Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-12-24 / 103. szám

1980. december 24. Békés 3 kor a britt szigetek már elvesztek Róma számára, a legnagyobb rómaiak egyike, Nagy Szent Gergely pápa — aki először nevezte magát isteni szerénységgel Isten szolgái szolgájának — visszahódította Britanniát 40 tudós, bölcs, a szeretet szellemétől áthatott szerzetessel. Lesz e Európa államférfiéi között néhány olyan, mint ez a negyven, aki bölcseséggel, szeretettel és tudással akar hódítani — ez a mai Európa problémája. Ha nem lesz — el Múlt heti számunkban lelkünk mélyéből igyekeztünk hangot adni azoknak a meleg érzelmeknek, amelyek lelkünket eltöltik az alispáni választás eredménye felett. Meg vagyunk róla győződve, hogy érzelmeink örömünk a vármegye egész közönségének érzelme és öröme. Az uj alispán az ő ke­resetlen egyszerűségében és közvetlenségé­ben valóban méltó utóda a nyugalomba vo­nult, érdemekben gazdag elődnek, amely keresetlen egyszerűséget és közvetlenséget az igazi úri nobilitás tesz még vonzóbbá, még tündöklőbbé. Ezek a megállapításaink gyönyörűen vannak kifejezésre juttatva, mintegy meg­testesítve abban a munkaprogrammot kifejtő beszédben, amelyet uj alispánunk székfogla­lója alkalmával elmondott. Hisszük, egész lélekkel hisszük, hogy ez a munkaprogramul, ha megvalósul, az uj alispánt ennek meg­megyei Börtönben őrizték. Hogy nem valami szi­gorúan, eléggé bizonyítja, hogy egyikük, egy Szőke Bandi nevű szegény legény könnyű szerrel elillan­hatott. Rövid idő múlva csak elfogták megint a csanádmegyei pandúrok. Éppen a dombiratosi csár­dában iszogatott. Már pisztolya is volt. * * * 1870-ben egyéb események is történtek. Meg­alakult a nőegylet, a torna- és tűzoltó-egylet. Volt némi zenei élet is. A magándalkör nem sok vizet zavart. Tagjai, ahányan voltak, annyi felé húztak. — A mai polgári leányiskola helyén állott a Korona vendéglő. Itt mutatta be a tudo­mányát 1870-ben Boka József hegedűművész és Nagy Jakab „tilinkómüvész“. 1870-ben jelent meg Nagy Ferenc gyulai könyvárus kiadásában két zenemüzongorára. Mindkettő Staab Lénárd gyulai zougoratanitó szerzeménye volt. * * * 1870. júliusában a külföldi útjáról hazatért Munkácsy Mihály, egy napra Gyulára is ellátoga­tott. A beteges asztaloslegényből világhírű festő lett, aki éppen akkor fejezte be a Siralomházban ciraíi festményét. És abban az évben október 12 én elindult egy másik ifjú, Gyulai László is Gyuláról Nürnbergbe. Belőle is neves festő lett. * * * És most szóljunk az 1870. év legnevezetesebb eseményéről: a Follinus-féle színtársulat gyulai szerepléséről. Akkor már éveken át csak selejtes társula­tok jártak Gyulán. Fol/inus János aradi társulatát pedig már a jó hire megelőzte. 1870. május 14-én volt az első előadásuk a Korona udvarán. A szín­pad az udvar egyik oldalán a kocsiszínben volt felállítva. A nézőtér az Isten szabad ege alatt az udvaron volt Szerencsére meglehetősen száraz volt pusztulunk. Ma, a megtestesült Szeretet, a Megváltó születésének ünnepén, hinnünk kell, hogy azokban, akik Európa sorsát intézik, felébred az igazi emberi belátás érzése. Hin­nünk kell ebben, mert a betlehemi Kisded legnagyobb és legcsodálatosabb rajongója, Szent Ágoston égette bele lángszavaival a világ lelkiismeretűbe : csak az igazság győzhet és az igazság győzelme: a szeretet. valósítására rányuló törekvésében a vár megye közönsége őszinte szeretettel támo­gatja, ennek a vármegyének minden polgá­rára kivételnélkül olyan jövőt van hivatva megteremteni, amelyért mindnyájan vágyva vágyunk annyi sok szenvedés és megpróbál­tatás után. A székfoglaló beszédet szóról-szóra itt közöljük, hadd legyen az megörökítve az öreg »Békés« hasábjain is. