Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-06-21 / 50. szám
L\II. évfolyam 50. szám. Szombat Ctyula, 1930, juntas 31 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Bethlen Londonban. Hornyánszky professzor beszéde és a Calmette „oltás“. Nyáron, rekkenő hőségben, amikor az emberek többsége a komoly zenét nem szívesen hallgatja, szoktak a zenekarok olyan sajátságos egyvelegeket játszani, amelyekben a Nürnbergi mesterdalnokoktól a »Lilatest« és egyéb cimü operettekig minden benne van. Attól félek, hogy annak, aki a fenti címet elolvassa, hasonló érzése támad, mint ama muzsikához értőnek, aki az ilyen nyári esi- nadrattákat végig élvezni kénytelen. Fél majd, hogy az a komoly téma is, amelyet a cim sejtetni enged, elvész az egyveleg komolytalanságában, mint az operai nyitány az operettek összevisszaságában. Megkísérlem azonban kibogozni azt a kuszaságot, úgy, hogy a komoly olvasó se vegye zokon az egyveleg- szerűséget. Nemcsak a magyar publikum, de a külföld érdeklődésének központjában ma a Bethlen gróf londoni útja van. A külföldi újságíró ép úgy szeretné a fülét odailleszteni a Dow ning-streeti egyszerű palota ajtajára, ahol az angol miniszterelnök és a külügyminiszter tárgyalnak a magyar államférfiuval, mint ahogy mi szeretnónk hallani azt, amit odabent beszélnek. Talán a magyar rádióhallgató is hallja majd az angol parlament hires harangjának, a Big Bennek megkondulását, amikor a Themse parti csodaszép parlamenti palotában megkezdődik a Bethlen tiszteletére adott estebéd, de akármennyire is kiváncsiak va gyünk mi is, a külföld is, a hangos toastok- iái sokkal fontosabb négyszemközti megbeszélésekből, amelyeket ilyenkor folytathat legfesztelenebbül államférfiu a másik ország nagy politikusával, semmit sem hallunk meg. Némely angol és magyar újság ugyan hallani véli, hogy MacDonald és Henderson olyan tanácsokat adnak Bethlennek, hogy jöjjön sürgősen a belső »politikai reform«, mert különben nincs kölcsön és nincs revízió — boldog angol újságok, nekik e kettő egy — mi azonban azt hisszük, hogy MacDonald sokkal nagyobb államférfiu, mintsem hagyná önmagában felülkerekedni a pártembert, aki beleavatkozik egy másik ország belügyeibe. ó majd megbeszéli Bethlennel azokat a külpolitikai vonatkozásokat, amelyek kettőjüket érdeklik, ami belügyeinket reánk bizza magyarokra. Azt pedig mi is jól tudjuk, hogy az ország válságos időket él át és ahhoz, hogy a nyomasztó gazdasági helyzetből kikerüljünk, mélyreható reformok kellenek. Sok kisebb- nagyobb javításra van szükség, ezeknek azonban mind egy nagy elvből kell kiindulniob s ez röviden : áttérés az állami hatalom tul- tengéséből, az állaraszociálizmus felé gyors léptekkel haladó irányzatból, az egyéni és gazdasági szabadság útjára. Arra az útra, amelyet nekünk, magyaroknak a 67 előtti időkből a Széchenyi és Kossuth, a 67 utáni időkből pedig a Deák és a Tiszák neve jelent. Enélkül a magyar hagyományokon felépülő, de az okos újításokat meg nem vető, a valódi tehetség szabad érvényesülésének gátat nem vető magyar liberalizmus nélkül uj élet a trianoni romokon nem támadhat. Égy minden radikalizmustól teljesen ment egyesületnek, a Magyar Társadalomtudományi Társulatnak minapi közgyűlésén fejtette ki az izig-vérig konzervatív [Hornyánszfey Gyula, a legkiválóbb egyetemi tanárok egyike, hogy ma a legnagyobb szükség van a társadalom megerősítésére »az állami omnipotenciával szemben.