Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-06-21 / 50. szám
2 Béke» 1930. junius 21. (Jrnapi körmenet. Végignéztem tegnap a Krisztusi hit leg- fenségesebb és legmisztikusabb demonstráció* ját: a katolikus egyház urnapi körmenetét. A Krisztus istenségébe, szavainak komolyságába és abszolút igazságába vetett rendithe tetlen hitnek ünnepe és nyilvános megvallása ez a nap és ez a körmenet. Krisztusi Valamikor azt mondotta mélységes hittel az egyszerű galileai halász: „Uram, kihez menjünk, az örök élet igéi Nálad vannak“. Az azóta elmúlt tizenkilenc évszázad alatt tudósok, gondolkodók, bölcselők, szentek egész serege tette hozzá a halász szavaihoz azt a meggyőződéses vallomást: „Uram, a földi élet boldogságának igéi, titkai is Nálad és csakis Nálad vannak“. Mikor ezekre a ma már kétségbe sem vont igazságokra gondolok, amelyek ezekben a vallomásokban foglaltatnak, álmélkodva né zek végig az emberek sokaságán, amely a templom körül jár-kel, bámészkodik vagy beszélget, árusít vagy vásárol, siet valahova vagy szórakozva sétálgat. Sejtem, hogy nem nagyon forog fejükben örök boldogságuk kérdése, de földi boldogságukat — ezt már bizo nyosan tudom — ugyancsak hajszolják és kergetik. Hajszolják, kergetik, szaladnak utána, veritékeznek érte. Elvétve itt-ott néhány akad, aki talán csak kinyújtja érte a kezét és már is elérte, de a legtöbb bizony lázasan hajszolja, űzi, fut, veritókez, harcol érte és még sem éri el soha, sőt talán elveszti azt a másik boldogságot is, amelyért, igaz, nem is nagyon harcolt. És ime, ez a sok ezer és millió nem tud belemerülni abba a gondolatba, nem akarja beleélni magát abba a gondolatba, hogy volt itt a földön Valaki — és ma is itt van, mondják sokan — aki nemcsak Ígérte, de meg is tudja adni azt a nagyon hajszolt, lóleksza- kadva kergetett földi boldogságot és azt az egyelőre semmibe vett, másik boldogságot is. Úgy látszik, az a tömeg, amely itt közömbösen sétálgat, nézeget vagy munkáját végzi, mit sem tud, vagy nem akar tudni Arról, akit az a másik tömeg néhány száz lépéssel odább méltóságteljes ünnepi menetben kísér és áhi- tatos énekkel magasztal végig a város utcáin. Vájjon miért? Tudatlanok-e ezek, avagy csa lódottak ? Kevólyek-e, avagy gyávák ? Ott halad a menet közepén aranyos me- nyezet alatt az Ur papja. Törvényes utóda azoknak, akik egykor az Úrral jártak Judea hegyei és Samaria völgyei között. Körülötte ártatlan gyermekek, mint egykor Jeruzsálem utcáin, alázatos hódolók, boldog elégedettek, akik máris megtalálták, vagy bizton remélik, hogy megtalálják, amit ebben az életben kerestek És eszembe jut, hogy mindenki, aki vezet, mindenki, aki uralkodik, igy halad végig a maga hatalmának, kormányzatának előre kijelölt, körülhatárolt utjain. Körülötte boldog kielégítettek, térdet fejet hajtó hódolók, rózsaszirom és tömjénillat. De mennyi nyugtalanság, mennyi vágy, mennyi elégedetlenség lázong és békétlenkedik azonban azokon a szűk útvonalakon kívül! Mennyi tövis hegye sedik, mennyi kénköves füst terjeng a hódolók és bámulok seregén túl! Ám az a pap, mert pap, tudja, hogy a boldog hódolókon kívül és azokon túl mások is vannak, szenvedők, nyugtalankodók és káromlók. A körötte hódoló sereg sem azért hódol, hogy másokat onnan elzárjon, ellenkezőleg, azért inkább, hogy másokat is odavon jón. De a világi élet utain vezetők mily sokszor és mennyire nem tudják ezeket. Mily önzőén exclusiv majdnem mindig az a tábor, amely őket körülveszi, mennyire nemcsak nem ismeri feladatának, hogy megmutassa hogy nemcsak boldog elégedettek, nemcsak kielégített hódolók vannak, hanem egyenesen azt tartja érdekében állónak, hogy mindent rózsaszínben tüntessen fel és elnémítson minden panaszt, megbélyegezzen minden zokszót, elfojtson minden jogos elégedetlenséget. Mennyire más világ volna, ha nem igy volna 1 A kenyérfogyasztás megadóztatása. Súlyos aggodalmak a boletta-rendszer bevezetése ellen. — A kereskedelmi érdekeltségek a központi áruraktárak szerepéről. — Hogyan lehetne a mezőgazdasági válságot megoldani? Minél jobban közeledik a gabonatermés értékesítésének ideje, annál idegesebb lesz a hangulat. A mezőgazdasági körök várják *;a kormány intézkedéseit, a fogyasztók pedig aggodalommal szemlélik az orvoslás tervezett módjaiban kifejezésre juttatott tendenciát. Általában az a nézet alakult ki, hogy a bolettarendszer fogyasztási adó jellegével bir, mert a termelőknek nyújtott segély összegét egyszerűen áthárítja a fogyasztó közönségre s igy jelentékeny drágulást fog előidézni. Kérdést intéztünk e tárgyban közéletünk egyik kiválóságához, aki a tervezet várható következményeiről