mázsa uián 3 pengőt megfizetni. így a bérlőnek biztosítva van az a jövedelem, amelyet a tavalyi rendelet neki biztosított. Ha most a haszonbérbeadó a gabonát értékesíti, a vevőtől megkapja a gabonajegy 6 pengő értékű szelvényét s ezt részben adófizetésre fordíthatja, részben készpénzben visszakapja. Ezzel tehát a bérlő helyzete a tavalyihoz képest nem rosszabbodott, viszont a bérbeadó a haszonbér fejében kapott gabonáját 3 pengős haszonnal tudja értékesíteni. Ha a haszonsen a gabonanemüek éra olyan nagy mértékben csökkent, hogy ma már a tavalyi rendelkezések változatlan fenntartása még ezt az összeget sem biztosíthatja a gazdának, amennyiben a gabonanemüek termelése kerül. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy hathatósabb segítség utján nagyobb árakat érjünk el, hogy a mezőgazdaság veszteség nélkül tudjon dolgozni. A kormány hónapok óta dolgozott a helyes és célszerű megoldáson. A most kibocsátott rendelet rendszere lényegében azonos a tavalyival- Eltérés főképp abban van, hogy tavaly azoknak a kiadásoknak fedezetét, amelyeket a kivitelre kerülé gabona és liszt után kellett fizetni, külön adókból szereztük be, mig az idén arra az álláspontra helyezkedett a kormány, hogy e kiviteli térítéseket is magából a gabonajegy árából kell megszerezni. Ezeknek az alapelveknek szemelött tartásával az uj gabona értékesítési rendelet a múlttal szemben a következő eltéréseket mutatja: szigorú ellenőrzés. Gabonajegy nélkül a következők jogosultak a malomba gabonát vámörlésre beszállítani 1. a gazda, annyit, amennyi háztartásának céljaira szükséges; 2. a mezőgazdasági cselédek, munkások any- nyit, amennyi a saját háztartásuk szükségletét fedezi; 3 a lelkész, tanító, vagy az egyház más alkalmazottja, továbbá a községi alkalmazottak a nekik javadalmazás címén kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi háztartásuk szükségletét fedezi; 4. a föld haszonbérbe adója a haszonbér fejében neki kiszolgáltatott gabonából annyit, ameny- nyi a saját és alkalmazottainak háztartására szükséges; 5. a malom a vámörlés dija fejében neki kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi a saját és a malom alkalmazottainak szükségleteire elegendő. és haszonbérbeadók közt bérlő gabonát nem termel, joga van neki a haszonbér fizetés céljára szükséges gabonát gabonalevél nélkül megszerezni s az igy megszerzett gabonát gabonalevél nélkül adhatja át a bérbeadónak, aki természetesen 3 pengőt métermázsánként az esetben is köteles neki megfizetni. Ha a bérlő nem természetben köteles a gabonát szolgáltatni, hanem a bért piaci vagy tőzsdei árban fizeti, úgy a tőzsdei áron felül még 3 pengőt köteles a bérbeadónak megfizetni- Mindezek a rendelkezések természetesen csak arra az esetre szólnak,ha a haszon bérlők és haszonbérbeadó máskép nem egyezett meg. A rendelet többi, itt nem ismertetett rendelkezése lényegében azonos a tavalyi rendelettel. Kirabolták a pósteleki főerdész lakását. Kellemetlen meglepetésben volt része a pósteleki gróf Széchenyi-uradalom főerdészének, Milota Jaroszlávnak, akinek az uradalomban levő lakását fosztotta ki valószínűleg az éjjeli órákban egy eddig ismeretlen betörő, aki az eddigi jelek szerint a hnlyi viszonyokkal nagyon ismerős volt. Reggel Milotáék arra lettek figyelmesek, hogy a hálószobájuk melletti irodában nagy felfordulás van és jobban körülnézve megállapították, hogy az éjszaka folyamán betörök jártak az irodában. Hiányzott a falon levő fegyvertárról több fegyver és mikor tovább vizsgálódtak, az irodában levő vasládikát is feltörve találták, amelyből hiányzott mintegy 1500—1600 pengő értékű készpénz. Hiányzott belőle azonkívül az ékszeres kazetta is, amelyben több darab értékes ékszer volt, úgy hogy a betörők által ellopott összes kár jóval meghaladja a kétezer pengőt. Az esetről azonnal telefonon értesítették a környékbeli csendörségeket és