Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-14 / 39. szám
2 ß é k e • 1930. május 14. volt. Alkalmi ünnepségek és műkedvelői előadások száma 300, mesedélután pedig 261 volt. A vármegye közel 32.000 P áldozott a folyó tanévben a népművelési célra. A községek általában elég pontosan fizették a népművelési támogatást, bár a nyomasztó gazdasági helyzet nagyon érezhető volt. A vármegyei népművelési bizottság feladatát teljes mértékben megoldotta, munkája az 1929—30. esztendőben is komoly és értékes munka volt. A községekben és a tőszolgabiróság- nál az évenkinti vizsgálatokat megkezdettem. Eddig 10 községben tartottam felügyeleti vizsgálatot és 2 főszolgabírói hivatalt vizsgáltam meg. A vizsgálatok eredményeiről a legközelebbi rendes közgyűlésnek részletes jelentést fogok tenni. A folyó év május elején ez évben kiállítottam 277 útlevelet, tavaly ilyenkor 305-öt. Meghosszabbítottam a folyó évben 350 útlevelet, tavaly ilyenker 385-öt. Az útlevelek közül Észak-Amerikába 4-et, Dél- Amerikába 17-et, Canadába 42 útlevelet állítottam ki. Tavaly ilyenkor Észak-Amer kába 4-en, Dél-Amerikába 4-en és Canadába 44-en vándoroltak ki. A gyulai katolikussal* Szent Imre-ünnepe. E hó 18-án a felnőttek, 22-én az iskolák áldoznak a Liliomos Szent emlékének. Századok ködéből szelíd fénnyel világol egy csillag. Szent Imre csillaga ez, mely tiszta ragyogásával, melegségével száll a mai ember leikébe, hogy utat mutasson, merre kell haladnia az ezeréves, most meggyötört és széttépett magyarságnak. Szent Imre annak a kornak szülötte, melyben őseink a pogányságot levetkőzvén, megfürösztötték lelkűket Krisztus keresztsógó- ben és ezzel részesei lettek annak a magasabb rendű kultúrának, mely az ország fenmaradá- sát századokon át biztosította. A Kereszt fiai lettek elődeink, hogy tanúságot tegyenek a megváltás fájából kiáradó isteni gondolat mellett: csak olyan ember és nemzet életképes, mely a szenvedésben sem roppan össze, mert benne Isten rendelkezését látja és túl minden megpróbáltatáson a legfőbbet: a lélek boldogulását keresi. Jellemet követel a szentistváni kor tőlünk, soha meg nem alkuvást a gonosszal, soha meg nem egyezést az erkölcstelenséggel. Szent Imre nem volt hadvezér. Több volt. Legyőzője a test uralmának a lélek fölött és íölmagasztositója az ifjúság liliomos erényének. Nem volt király s mégis megkoronázta tott az ifjúság ideáljának, minden időben a a tiszta és derűs férfiasság példaképének. Gyula város katolikussága — a maga szerény kereteiben is — be akar kapcsolódni a magyar katolicizmus fenséges ünnepébe, mely hitvallás lesz egyrészt Isten Leventéje mellett, másrészt az egész világ előtt demonstrálja azt az összefogást, mely minden müveit nemzetben ól az erkölcstelenség, a rombolás és lélekmérgezés ellen. Kicsendül ebből az ünnepből a fenséges tanítás, hogy csak annak a népnek van jövője, melynek ifjúságát szent- imrós szellem hatja át. Ebben a múltat megbecsülő, minden po litikát és felekezetieskedést kizáró ünnepben számit a magyar katolicizmus minden magyar emberre, éppen a magyarság jövőjének érdekében. A gyulai katolikusság május 18-i ünnepének sorrendje a következő : Délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmisét mond az anyatemplomban báró Apor Vilmos dr. apát-plébános. Délután 4 órakor az Erkel Színkörben emlékünnep. Műsor: 1. Pápai himnusz. 2. Pro lóg Szavalja Halász Lajos. 3. Schmidt Ferenc főmérnök (Szeged) beszéde. 4. A „Szent Cecilia“ énekkar száma Karnagy Huszár László. 5. Az egyházi szónok beszéde. 