Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-17 / 40. szám
2 «eke» 1930. május 17. érdekeire vonatkoznak, a vármegye hivatalos lapjában is közzé tétessenek. Azt indítványra dr. Daimel Sándor alispán azonnal válaszolt, kijelentvén, hogy az indítvány teljesíthetetlen, de felesleges is, mert ha közzé is tétetnének a hivatalos lapban, a bizottság tagjai épen olyan okosak lennének, mint igy. Következett dr. Mitlasovszky János indítványa a mostani választói jogosultság meghagyása mellett az összes választókerületekre nézve a szavazás titkosságának kimondása tárgyában felirat küldése iránt. A kisgyülés az inditvány lelett napirendre térést javasolt, miután a nagy jelentőségű kérdésnek megoldását a kormány programmjába vette. A felolvasott inditvány és határozati javaslat után dr. Mitlasovszky János hosz szas beszédben indokolta meg indítványát. Az ezer esztendős magyar történelemből leszűrt igazság az, hogy a magyar nemzet, amely rokontalanul áll Európa népei között, annak köszönheti fenmaradását, hogy nemzeti sajátosságainak megőrzése mellett alkalmazkodni tudott a nyugati államok állami berendezkedéseihez. Ha ez a nemzet meg akar maradni, — rokontalan népektől körülvéve, — akkor leginkább kell alkalmazkodnia a nyugati nagy államok belső politikai berendezkedéséhez. A titkos választójog tulajdonképen szükséges azért, hogy megmentse Magyarország kis polgárságát. Meri állítani, hogy a mai kormányzati rendszer mellett az ország kispolgársága elproletárosodik és ez katasztrófát fog jelenteni. És ne gondolják, hogy ez az elproletárosodott polgárság a szociáldemokraták karjaiba fog rohanni. Ezeket a lezül- lött tömegeket a szociáldemokrata párt nem tudja megfegyelmezni. A kisgyülés javaslatában felhozott azon érvre, hogy azért térjen napirendre az inditvány felett a bizottság, mert ez a fontos kérdés a kormány programmjában benne van, egy régen elkoptatott adomával felel. Egy vadász levelet küldött barátjához a cigánnyal. A levélhez egy nyúl is volt mellékelve. A cigány útközben megette a nyulat s igy adta át a levelet. A vadász barátja mikor elolvasta a levelet, rászólt a cigányra: te cigány ebben a levélben egy nyúl is van. No hálá Istennek csák, hogy benne ván — mond a cigány, — én ást hittem, hogy elHői és férfi kerékpárok és alkatrészek nagy választékban kedvező fizetési teltételek mellett rezhetők Schillinger Lipót vas- és gépraktárában, Gyulán. Használt gépek becseréltetnek. besze267 6—18 veszett. Hát igy van benne a kormány programmjában is a titkos választói jog és még 50 esztendő múlva is igy lesz benne. A miniszterelnök ur különben kijelentette, hogy belátható időn belül nem is gondol a titkos választójog törvénybe iktatására. Az ezek után megindult vitában igen sokan vettek részt. Az inditvány mellett dr. Kvasz György, dr. Gyöngyösi János, Gombkötő József, Hankó Mihály, ellene pedig dr. Tóth Pál és Ulmer Tibor szólaltak fel. Sőt a vita olyan indulatos mederbe kezdett terelődni, hogy elnöklő főispán egy pillanatra kénytelen volt az ülést is felfüggeszteni. Az ülés újból való megnyitás után elrendelt szavazás eredménye szerint a kisgyülés javaslatára 76 an, dr. Mitlasovszky indítványára 70 en szavaztak s igy dr. Mitlasovszky János indítványát a törvényhatósági bizottság elvetette. Az idő előrehaladott voltára tekintettel elnöklő főispán a közgyűlés folytatását péntek reggel 9 órára tűzte ki. Dr. Lukács György városunk nagynevű képviselője az egyenlő igazságot, az egyoldalú lefegyverezés megszüntetését, a gazdasági összefogást és a hadikölcsönprobléma sürgős megoldását követelte ma a képviselőházban. A trianoni bókeparancs gyilkos paragrafusai és ezek között is elsősorban a 161. paragrafus