rendőrségeket a nyomozás megindítása végett. Eddig mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy a betörők a nyáron éjjel is nyitva tartott ablakon keresztül könnyű szerrel jutottak be az irodába, hol a legnagyobb óvatossággal és csendben hajtották végre a betörést, amit az is igazol, hogy az iroda melletti szobában alvó Milotáék semmi zajt sem vettek észre. Az is bebizonyosodott még, hogy a tettes tettének elkövetése előtt ugyancsak az iroda mellett levő konyhában is járt, nhol egy hatalmas konyhakést vett magához. A nyomozás adatai szerint a betörő a nyitva- levö ablakon keresztül hatolt be a lakásba. A csendőrök több ujjlenyomatot találtak, amelynek alapján valószínűnek tartják, hogy a betörőt hamarosan elfogják. Gyanúsított már van is és annak kihallgatása most folyik. Becserélik az elrontod okmány- bélyegeket és váltókat. A postaigazgatóság rendeletet bocsátott ki a váltók felülbélyegzéséről, az elrontott értékcikkek becseréléséről. A rendelet szerint a postahivatalok a váltókra ragasztott okmánybélyegeket a felülbélyegzés előtt gondosan átvizsgálni tartoznak annak megállapítása végett, vájjon azok újak és használhatók-e. Ha a felragasztott bélyeg gyanús, a felülbélyegzést meg kell tagadni. A toldattal ellátott, vagyis az olyan váltókat, amelyeknél a bélyegek nem magára a váltóra, hanem az ahoz erősített papírlapra vannak ragasztva, szintén nem szabad felülbélyegezni. Nem cserélhetik be a postahivatalok a váltóra ragasztott bélyegeket akkor sem, ha azokat még nem bélyegezték felül. A számlára ragasztott bélyegek becserélését tiltja a rendelet abban az esetben, ha a számla szöveg szerint ki van állítva. Becserélés előtt a bélyegeket gondosan meg kell vizsgálni, hogy azokat nem használták-e előzőén. Száz pengőt meghaladó bélyegek becserélésénél a fél személyazonosságát tartozik igazolni. Leégett a cséplő és a gabona. Szűcs István békési gazda tanyáján tegnap délután cséplés közben a traktorból kicsepódó szikra következtében tűz keletkezett. A tűzoltóság az autófecskendövel azonnal kivonult, de akkor már hat helyen égett a tűz Megmenteni semmit sem tudtak. Délután 7 óráig megfeszített munkával dolgoztak s igy sikerült a tüzet eloltani. Megégett Szűcs István cséplőgépe, 8 kocsi tavalyi takarmánya és Balog István békési lakosnak 180 kereszt búzája, 18 kereszt árpája. A kár körülbelül 4000 pengő, amiből semmi sem térül meg, minthogy biztosítva nem volt. Hatszázalékra csökken a lisztforgalmi adó. A rendelet az eddig érvényes lisztforgalmi adó helyébe, amely a fehér lisztnél a liszt árának 10 százaléka, a fekete lisztnél pedig 3 százaléka volt, egységes kulcsu lisztforgalmi adó- váltságot állapit meg, melynek alapja a megörölt gabona mennyisége. Egy mázsa gabona után 2 80 pengő adóváltságot állapit meg a rendelet. Ez adókulcs a mai árakra számítva átlag 8 százalék adónak felel meg, minthogy azonban természetszerűen a lisztárak az uj búzából kiörlendö lisztnél emelkedni fognak, az adó a 6 százalékot sem fogja elérni, tehát ezen a ponton a rendelet a múlttal szemben számbavehető könnyítést jelent. A rozs ntán semmiféle lisztforgalmi adót nem kell fizetni. Vásárolt gabonából gabonalevél nélkül öröl- tetni nem lehet. A gabonalevél 4 pengős értéke a kincstár birtokába jut mindazoknál az örökseknél, amelyek nem tartoznak az előbb felsorolt kedvezményezett kategóriákba. A malmok szigora szabályokkal köte- leztetnek rendes könyvek vezetésére. Mint az elmúlt rendeletnél, úgy most is a kereskedőknél, malmoknál, pékeknél és egyéb feldolgozó iparosoknál levő gabona és lisztkészletet ba kell jelenteni s a már megszerzett 3 pengős gabonaleveleket 10 pengős gabonalevelekkel kell oly módon kicserélni, hogy a már megszerzett gabonalevél 3 pengős értéke beszámittassék, illetve megtéríttessék. A készletet az 1931. évi julius 11. szombat éjfélkor meglévő mennyiségben kell bejelenteni.
