Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-14 / 39. szám
LXII. évfolyam 39. szám. Szerda Gyula, 1930. május 14 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Daimei Sándor alispán jelentése a vármegyei közigazgatás általános ügymenetéről Dr; Daimei Sándor alispán a február havi rendes közgyűlés óta^tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentését elkészítette s azt a vármegyei Hivatalos Lap hétfőn megjelet számában a vármegyei törvény- hatósági bizottsági tagoknak megküldötte. Az alispáni jelentésből a következőket közöljük : A vármegyei közigazgatás általános ügymenetét érdeklőleg előadom, hogy a köz- igazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t.-c. most már minden részletében végre van hajtva. A végrehajtás minden különösebb zökkenés nélkül történt meg. Az uj törvény rendelkezései következtében az alispánnak különben is rendkívül tág hatásköre ismét jelentékenyen kibővült s felelőssége emelkedett különösen azáltal, hogy a közigazgatási bizottság nemcsak mint elsőfokú hatóság, de mint felebbviteli forum is megszűnt, — és idevonatkozó joghatósága az alispánra ruháztatott. A törvénynek ez az intézkedése feltétlenül helyes, főképen azért, mert hiszen a köz- igazgatási bizottságban is tulajdonképen az alispán előterjesztése és javaslata alapján történtek a döntések, most pedig, hogy maga az alispán az első és illetve a másodfokú hatóság ezekben az ügyekben, ezáltal az ügyek elintézésében légyegesen nagyobb gyorsaság válik lehetővé. De nemcsak az uj törvény rendelkezései, hanem a kiadott rendeletek is folytonosan szaporitják, nemcsak a középfokú hatóságoknak, hanem a községeknek is a feladatát és ezért az a panasz, hogy a közigazgatás túl van méretezve, vagyis, hogy sok a tisztviselő, legalább is a közép és alsófoku hatóságokra nézve semmi alappal nem bir és csak azt igazolja, hogy azoknak, akik ilyeneket mondanak és állítanak, halvány fogalmuk sincs a közigazgatásnak megszaporodott teendőiről és folyton fokozódó felelősséggel járó feladatairól. Általában véve uj az törvénynek van sok helyes és a változott viszonyoknak megfelelő intézkedése. Jól bevált a kisgyülés intézménye, amelynek szervezése azt teszi lehetővé, hogy az ügyeknek egy igen tekintélyes része, amely eddig a törvényhatósági bizottsághoz tartozott, az eddiginél nemcsak jóval gyorsabban, hanem alaposabban is elintézhető azáltal, hogy a kisgyülés minden hónapban ülésezik. Az igaz, hogy a munka ezáltal az eddiginél több lett nemcsak az ülések nagy számánál, hanem az ügyek előkészítésével járó időveszteségnél fogva is. Igen helyes intézkedése a törvénynek az is, hogy a kisgyülés szervezése következtében, a törvényhatósági bizottság a hatáskörében maradt és az egész vármegye egyetemét érdeklő ügyeket, amelyek számra nézve nagyon lecsökkentek, az eddiginél sokkal alaposabban tárgyalhatja meg és intézheti el, amit ez eddigi tapasztalatok bőségesen igazolnak. Hogy az uj törvénynek a hatósági fokozatokra és a jogorvoslatokra vonatkozó része az életben mikép fog beválni, azt csak a későbbi tapasztalatok fogják beigazolni. A fegyelmi eljárást szabályozó uj törvényes rendelkezések az eddiginél sokkal részletesebbek és ezért jóval több munkával is járnak, azonban azok mellett úgy a fegyelmi alá vontnak érdeke, mint a közérdek követelménye az eddiginél lényegesen jobban és a'aposabban biztosítható. Általában véve azonban a közigazgatás rendezéséről szóló többször említett törvény, végeredményében a közigazgatás munkásaira #az eddiginél több terhet ró, tehát munka könnyebbséggel nem jár. Az uj közigazgatási ügyrend, amelyhez a felsőbb hatóság oly nagy reményeket fűzött, sem a vármegyében, sem a