6. Himnusz. A szinkörbeli ünnep után gyertyáskör- menet lesz a Göndöcs-kertből kiindulva az anyatemplomba. Május 22-én az iskolák rendeznek Szent Imre-ünuepet szentmisével s délután a színkörben tartandó előadással. Not és férfi kerékpárok és alkatrészek nagy választékban kedvező fizetési teltételek mellett beszerezhetők 267 5-18 Schillings* Llpót vas- és gépraktárában, Gyulán. Használt gépek becseréltetnek. Endrőd ünnepe. A község 200 esztendős alapítását jubilálják. A Hármas-Kőrös mellóki nagy faluban nagy ünnepség készül. Május 29 ón, áldozó csütörtökön ünnepli a község 20U esztendős fennállását. A Zsigmond király korában már jelentékeny község a török időkben elpusztult. Lakosainak egy része visszatért ugyan az ősi romokhoz, de előbb 1685 ben a Gyuláért vívott harcokban a felvonuló csapatok, Rákóczi szabadságharca idején pedig az osztrákok tá mogatására siető rácok dúlták fel Csak 1730 tavaszán, a herényi határhoz tartozó „Nemes-Kereki“ bői elindult rajnak sikerült véglegesen megtelepednie Endrőd régi helyén, a Hármas-Körös partján. Haruckern János György adott engedélyt^ a visszatelepedósre, mely az egykorú feljegyzések szerint 1730. tavaszán történt. A magyar és tót ajkú telepeseket lelkipásztoruk : Pocsuk Imre és tanítójuk: Zimbok István vezették. Utóbbi egyúttal az uj falu jegyzője is volt. Száz óv kellett hozzá, mig a tót ajkú lakosság teljesen elmagyarosodott A falu vezetőinek óriási érdeme volt ez, mert a szomszéd Szarvas még mai napság is többségében tót nemzetiségű. A politikai község diszgyülés keretében ünnepli a 200 éves jubileumot. A vezetőség rajta volt, hogy a község határát átszelő Endrőd-Kondorost összekötő uj kövesuttal monumentális emléket létesítsen a harmadik évszázad kezdetén. Sajnos, az állami hozzájárulás hiánya miatt kitolódott a terv megvalósítása. Az egyházközség 4 uj tantermet szentel fel e napon s ugyanekkor avatja fel az uj „Katolikus Nópházat“, Endrőd község első emeletes palotáját. A 15600 lakosú község egész népe készül a nagy szabású ünnepélyre, melyre a magyar közélet kiválóságai, a vármegye főispánja és alispán is megígérték megjelenésüket. Az építkezések a vezetők szociális érzékét dicsérik, amelyre igen nagy szükség van a több mint 1200 munkáscsaládot magába záró községben. Adja Isten, hogy az uj század boldog felvirágzást jelen tsen a munkás, szorgalmas és szivében erőse n hazafias és vallásos end- rődi magyarokra ! (1930. május 12.) Az ülésen a főispán hivatalos távollóte miatt dr. Daimel Sándor alispán elnökölt. Az ülés szokatlan rövid idő alatt nyert befejezést, mert úgy az egyes havi jelentések, mint a különböző ügyek minden vita nélkül tárgyaltattak le és fogadtattak el. Az alispán rendszerinti havi jelentését dr. Márkg Barna főjegyző olvasta fel amelyet rövid kivo natban az alábbiakban ismertetünk: A közbiztonsági viszonyok változatlanok voltak. Öngyilkosság 15, baleset 30 esetben fordult elő. Tüzeset 9 volt. A munkások helyzete még mindig nagyon kritikus. A gazdák helyzete is az alacsony terményárak miatt változatlanul súlyos. A kis iparosok helyzetében javulás nem észlelhető. A kiskereskedőim üzletmenete is pang Minthogy semmifó le építkezés nincs kilátásban, ezért az ópitő iparosok helyzete szintén reménytelen. Egyszóval minden vonalon vigasztalan a helyzet! A szegónybetegek ingyenes gyógyszereire engedélyezett évi 40000 pengőt a népjóléti miniszter időközben kiadott rendeletével 60000 pengőre emelte. Bár ez az összeg lényegesen kevesebb a múlt évben e cimen felmerült 90000 pengőnél, mégis kellő körültekintéssel ez összegből szűkösen ki lehet jönni. Az adók nehezen folynak be s igy az alispánnak igen nagy nehézségébe kerül, hogy a szükséges összegeket az esedékesség idejében előteremtse. A vármegyei t. főorvos havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok tekintetében a múlt hónapban némi rosszabbodás állott elő, amennyiben a heveny ragadós betegségek száma 43-al szaporodott. Uralkodó betegség a kanyaró volt 188 megbetegedéssel, utána következik a roncsoló toroklob 51 megbetegedéssel. A kir, pémügyigasgatóság havi jelentése szerint emlitósremóltó a kereseti adó kivetésének befejezése, amelynek eredménye a múlt évi kivetéssel szemben általában 105%-os csökkenést mutat. — Legnagyobb az esés a gyulai járásban (21.5%), legkisebb a szarvasi járásban (3.66%). illetve a békéscsabai járásban, ahol 0 77% emelkedés mutatkozik. A szeghalmi járásban a csökkenés 161%, a békési járásban 15.21%, Gyula városban 71%. Békéscsaba városban 17 46%. A törvényhatóság területén az együttesen kezelt közadókban a tartozás főösszege Junius 9-én Junius 9-én Ipartestiilet juniálisa a Városerdőben.