a leghihetetlenebb terheket rótták Magyarországra azzal az indokolással, hogy Ausztria és Magyarország volt a háború egyik okozója. Tizenegy óv alatt a történelem már megcáfolta ezt az állítást, mert közben nyilvánosságra jutottak a titkos iratok, amelyek igazolták, hogy Magyarország éppen n legszerencsétlenebb áldozata a háborúnak. A békeszerződés 161. paragrafusa állította fel velünk szemben a jóvátételi fizetés kötelezettségét. A párisi egyezmény rendezi és megái lapítja azokat a követeléseket, amelyeket velünk szemben bármilyen címen emelni lehetett. Bármily sivár is a kép, többé önkényes magyarázat vagy zsarolási kísérlet nem fordulhat elő. Az a biztonság, amelyet az egyezmény jelent, rendkívül nagy érték. — Igen nagy eredmény az is, hogy sikerült a vegyes döntőbíróságok elvét megvédeni Ezt az eredményt lekicsinyelni nem szabad, mart ezzel az egész emberiségnek nagy szolgálatot tettünk, hiszen Magyarország, mint a nemzetközi bíróság sampionja, előharcosa szerepelt. Az optáns kérdés óvről-évre való tárgyalása megmételyezte az atmoszférát és most a kérdés levétele azt jelenti, hogz Magyarorsóág és az utódállzmok között bizonyos normálisabb viszony jön létre. A magyar állam ma is becsületeeli köteles- ségénak túrija az ősjegyzők haáikölcsönkötvényei- nek valorizálását és valamilyen formában ezt már a közel jövőben keresztül kell vinni, az agráralapot azonban erre felhasználni nem lehet — Az utódállamok okozták a kárt, ők kötelesek tehát kártalanítani az optánsokat. Ezen nem változtat semmit a nagyhatalmak hozzájárulása. — A hadikölcsönnél az a helyzet, hogy a magyar állam eddig nem volt képes a kötvényjegyzők kölcsöneit visszafizetni, ez azonban Magyarország erkölosi kötelessége, de a legnagyobb visszaélés volna az egész nemzet egyetemét terhelő kötelezettséget az állampolgárok egy kis csoportjára hárítani. Tetszetősök, lebilincselőek a túloldali javaslatok ebben az irányban, de nem reálisak. A párisi egyezmény nem alkalmas a hadiköl- csönkárosultak kártérítésére Bizonyos vagyok azonban, hogy a legközelebbi jövőben módot fog erre találni a közvélemény, amely állandóan na - pirenden fogja tartani ezt a kérdést — Teljesen ki vagyunk téve szomszédaink önkényének. Az ö hadseregük létszáma tizenháromszorosa a miénknek, mozgósításkor pedig százhetvenszer annyi emberük van, mint nekünk, akiknek mozgósítanunk sem lehet. Ezt az egyenlőtlenséget nem lehet fenntartani és itt le kell számolni. Vagy térjenek át szomszédaink is a leszerelésre, vagy mondják meg őszintén, hogy nem akarnak és nem is fognak leszerelni. Előttünk szent a Kellog-paktum, mi kijelentettük, bogy minden nemzetek közti konfliktussal a nemzetközi itélőfórum elé járulunk, de kötelességünk adott helyzetben arra törekedni, hogy megtámadás, külső ellenség ellen meg legyünk védve és éppen ezért át kell térnünk az általános hadkötelezettségre. Szomszédaink a kisebbségi jogok egyikét sem tartották be. Ezt nagy általánosságban kívánom csak leszögezni. Másodrendű állampolgárokat teremtettek. A kisebbségi kérdésben nincs haladás. Évről-évre rosszabb a helyzet. A Nemzetek Szövetségének tanácsa képtelemiek bizonyult hivatásának teljesítésére. Vagy megtartják a kisebbségi rendelkezéseket, vagy pedig adják vissza azokat a területeket, amelyeket népszavazás nélkül, önkényesen vettek el tőlünk. Mi betartottuk minden kötelezettségünket. Kötelességünk azonban követelni azt, hogy hívjanak össze uj konferenciát, ahol tisztultabb atmoszférában, gyűlölködés nélkül lehet tárgyalni, ahol a magyar ügy revízióját követelhetjük. A pénzügyi leszámolást a politikai leszámolásnak kell követnie. Junius 9-én Junius 9-én Ipar testület juniálisa a Városerdőben.
