Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-11-15 / 92. szám

L\II. évfolyam 93. szám Szombat Ctyula, 1930. november 15 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő, BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : ÜOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Ne legyen éhező ember! Néhány hét, esetleg néhány nap csupán és a borongós őszi napokat felváltja a der. mesztő téli hideg. Leesik az első hó és a vad, csikorgó téli szélvész zúgása közé pa­naszos, lélekbemarkoló segélykiáltások vegyül­nek. A legsúlyosabb és legválságosabb ma gyár télen nagyon sok nyomorgónak az ajkán lesz szüntelen és állandó panasz. Családok, apák, anyák, apró gyermekek, a jövő remény­ségei forognak életveszedelembeD. A családfő munka nélkül, lerongyolódva gubbaszt otthon a jéghideg szobában és a lelke szinte meg­szakad, amikor éhező gyermekei hiába sír­nak a falat kenyérért. A városok, a megyék, az állam csak félig-meddig tud gondoskodni a fenyegető magyar télen a szomorú magyar sors legszomorubb áldozatairól. A társada­lomra hárul a feladat, hogy segitőkezet nyújtson a nyomorgók felé. Meleg ruhát, meleg szobát, élelmet, hogy megmenekülje­nek a halálveszedelemtől. Hogy átmentsék magukat ezeken a keserves, kinos napokon és majdan dolgos kezükkel belekapcsolódja­nak a termelő magyar életbe. Nincs szükség arra, hogy színes szavak­kal festegessük a nyomort, hiszen itt nő, terpeszkedik mindenkinek a szemeláttára. —- Tudjuk, hogy senkinek sem rózsás a helyzete, de még mindenki le tud mondani valamiről, ha a szükség úgy parancsolja, ha ezeken a filléreken, elviselt ruhákon, darab szeneken, hasáb fákon emberi életet lehet visszavásá­rolni a haláltól. Központilag szervezik meg a nyomorenyhitő akciót, amelynek az élén Horthy Miklós kormányzó felesége áll, míg magát az akciót a népjóléti miniszter fogja lebonyolítani. A népjóléti minisztérium máris megtette az előkészületeket, hogy a társa­dalmi akció utján begy ült segítőeszközök el jussanak mindenhova, ahol a nyomor emberi életet veszélyeztet. A nyomorenyhitő akció céljáról beszólt szombaton Ernszt miniszter. A nyomorenyhitő célja — mondotta beszédében — ne legyen éhező ember. Ezzel a gondolattal mindenki egyetért ebben az országban. Kötelesség is egyetérteni vele. A társadalmi akciónak nagy, széles lendülettel kell megindulnia minél előbb, mert az idő gyorsan halad és segit­ségkérósre kulcsolódnak a nyomorgók kezei. A népjóléti miniszternek az a meggyő­ződése, hogy a nyomorenyhitő akció eléri azt a nemes célját, hogy ne legyen éhező ember. Mi is hisszük és reméljük, hogy a maga is sokat szenvedett, nélkülöző magyar társada­lom egységes erővel siet majd annak az ak­ciónak a segítségére, amely a nyomorgók sá­padt, beesett arcáról akarja letörölni az oda­fagyott könnyet. Nagy áldozatot ró ez a feladat a társadalomra, de nem lehet és nem szabad elzárkózni előle senkinek sem. De bármilyen sikere is legyen a nyo­A »Statist« cimü közgazdasági hetilap hosszabb cikkben foglalkozik Magyarország közgazdasági és pénzügyi helyzetével. A cikk megállapítja, hogy a magyar pénzügyek az utóbbi években a stabilitás jelét mutatják. Az ország szenved ugyan a világgazdasági válság hatásaitól, de számos kedvező tünet, mint a tőkeképződés haladása, a külkereske­delmi és fizetési mérleg nagyobbmérvü javu­lása folytán remélhető, hogy Magyarország nemsokára diadalmaskodni fog e nehézségek felett. A közelmúltban a magyar kormány igen jelentékeny összegeket ruházott be az A »Slovák« a tótok nagyarányú kiván­dorlásának és gazdasági nyomorának illusz­trálására felemlíti, hogy Beszterhebányán egy nap egyszerre 400 kivándorló útlevelét adták ki. Ezek a kivándorlók nagyrészt vaktában mennek munka után külföldre, a tengerentúlra és maguk sem tudják, hogy megmaradhatnak-e például Brazíliában és nem lesznek-e kény­telenek tovább menni egész Ausztráliáig. A Felvidéken semmi esetre sincs számukra ke­morenyhitő akciónak, kívánatos, hogy ezeket a borzalmas időket a szomorú korszak szo­morú emlékének tekintsük már a legrövidebb idő múlva. Meg kell találni a módot és le­hetőségeket, amely kivezeti az országot a mai gazdasági válságból. Mindent meg kell tenni, hogy megindulhasson újra a munka, a termelés, uj, friss vérkeringést kapjon az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság. Mert ha a gazdasági élet újból a saját lábára tud állani és munkapadokhoz léphetnek a kényszerpihenőre ítélt tömegek, akkor nem lesz szükség áldozatos társadalmi akcióra. Ez a tél a magyar egység erőpróbája legyen. A szolidaritás jegyében meg kell nyitni a szi­veket, hogy a tél kegyetlen hónapjai szen­vedések nélkül múljanak el. ország gazdasági megerősítését szolgáló célokra- A folyó pénzügyi évben az állami jövedelmek némi csökkenést mutatnak ugyan, főleg a mezőgazdasági termények áresése következté­ben, de a kormány a szükséges takarékos­sági rendszabályokkal biztosította az állam- háztartás abszolút egyensúlyát. A jelentés végül külön kiemeli, hogy a folyó év első kilenc hónapjának külkereskedelmi mérlege jelentékeny kiviteli többletekkel zárult, ami tekintettel az általános áresésnek, különösen figyelemreméltó örvendetes jelenség. nyér és minthogy nem hajlandók tétlenül nézni, mint halnak éhen családjaik, inkább külföldre mennek. A kivándorlóknak az az álláspontjuk, hogy ha már egyszer el kell pusztulniok, végeredményben mindegy, hogy otthoD, vagy külföldön történik ez meg. Cseh­szlovákiában a tótok számára nincs életremény és ezért nem lehet csodálkozni azon, ha az f-hhalál elől a világba szaladnak. Adakozzon mindenki az inségakcióra! A Hermái a szélséfes tatarUí rummal áizlosila az államháztartás abszolút Husiinál ”■ Tfelmondás nélkül leg- földbirtokra és házra méltá­■o jobban gyümölcsöztet. ^^LJJAt/üCÍL nyos kamatozással folyósít. g Münden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a JPesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.

Next

/
Thumbnails
Contents