munkatársunknak a következőket mondotta: A boletta rendszer súlyos igazságtalanság magvát rejti, mert kényszerjellegü intézkedés' sei azokra hárítja át a mezőgazdasági válság terhét, akik ennek a válságnak a felidézésé • ben egyáltalán nem részesek s akik az árak várható emelkedésével szemben védekezni képtelenek. Nem akarom azt mondani, hogy az évek óta tartó kereskedelmi és ipari dekonjunktúra idején soha senkinek sem jutott eszébe, hogy a csődbe és a kényszeregyezségi eljárásokba mintegy belekényezeritett kereskedők és iparosok helyzetén hasonló eróllyel segítsen. Belátjuk mi azt, hogy ami mulasztás volt az egyik területen, az mulasztás len ne a másikon is, helyes tehát, hogy az állam segíteni akar a bajbajutott gazdatársadalmon. Azonban a mai helyzetben, amidőn mindenki a fogyasztóképesség erőteljes megcsökkenósó- ben látja a bajok forrását, ezt az amúgy is nagyon megtépázott fogyasztóképességet további terhekkel sújtani nagy könnyelműség. Nem lehet tudni, hogy a tervezett intézkedés visszahatása nem lesz-e sokkal súlyosabb, mint maga a baj, melyre remódiumot keresnek? — Egy másik szempont, arait figyelembe kellene venni, az, hogy ma már segíteni aka- tunk a gazdatársadalmon, valahol meg kellene szabni azt a határt is, amelyen túl a segítés indokolatlan nemzeti ajándék jellegét ölti fel. A kisbirtokra nézve lehet katasztrófális, ha a termény értéke nem éri el a termelés költségeit, de ez a megállapítás nem érvényes a nagybirtokra. Előállhat az az eset, hogy a nagybirtok, mely a termelés válságát sokkal kevésbbó érzi meg, vonatszámra külföldre szállított gabonájával is nagy tömegű bolettára Uíői és férfi kerékpárok és alkatrészek nagy választékban kedvező fizetési teltételek mellett beszerezhetők 267 16—18 Schillinge? Lipót vas- és gépraktárában, Gyulán. Használt gépek becseréltetnek. tesz szert és izy a külföldön elfogyasztandó gabonamennyiség értékkülönbözetével a belföldi fogyasztást adóztatja meg, mert a nyert bo- lettákat köztartozások fizetésére használhatja. — Ezt a veszélyt szinte lehetetlen kikerülni s épen ezért az érdekeltségek joggal hangoztatják, hogy a tervezett mód egyszerüon kivihetetlen. A kereskedelmi érdekeltségek is egyhangúan tiltakoztak a felállítandó és építendő központi áruraktárak ellen, ami ismét a gabonakereskedelem már meglevő szerveinek és a magáncégek üzletkörének mesterséges elsorvasztására vezetne. De tegyük fel, hogy a közérdekkel szemben a magánérdek eltörpül. A gabona raktározása azonban aligha vezet sikerre, mert hiszen a múltban szerzett tapasztalatok szerint a megszorult kis- és közép- birtokosoknak éppen az az érdeke, hogy terményeit gyorsan értékesítse, másrészt pedig a raktározott gabona ősszel esetleg csak további nagy árengedménnyel lesz elhelyezhető, így tehát ez a kérdés is olyan, hogy egy elhibázott intézkedés esetleg csak növelheti a mezőgazdaság bajait A gabonaminőséget kell javítani. Szakemberek véleménye szerint a magyar mezőgazdasági válságon egészen más módon kellene javítani A kanadai kínálat megvolt a, háború előtt is, akkor azonban a magyar búzát veszedelem nem fenyegette, mert a mi lisztünk sikértartalma versenyen kívül állt az egész világpiacon Európa búzaszükséglete átlag mintegy 150 miliő métermázsa, amelyben a mi 5—6 millió métermázsás kivitelünk egészen jól elhelyezhető A baj csak az, hogy a jobb kanadai búza mellett a mi terményeink leszorultak az első helyről. Amig a legjobb minőségű tiszavidéki búza ma 23—24 pengő, addig a prima Monitoba kanadai búza a világpiacon ma is 30—31 pengő értéket képvisel. Tebát a magyar búza minőségét keli ismét javítani elsőrendű vetőmag kiosztásával, akkor majd nem lesz szükség a termelési és értékesítési árak állami biztosítására és a fogyasztókőzön- sóg indokolatlan megterhelésére. Ahogy a kérdés ma áll, a mezőgazdasági válság terheinek az amúgy is túlságosan kimerült fogyasztók vállasa leendő áthárítása a meglevő bajokat csak növelni fogja, mert — az eddig elhangzott hozzászólások szerint — a tovább nem fokozható közterhek további emelkedését fogja eredményezni. A közterheknek ilyen módon várható nagyarányú emelkedését pedig már előre jelzik a környező államok, mert egyre másra emelik fel a gabonavámokat így Olaszország emeli a gabona vámját 2 5 aranylirával, Ausztria a liszt vámját a mai 5 aranykoronáról ennek háromszorosára A szomorú csak az, hogy ezekkel az államokkal kereskedelmi szerződésünk volt és van. Hogy viselkednek majd azok az államok, amelyekkel nincs szerződésünk ? Szent István-ut 33. szám alatt egy bútorozott szoba kiadó esetleg teljes ellátással Is. Cím a kiadóban. 47—.
