Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-17 / 40. szám
1930. május 17 3 Békés A Mrnmmif. Csele József mit Mester ölűén i szeli lűészséi ói öejeleifeíi seiaiséii penészt visszaüti. Dr. Csete József szenzációs bűnügye fölmentéssel lezárult. A jelentős esemény élénken érdekli Gyula város közönségét, mivel a polgármester ártatlanul való meghurcoltatásának következményei a maguk teljes horderejével csak ezután fognak mutatkozni. Ha arra törekszik a tisztelt kormány, akkor az egész nemzet, mint egy test, egy lélek, fog mögéje sorakozni. Lukács Györgyöt nagy érdeklődéssel hallgatott beszéde befejeztével lelkes taps és éljenzés köszönti és a képviselők egymásután sietnek üdvözlésére. Szent Imre-iinnepély Gyulán. Az egész ország Szent Imre 900 éves jubiláris ünnepségéhez csatlakozik a gyulai katolikusság is, mely folyó hó 18-án, vasárnap a következő sorrendben tartja meg az ünnepélyt. I. Délelőtt 10 órakor ünnepi szentmisét celebrál az anyatemplomban báró Apor Vilmos apátplébános. A szentbeszédet P. Juhász László szentdomonkos- rendi atya mondja. II. Délután 4 órakor az Erkel-szinkörben emlék- ünnepély. MŰSOR: 1. Pápai himnusz. 2. Prológ. Szavalja : Haláss Lajos 3. Beszédet mond Schmidt Ferenc lg -főmér- rnök, Szeged. 4. „Szent Cecilia“ vegyeskar énekszáma. Karnagy: Huszár László. 5. Tihanyi Béla szegedi piarista gimn. igazgató beszéde 6 Himnusz. Kötelező belépti dij nincs az ünnepélyen Az ünnepély után gyertyás körmenet lesz a népkertből az anyatemplomba. SORREND: 1. Szent Imre leventék. 2. Szivgárda. 3. Polgári fiúiskola 4. Polgári leányiskola. 5. Reálgimnázium. 6. Mária kongregáció. 7. Cipész-, 8. Pintér-, 9. Kőmives-, 10 Kötélverő-, 11. Kovács-, 12. Asztalos-, 13. Szabó-, 14 Csizmadia társulat 15. Földmunkások. 16. Kát. Kör. 17. Egyháztanács. 18. Katonai disszázad. 19. Papság. 20 Előkelőségek. 21. Irgalmas nővérek. 22. Szociális Misszió. 23 Oltáregyesület. 24. Azok, kik a fenti sorrendbe nem nyertek beosztást. Az iskolák folyó hó 22 én ünnepelnek. Szent Imre-év 1030. Kedvezményes utazás Budapestre május hó 25-től augusztus hó 31-ig. A Szent Imre herceg 900 éves jubileumi ünnepségeivel kapcsolatosan május hó 25-től augusztus hó 3l-ig terjedő időszakban féláru menetjeggyel lehet Budapestre utazmi, mely kedvező alkalom kihasználására felhívjuk a Budapestre utazó közönség figyelmét A féláru kedvezményes menetjegy megváltásához igazolványfüzet szükséges, mely igazolvány a május 25—augusztus 31. időszakban 8 napi érvénytartammal bármikor bősze rezhető. Az igazolványfüzet ára 2 pengő sze mélyenkint és egyszeri használatra. Az eddigi évektől eltérően ez évben Szent István hetében a féláru menetdij kedvezményt csak azok élvezhetik, akik a jegy váltásnál a Szent Imre-óvi igazolványfüzetet felmutatják. Igazolványfüzet beszerezhető Gyulán a Menetjegyiroda fiókjánál, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület pénztártól mében, Sarkadon, Nagyszénáson, Csorváson a Bókósme- gyei Takarékpénztári Egyesület fiókjainál, Körősladányban az Egyesült Bank Rt.-nál, mint a Menetjegyiroda gyulai fiókjának képviseleteinél és ugyanott bővebb felvilágosítás is beszerezhető a fogak épentartásában és szépségük megőrzésében a hűséges fogyasztók milliói által 40 esztendő, óta kedvelt és keresett fogkrém A mtÉ Herestiedeiii és Iparftiü évi jelentése. Most hagyja el a sajtót a szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése, amely a kamarai kerület 1929. évi gazdasági viszonyait és a kamarának ebben az évben kifejtett tevékenységét ismerteti. Az igen terjedelmes jelentésnek túlnyomó része a kamarai kerület közgazdasági állapota részletes ismertetésének van szentelve, hővezető részében azonban nagyvonalú