Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-17 / 40. szám
LK1I. évfolyam 40. szám. Szombat Gyula, 1030. május 17. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Viharos közgyűlés a vármegyén. Igen népes volt a vármegye május 15 i tavaszi rendes közgyűlése. Mint örvendetes tényt szögezhetjük le különben, hogy az emberek érdeklődése a közügyek iránt—az utóbbi időkben — mintha emelkedett volna. Bizonyos, hogy rendkívüli és nagyon komoly időket élünk, amely komoly idők fojtogató karmaiból való kiszabadulás emésztő gondja nehezedik most minden magyar ember lelkére, legyen az gazdag, vagy szegény, ur vagy szolga, tisztviselő, iparos, kereskedő vagy kisgazda, politikus, vagy nem politikus. Úgy látszik, ezek a terhes gondolatok ezt a sok különféleképen gondolkozó embert, — talán akaratán kívül is, — ösztönszerüleg egy nevezőre igyekeznek hozni: t. i. arra, hogyan lehetne a bajok hinárából, szerencsétlen, vergődő hazánkat s annak még szerencsétlenebb népét kiszabadítani. Mint a közeledő vihar elől egy karámba menekülő nyáj, olyan most a kiutat képező magyar közélet képe azzal a különb séggel, hogy ez az igazán másra utalt nép — ahelyett, hogy megérteni igyekeznék egymást, most talán jobban széthúz, mint valaha. A közgyűlés külső képe a mai magyar közélet képének euy kis darabja A teremben különböző pártállása, a legkonzervativabbtól a legradikálisabb gondolkozásuig vannak felsorakozva, a terem karzatán pedig a munkanélküliek türelmes, csendben várakozó csoportja. A közgyűlést báró Feilitssch Berthold főispán nyitotta meg rövid üdvözlő szavakkal, majd bejelentette a Kormányzó ur köszönetét a törvényhatóság üdvözlő felterjesztésére. Ezek után az alispán szokásos időszaki jelentésének rövid ismertetése következett, amelyhez dr. Gyöngyösi János emelkedett szólásra s az alispáni jelentéssel kapcsolatban a kisiparos és kiskereskedő társadalom szomorú helyzetét tárta tel, amelynek okát abban keresi, hogy az állam, a polgárság zsebéből gyarapodó állami bevételek legnagyobb részét szövetkezetek és közüzemek támogatására fordítja, amely azt a furcsa helyzetet teremtette meg, hogy az állam az adófizető polgárság eme két rétegének a saját adólillérein teremt konkurenciát. A közüzemek teszik tönkre azt a kisiparosságot, amely ma majd oda jutott, hogy ott kell hagynia a szerszámját és napszámban keres elhelyezkedést. Feliratot indítványoz a fogyasztási szövetkezetek és közüzemek állami támogatásának megszüntetése végett. Filó János kiegészítő indítványt tesz s kéri, hegy a házalás és ügynökösködés beszüntetése iránt is Írjon fel a vármegye. Ssemenyei a közmunkák megindítását sürgeti. Vitéz Kolc&a Miklós miként a különböző szövetkezetek, úgy a kisipar és kiskereskedelem számára is bírói védelmet kér. Dr. Berényi Ármin nem helyesli Gyön- gyössy felszólalását és indítványát. Nem helyesli, hogy az egész nyomorgó magyar társadalomnak csak egy-két rétegét ragadjuk ki, azt a hitet keltvén, hogy a többinek jól megy dolga. Grammling Alajos a szövetkezetét veszi védelmébe, amely a falun igen áldásos tevékenységet fejt ki. Gyöngyösi indítványának elvetését kéri. Belicsey Géza tiltakozik azon állítás ellen, hogy az egész kormányzati apparátus tétlenül nézné az orvoslásra váró bajokat. Ha végignézünk az egész államstrukturán, nincs egy állami, vagy megyei intézmény, amely ezekkel a kérdésekkel ne foglalkoznék. A kormány éjjel-nappal azon fáradozik, hogy ezeket a kérdéseket dűlőre juttassa. Nem a kormány ellen ke 1 dolgozni, hanem a kormánynak segítségére kell sietni szerény helyzetében, az a hazafias kötelesség. Elnöklő főispán a vitát lezárva, csodálkozik azon, hogy a bizottság tagjai, akik bizonyára az újságok közleményei utján teljesen tájékozódva vannak a helyzetről, nem tudnak bizonyos következtetéseket levonni, azt t. i., hogy nekünk valamennyiünknek — még azoknak is, akik nem helyeslik a kormány politikáját — a mai nehéz helyzetben a kormány háta mögé kellene állani. Méltóztassanak meggyőződve lenni, a viszonyok kényszerítik reánk ezt a nehéz helyzetet. Ellenségekkel vagyunk körülvéve í vámhatárokkal vagyunk bekerítve; az amerikai búzaárral nem tudunk konkurálni. Ez a helyzet a szövetséges Németországban is. Méltóztatnak tudni, hogy Párisban végre egy egyezmény jött létre és tudjuk, hogy ennek az eredménye az, hogy végre az ellenséges államokkal is a szükséges megegyezés létre fog jönni. Ha a gazdának nincs pénze, ha a tisztviselő nem tud vásárolni, akkor nincs közgazdasági körforgás és ha nincs fogyasztó, akkor nem lehet egészséges gazdasági helyzetet teremteni. Úgy tudja, hogy a tisztviselők fogyasztási szövetkezetét az állam már nem támogatja. Ezek után Dr. Daimel Sándor alispán válaszol egyenként a felszólalásokra. Dr. Gyöngyösi azon indítványával szemben, hogy a szövetkezetektől az állami támogatás megvonassék állást nem foglal. A döntést a törvényhatóságra bizza. Az ügynökösködés megszüntetése iránt tett indítványt, mint igen helyest, a magáévá teszi. Általánosságban azonban ki kell jelentenie, hogy a sok feliratküldés már visszaélés a törvényadta joggal és teljesen el is veszti hatását és értékét. Ne méltóztassanak minden dologban felírni. Tessék megbízni abban, hogy a kormányon lévő férfiak szintén magyar emberek és nekik is épugy szivükön fekszik az ország gazdasági érdeke. Ezek után a megejtett szavazás eredménye szerint a bizottság dr. Gyöngyösi János indítványát elfogadta s azt elnöklő főispán határozattá emelte. Következett dr. Kraft Ervinnek miniszteri titkárrá történt kinevezésével megürese dett várm. aljegyzői állás betöltése, amelyre a törvényhatósági bizottság az egyedül pályázó dr. Heinrich Dezső tb aljegyzőt választotta meg, aki a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt nyomban letette. Dr. Heinrich Dezső személyében a várm. tisztikar egy igen szimpatikus, képzett, törekvő és lelkiismeretes munkást nyert. A várm háztartási alap számadásainak ismertetése után Hankó Mihály szólalt fel, azt indítványozva, hogy az ilyen természetű árszámadások, amelyek a megye gazdasági > T~)„ u.' y. „ 7_ „ y. felmondás nélkül leg- TT'A' Isíg/Íti/Í Trp/ földbirtokra és házra méltáL jobban gyümölcsöztet. 6 nyos kamatozással folyásit. Minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik iO a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7, Május 18., 19. és 20. Magyar írók müvei leszállított áron DOBAY JÁNOS KÖNYVÁRUSNÁL GYULA, VÁROSHÁZ-UTCA 7. I^AAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAA/VVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA JvVVWWVVVVVÁAA^'VVVV'^A^VVVVVVVVVVWWWVWVVVVVl