« A nagy tudós, akinek a »Görög felvilágosodás tudományáról« irt könyve világviszonylatban is rendkívül jelentős, nem átalja kimondani, hogy »ki kell küszöbölni a fölös állami beavatkozások hátrányait, gyengíteni a bürokratizmus szerepét és jelentőségét, hitet kell ébreszteni a magára támaszkodó, magában bizakodó egyénben.« Tenné szetesen nemcsak Horayánszky, de mi is jól tudjuk, hogy mint minden rendszernek, a liberalizmusnak is megvannak a hibái, de ez nem ok arra, hogy a végletekig kifejlesszünk és megerősitsünk egy olyan rendszert, amely alapjában véve egyike a legrosszabbaknak : azt, amely az állami beavatkozás végletig való kifejlesztéséhez vezet. Nem kell azonban félni attól, hogyha az állam nem árul könyvet, ruhát, bolettát és hasonlókat, nem lesz majd elég feladata. B*thlen londoni utján kívül az elmúlt napok egyik legnagyobb eseménye a Calmette professzor tuberkulózis elleni védőszerébez fűződött vita volt. Lübeckben, a régi szép német Hanza városban és Újpesten, e vódőszer alkalmazása után több csecsemő meghalt és ennek a szomorú hire a tudományos körök vitáján túl a nagy közönség érdeklődésébe is, joggal, behatolt. A nagy francia tudós hosz- szas kutatások után feltalált egy slyan legyengített, állati eredetű tuberkulózis ba- cillusokból álló védőszert, amelyet, ha a csecsemőnek beadnak, akár szájon át, akár — ritkábban — befecskendezés alakjában, ez hosz- szu időre mentesiti őket a tuberkulózisai szemben. Hogy ennek milyen nagy fontossága lenne, különösen olyan csecsemőknél, akik beteg szülőktől származnak, akik fertőzött környezetben nőttek fel — azt szükségtelen hangoztatni. A kérdés azonban sajnos, nem ilyen egyszerű. Kiváló kutatók állatkísérletei, de a lübecki és újpesti szomorú esetek, amellett látszanak szólani, hogyha a szer legtöbbször ártalmatlan is, adódhatnak a csecsemő szervezetében olyan elváltozások, amelyek talán ismét megerősítik a legyengített bacillu- sokat és azok, akkor nem védenek, de ártanak. Az orvos tudomány legfőbb elve: a nil nocere — mindenek előtt nem ártani — hozza magával, de az állam érdeke is, hogy az ilyen nagy horderejű felfedezéseket a legnagyobb gonddal, kutatóintézetekben, majd klinikákon és kórházakban minden óvatosság szemmeltartásával próbálják ki, mielőtt a mindennapi életnek, a gyakorlatnak átadják. Ez az igazság csendült ki a legutóbbi szegedi tuberkulózis kongresszus vitaüléséből, amint azt különösen Hainiss egyetemi tanár és a kongresszus elnöke, Parassin kifejtették. íme a sok száz közül egy óriási nagy munkakör: a közegészségügy igazi kiépítése, a fertőző betegségek ellen való védekezés leghathatósabb irányítása mindig megmarad valódi allami feladatnak, még ha az állam le is mond olyan feladatok megoldásáról, amelyeket az egyén, az iparos, a kereskedő, a mérnök nálánál sokkal jobban teljesít. Dr. Gáli Gésa. > Tl^ J.' Tf-si-4- felmondás nélkül leg- f \ 1r*QrÍTlfÍ Tt&Í' földbirt°kra és házra méltáJCDtsLtsLtsJlítsL jobban gyümölcsöztet. xAl/II/Öuí1i/AC b nyos kamatozással folyósít. Minden banküzlettel, biztosítással és menetjeg-y-árusitással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