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Midőn törvényhatóságom akaratából a vármegye alispáni székét elfoglalom, az első szavam a köszönet szava a tekintetes tör- vénykatósági bizottsághoz, az elismerésnek és a bizalomnak abban történt nyilvánítá­sáért, hogy engem, a köz szerény és egy­a nyár eleje. így is megesett nem egyszer, igy pünkösd másodnapján is, hogy a közönség szakadó esőben, nagyrészt esernyő alól nézte végig az elő­adást. Az is előfordult, hogy az eső végképpen elmosta a publikumot, amely sajnálkozással volt kénytelen távozni A társulat kiváló erőkből állott. A legnép­szerűbb talán a csodaszép hangú Dékány Teréz volt köztük A közönség másik kedvence Zádorné Petrovics Ilka volt, akinek a jutalomjátékára — a hagyomány szerint — 100 aranyat gyűjtöttek össze. Kiváló tagok voltak még: Lukácsiné, Mar- czell Géza, Körözsi. Körösmezey, Zajongi Elemér. A társulat többi tagjai: Balogh Károly, Brassai Izsó, Karikás József, Körözsiné, Németh Gizella, Piffkó Lina, Radeczky Sarolta, Szabó Bandi. A társulat hetenként négyszer játszott, főleg operet­teket. 1870 május 14-töl junius 29-ig, tehát hat heti ittlétük alatt 31 darabot adtak elő. A kis zenekar karnagya Káldy Gyula volt, a társulat pénztárosa pedig Lukácsy Sándor. A társulat népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az a körülmény, hogy a bérlet lejárta után újabb hat előadásra kellett bérletet nyitni. A bucsnelöadás után a Korona nagytermében terí­tett asztaloknál cigányzene mellett folyt a bucsu- zás hajnalig. * * * Hatvan évvel ezelőtt egy októbervégi nap estéjén csodálatos fényjelenség gyönyörködtette és rémitette a gyulaiakat: Az égen az északi fény­hez hasonló fénysáv tündökölt. Mi lehet az ? talál­gatták. Mit jelent? Mely balsors elöfutárja? — S talán egyikük sem gondolt arra, hogy a tűnő fény az ö életük múlandóságát példázza. Vájjon újabb hatvan év múltán milyennek fogják látni a mi életünket ? NEM vagy jó magyar, ha kül­földi árut vásárolsz. NEM külföldi és mégis a legjobb a CSEPPEL gyártmány. SOHA nem bánod meg, ha CSEPEL gyártmányú varrógépet és kerékpárt vásárolsz. BESZEREZHETŐ a „CSEPEL“ varrógépek lerakato- sainál Gvulán Cseliovsyky Mihály, Gróh Mihály, Lakos Jenő és Schil- linger Lipót cégeknél. e»7 i-i szerű szolgáját a megyei közigazgatási tisztviselők által elérhető legdíszesebb állás betöltésére alkalmasnak Ítélni méltóztattak. Köszönöm a vármegye méltóságos fő­ispánjának hozzám intézett és kötelessé­geimre emlékeztető szavait és köszönöm a törvényhatósági bizottság képviseletében bi­zottsági tag urak szavaiból felém sugárzó jóindulatot. Mély megindultság vett erőt rajtam a választás eredményét hallva, és régi szoká­sok szerinti szavakra szükségem volt, mert a vármegyei közélet legszebb szimfóniájá­nak felharsanása — nem szégyenlem beval­lani — igen meghatott. A hagyományok, az önkormányzat nagy ereje, a választási eljárás és a hatalom, melynek gyakorlására kötelez, adták meg ez állásnak —• melyet velem betölteni méltóz­tattak — a tekintélyt és midőn én itt állok most és ez állásból első szavaimat a tör­vényhatósághoz intézem, úgy érzem, meg­elevenedik a vármegye dicső múltjának min­den nagy alakja, kik között magamat ki­csinynek és a megoldásra váró nagy fel­adatok előttem tornyosult tömegei előtt, törpének érzem. Rendkívüli időket élünk, tekintetes tör­vényhatósági bizottság, mert egy már 12 évvel ezelőtt befejezett gigászi küzdelem után szenvedett veszteség következményeit most érezzük leginkább. A következmények nagyrészt gazdaságiak és mikor itt a múlt hagyományaihoz híven leszögezni kívánom az irányelveket, melyek működésemben ve­zetni fognak, elsősorban azokra a kérdé­sekre akarok kitérni, melyek a gazdasági helyzet következtében vármegyémre kiha­tással vannak. Nem áltatom magam tekintetes törvény- hatósági bizottság, hanem teljesen nyílt szemmel körülnézve, látom, hogy bár min­Dr. Gáli Géza. Dr. Márky Barna alispán munkaprogramm) a. „Első kötelességemnek Ismerem, hogy azokon segitsek, akik végtelen küzdelmet folytatnak a mindennapi létért. Osztályok közötti külömbségef nem ismerek.“

Next

/
Thumbnails
Contents