Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-03 / 36. szám
Szombat Gyula, 1930. május 3. LXII. évfolyam 36. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Nagyarányú átépítések lesznek á vármegyében. A vármegye as államtál felvett SO milliós svájci frank kölcsönből 530000 pengőnek megfelelő kölcsönt kap útépítési célokra. A vármegyei törvényhatósági bizottság május 1-i renekivüli közgyűlésének lefolyása. Mindössze két tárgya volt a május 1-én megtartott közgyűlésnek, amelyen a vármegye főispánja elnökölt, de e két tárgy körül az első birt olyan fontossággal, amely a törvényhatósági bizottság különböző fel fogásu tagjainak figyelmét és érdeklődését teljesen lekötötte. Ez a tárgy arról szólt, hogy a vármegye által felveendő újabb kölcsönnel hogyan lehetne minél több munka- alkalmat teremteni s ezzel a munkanélküliséget enyhíteni. Ez a nagy probléma ül most minden jó lelkiismeretű ember lelkén, ez a probléma foglalkoztatja most úgy a hivatalos, mint társadalmi köröket a legma- gasabbtót a legalacsonyabbig. Fájdalmas sebe ez ma a magyar közéletnek, amely sebet begyógyítani igyekszik most ez országnak minden számottevő tényezője, kezdve a kormánytól a legkisebb falusi jegyzőig. A közgyűlésen a tárgy fontosságára tekintettel a bizottság tagjai tekintélyes számban jelentek meg s a közgyűlési terem karzatát pedig a gyulai munkanélküi tengődő munkások nagyobb csoportja foglalta el, akik teljes csöndben, nagy érdeklődés mellett hallgatták a tárgyalás menetét. Elnöklő főispán rövid megnyitó beszéde után, — amelyben a rendkívüli közgyűlés egybehivásának szükségességét és fontosságát emelte ki, — felkérte a vármegye alispánját, hogy az ügyet előadni szíveskedjék. Dr. Daimel Sándor alispán nagy részletességgel adta elő és ismertette az ügyet: a kereskedelmi miniszternek az államsegéllyel kiépítendő utak költségeire felveendő külföldi kölcsön tárgyában kiadott rendeletét. Emlékezetbe idézte, hogy a bizottság a múlt év szeptemberében nagy lelkesedéssel mondotta ki, hogy 193 kilométer hosszú utat kíván kiépíteni és pontosan megállapította ezen utak építési sorrendjét is. Ez a határozat felterjesztetvén, ebből a kereskedelmi miniszter 74 kilométer hosszút engedélyezett kiépíteni államsegéllyel s ezt is csak 3 kilométer szélességben. Minthogy azonban 3 kilométer szélesség a közlekedési igényeknek nem megfelelő s legalább is 4 kilométer szélesség szükséges ahhoz, hogy az utakon a közlekedés lebonyolítható legyen, de még ez sem elég széles s arra törekszünk, hogy utainkat 5 méterre szélesítsük ki, a kormány kijelentette, hogy ameny- nyiben 3 ‘kilométernél szélesebbre kivánjuk az utakat építeni, akkor mindössze 52 kilométer hosszú ut építéséhez adhat államsegélyt. Ezek az utak a békéssámson—tótkomlós!, a fözesgyarmat—bucsatelepi, a bé- késcsaba—mezőmegyeri, a szentetornya— gerendási utak, amelyek hosszn összesen 52'5 kilométert tesz ki. Ez volna az az ut- hossz, amelyre nézve az állam egyharmad- rész segélyt ad. Ezek az utak a költség- vetésben fel vannak véve, azonban a közúti költségvetés még nincsen jóváhagyva. Ennek az 52 kilométer útnak az épitési költsége kilométerenként 40.000 pengőt számítva 2,100.000 pengő. Erre a vármegyére eső egyharmad rész kitesz 700.000 pengőt. Ez az összeg meg is van. A második egyharmad szintén 700.000 pengő lenne. Ez a községeket, illetőleg az érdekeltségeket terheli. Ezt azonban a községek vagyonhelyzet szerint csak 5—6—8—10 év alatt tudják fizetni. A 3-ik harmadrészt az állam fizetné a szintén 709.000 pengőt. Az állam azonban kijelentette, hogy ő nem fogja egyszerre kifizetni, hanem évente ad 60.000 pengőt, vagyis ez az államsegély 12 év alatt lenne kifizetve. Ez a segítség tehát végeredményben szintén nem nagy segitség. Ez a helyzet tette tehát szükségessé újabb kölcsön igénybevételét. A kormánynak sikerült 20 millió svájci frankot felvenni és rendeletében arról értesíti a miniszter a vármegyét, hogy ebből 530.000 pengőt átad a vármegyének. Majd felolvassa a miniszter rendeletét s a kisgyülésnek vonatkozó határozati javaslatát, amely szerint a kölcsön felvételét, mint a vármegye igen kedvező feltételeit, a kis- gyülés a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. Ebből a kölcsönből fogja a vármegye segélyezni azokat a községeket, amelyek az egyharmad hozzájárulást megfizetni nem tudják. A tárgyhoz több hozzászólás történt. Dr. Cs. Varga Antal aggodalmát fejezi ki afelett, hogy a vármegye a kölcsönöket szaporítja. Kérdés, hogy a mai óriási rendszer mellett be fog-e folyni annyi adó, hogy a vármegye képes lesz törlesztési kötelezettségének eleget tenni. Kéri, hogy a vármegye ne vegye igénybe a kölcsönt. Kiss János orosházi megyebizottsági tag kijelenti, hogy a felveendő kölcsönt kevésnek tartja, mert a munkanélküliséget, azt a rettenetes nyomort, amely az egész megyében uralkodik, ezzel az összeggel csak részben lehet enyhíteni. Cs. Varga fél a kölcsön felvételétől, ő sokkal nagyobb ösz- szeget is meg tudna szavazni. Sürgeti a közmunkák megindítását. Csernus Mihály csodálkozik azon, hogy a kereskedelmi miniszter ily szűkkeblűén bánik Békésvármegyével. Feliratot indítványoz hogy egyrészt a minisztérium az évi 60000 pengő részletet emelje fel, másrészt, hogy a külföldi kölcsönből a már régebben megszavazott utak kiépíttessenek. Bálint Imre műszaki tanácsos rövid, szakszerű felvilágosító szavai után Bankó Mihály szólalt fel. Súlyosnak > Tipfelmondás nélkül leg- [ f*c/ÍVl/í' földbirtokra és házra méltáfcu tuilC/ L jobban gyümölcsöztet. L nyos kamatozással folyósít. JVIinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a JBékésmeg-yei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7,