községeknél, ebből a szempontból nem elégíti ki a várakozásokat és általános az a felfogás, hogy a régi ügyrend, amely 1901-ben adatolt ki, a legtöbb részében az uj ügyrend rendelkezéseinél megfelelőbb és célravezetőbb. A szegény betegek ingyen gyógyszereire engedélyezett évi 40000 pengőt a népjóléti miniszter időközben kiadott rendeletével évi 60000 pengőre emelte. Bár ez az összeg lényegesen kevesebb a múlt évben e címen felmerült 90000 pengőnél, mégis ha az ingyen gyógyszerrendelések terén, úgy a községi elöljáróságok, mint a községi orvosok a szabályokat betartják és a kellő takarékosságot szem elől nem tévesztik, abból szűkösen mégis ki lehet jönni. Természetes, hogy e részben a vármegye alispánját a legszigorúbb ellenőrzési kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása esetén a többköltséget a vármegyének kell megfizetni. A vármegye pénzügyi helyzetében, illetőleg a vármegyei adók befizetésében semmiféle javulás nem észlelhető. Az alispánnak legnagyobb nehézségébe kerül, hogy a szükséges összegeket az esedékességek idejében előteremtse. Felette kívánatos lenne, hogy a községek háztartásának rendezéséről alkotandó törvény mielőbb meghozatnék és abban olyan rendelkezések legyenek, amelyek az adók rendes befolyását biztosítva, lehetővé teszik, hogy az anyagiak terén a már tűrhetetlen nehézségek kiküszöböltessenek. Legújabban szaporodott a vármegye terhe azáltal is, hogy Békés községnek magasabb lakbérosztályba történt sorolása következtében a békési nyugdíjasok lakáspénze emelkedett s ezáltal a különben is agyonterhelt nyugdíjalap évi 2000 P újabb kiadással terheltetett meg, amely összeg megfelel egy kisebb javadalmu tisztviselő nyugdijának. Az iskolánkivüli népnevelő bizottság által tervbevett különböző munka, a jóváhagyott munkaterv alapján egész éven át rendszeresen folyt a vármegye területén és 'semmi olyan körülmény nem fordult elő, mely a munkamenetét megzavarhatta volna. Hogy milyen irányú valóságban az iskolánkivüli népművelői munka az 1929 — 30. tanév folyamán a vármegye területén, annak bizonyítékai az alábbi adatok: A vármegye területén 225 egységnél 4542 népies ismeretterjesztő előadás tartatott. A múlt évivel szemben 307-el volt több előadás. Az előadás tárgyköreit tekintve valláserkölcsi 639, irodalmi 315, történelmi 644, földrajzi 485, gazdasági 865, állampolgári 208, egészségügyi 462,állategészségügyi 56, természettudományi 303, időszerű 439,háziipar pártolására 72 előadás. — Ezenkívül a nemzeti munkavédelemről 281 előadás tartatott. Egy-egy előadáson jelenvolt legkevesebb 40, legtöbb 500 — 600 egyén. A bizottsághoz beterjesztett beszámoló jelentésekből örömmel állapítható meg, hogy az előadások állandóan és rendszeresen együvé tudták vonzani, városokban, községekben és tanyákon a társadalom minden rétegét igen látogatottak voltak, sohasem tapasztalt tömegekben jelentek meg az előadásokon. Az előadásokat legtöbb helyen vetitettképekkel kisérték. E célra a bizottság tulajdonát képező 18 darab vetítőgépet használatba helyezte. Ezenkívül még az intézmények, iskolák és magánosok is készségesen bocsájtot- ták a bizottság rendelkezésére ily célból vetítőgépeiket. igen élénken érdeklődtek a vármegye terülntén a Rádió Szabadegyetemi előadások iránt is, melyet hetenként kétszer továbbított a központból a leadó állomás, többnyire oly időben, hogy ez áltál a hallgatók a gazdasági teendőikben akadályozva ne legyenek, Az egyes előadásokat mellék számon is kisérték, igy a szavalatok összes száma 2513, énekszám 1035, zeneszám 776 i ■ tJAA/VVVV^AAAAAAAA>VVVV>VVA>Vy|VV^ Ij Május 18., 19. és 20. napján Magyar írók müvei leszállított áron DOBAY JÁNOS KÖNYVÁRUSNÁL GYULA, VÁROSHÁZ-UTCA 7.