egységes képét rajzolja meg a világgazdasági helyzetnek, amelyben mint általános keretbe illeszkednek bele a speciális részletek. A jelentés bevezető részében az 1929. évet úgy jellemzi, hogy az év az általános bizonytalanság és a gazdasági válság kimólyülósének esztendeje volt. A kamara jelentése a kereskedelem és ipar viszonyainak kimerítő ismartetése mellett foglalkozik az ezen termelési ágakra nagy befolyással levő őstermelés ügyeivel is Ide- vonatkozólag a kamara még a múltban megállapodott a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarával és a kamarai kerület termelési viszonyainak ismertetésére vonatkozó adatokat a mezőgazdasági kamara állította össze. „A mezőgazdaság válsága“ cimü fejezetében rámutat a jelenség arra, hogy ez a válság világszerte a gabona túltermelésében és értékesítésének nehézségeiben mutatkozik. Egyre égetőbbé válik a túlnyomó gabonatermelés mellett áttérni az ipari növények termelésére, gyümölcstermesztésre, állat és tejgazdaságra baromfitenyésztésre. Az ipar és kereskedelem válságának közvetlen okozójaként a mezőgazdasági lakosság vásárló képességének nagyarányú megcsökke- nésót és a megfelelő tőkebehozatal elégtelen voltát tünteti fel a jelentés. Az üzemek kellő foglalkoztatásának hiánya az előző évvel szemben erősen felszöktette a munkanélküliség számát. A nagyiparban a válság iparáganként nem jelentkezett egyenletesen, a nehéz ipar aránylag jobban volt foglalkoztatva, mig az építőiparban, a textilipar egyes ágaiban, a cipőiparban és általában azokban az iparokban, melyek a közönség közvetlen szükségletének kielógitósére vannak alapítva, visszaesés volt tapasztalható. A kisipar a legszo- morubb képet az Alföld mezőgazdasági jellegű városaiban és községeiben mutatta. A helyzet jellemzésére szolgálnak azok az adatok, amelyek szerint az előző évvel szemben a fizetés- képtelenségek száma 50 százalékkal, a passzívák összege pedig 31 százalékkal emelkedett. A szegedi kamarai kerület túlnyomóan kisipari jellegű és épen ezért a jelentés bőségesen foglalkozik azokkal a kívánalmakkal, amelyek erről az oldalról fennállanak. Legáltalánosabb panaszként jelzi a jelentés a munkaalkalmak hiányát, olcsó ipari kölcsön folyósítását a kisiparnak a kontárok és a gyári vállalatok versenye ellen irányuló panaszát és a szinte stereotip panaszt a sok adó és a társadalombiztosítóval járó kötelezettségek súlyos voltát. Beszámol a jelentés azokról az akciókról, amelyeket az év folyamán a kamara egyes törvények és rendeletek előkészitósóvel kap csolatosan folytatott, így az egységes ipari törvénykönyv kiadása, egységes ópitő ipari törvény megalkotása érdekében, a kisipar technikai fejlesztése körül, a közüzemek tul- tengóse elleni kiizdelmérül, az uj közszállitási szabályzatról, a kiskereskedői hitelügyről, az árdrágító visszaélésekről szóló törvény hatályon kivül helyezése érdekében a kisipar és kiskereskedelem támogatásának ügyeiről, a kartell-törvóny előkészítéséről, a hatósági beruházások programújának végrehajtásáról, a magánalkalmazottak jogviszonyainak szabályozásáról, a magyar ipar pártolásáról, a fővárosi menetdijkedvezmónyek megszorításáról, az üzletbórek leszállítása érdekében kifejtett akcióról stb. Ez a rósz, amely a kamara működését ismerteti, felsorolja a kamarának az aktuális kereskedelmi, ipari, adóügyi, vámügyi, tarifaügyi és postaügyi téren kifejtett tevékenységét. Ismerteti még a jelentés a többi érdekképviseletekkel és egyesületekkel fennállott kapcsolatokat, majd befejezésül a kamarát érdeklő személyi ügyekről nyújt tájékoztatást. A jelentést a vasúti és postai forgalomra, a kamarai kerület ipartestületeire és más ágazatokra vonatkozó statisztikai táblázatok egészítik ki.
