Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-02-27 / 16. szám

LXI. évfolyam 16. szám. Szerda Gyula, 1929. iebruár 37 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fiit. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Daimel Sándor, Békésvármegye alispánjának a december havi közgyűlés óta •történtekről szóló általános érdekű jelentésé­ből szükségesnek találjuk az alábbiak köz­lését : A közigazgatás munkája állandóan emelkedőben van, úgy, hogy a folyton sza­porodó teendőket csakis a hivatalos órák­nak jelentékeny meghosszabbításával lehet elvégezni. Fokozza az e téren való nehéz­ségeket az a körülmény, hogy az influenza miatt a közigazgatási alkalmazottak között is igen nagyszámú a megbetegedés s azok között sok van olyan, amelyeknél a gyógyu­lás heteket, sőt hónapokat igényel. A vármegye folyó évi háztartási költ­ségvetését a belügyminiszter felülvizsgálta. Hogy milyen túlzottan szigorúan érvényesí­tette abban a takarékosság elvét, annak igazolására elég felhoznom azt a körülményt, hogy bár a törvényhatósági bizottság a szükségletek fedezésére a pótadó százalékot a legszükségesebb kiadások figyelembevéte­lével 15'37 százalékban állapította meg az 1928. évi 14-2 százalékkal szemben, a bel­ügyminiszter ezt a százalékot 13 5 száza­lékra szorította le. Ez csak úgy volt lehet­séges, hogy törölte a költségvetésből a dijnoki állásokra, a hivatalszolgai állásra felvett összeget teljes egészében, az egyes rovatoknál a megyeház kibővítése folytán a költségvetésbe beállított többletszükséglet­nek csak egy kicsi részét engedélyezte és a nyugdíjazásokra felvett 100000 pengő több­letből mindössze 31000 pengőt hagyot bent a költségvetésben. Már most be kell jelentenem, hogy az év folyamán majdnem bizonyosan pótköltség­vetést kell készíteni a költségvetésnek, a nyugdíj és egyéb rovatoknál előálló tulkiadá- sainak a fedezésére. Az 1929. évi költség- vetést a vármegye az októberi közgyűlésen tárgyalta le, és azóta, tehát rövid egy pár hónap alatt, már hat olyan újabb nyugdíja­zási eset merült fel, amelyet a legközelebbi időkben már végre kell hajtani, de amelye­ket előre látni, a költségvetés összeállításá­nak idejében, egyáltalában nem volt lehetsé­ges. Ezzel szemben a nyugdijterhek időközi csökkenése alig számbavehető összeget kép­visel. A vármegyének költségvetési bevételei, tekintve, hogy még az év elején vagyunk, a tényleges szükségleteket távolról sem fe­dezik, ezért a takarékokban levő vármegyei betétekből kell a kiutalásokat teljesíteni, úgy a közigazgatási, valamint a közúti szükségletekre nézve. A vármegyei székház kibővítési munká­latainak felülvizsgálata a miniszteri kiküldött részéröl megtörtént, a leszámolás eredménye azonban még a vármegyével nem közöl- tetett. A vármegyének az államai szemben — még a régi pénzkezelési rendszer szerint — fennálló tartozása, amelyet a belügyminiszter a költségvetés felülvizsgálata során meglepe­tésszerüen igényelt a vármegyéktől, nem 321000 pengőt, hanem az itteni számvevői megállapítás szerint csak 204000 pengőt tesz ki, amely túlnyomó részben a közúti alapot terheli. Ezt a tartozást, — amelyről egy nyolc év előtt tett, ha nem is határo­zott, de biztató kijelentés szerint azt hittük, hogy az a vármegyéknek el íog engedtetni, — az 1929. évtől kezdődően 6 év alatt kell az állam részére visszafizetni és annak első részletét a belügyminiszter a folyó évi háztartási költségvetésbe hivatalból már be is állította. A vármegye közúti költségvetése még felsőbb hatósági jóváhagyást nem nyert ugyan, azonban ez a körülmény nem lehet akadálya annak, hogy amint az időjárás megengedi, — mindazokat az útépítési, út­javítási és hidátalakitási munkálatokat, amelyek a költségvetésbe fel vannak véve, — amint az időjárás megengedi, azonnal folyamatba fogom tenni, különös tekintettel a mezőgazdasági munkásoknak, a munka- alkalmaknak teljes hiánya miatt való nagyon kedvezőtlen helyzetére. A költségek fedezé­sére rendelkezésre állanak az első külföldi kölcsönből még fel nem használt összegek, amelyek most már ebben az évben egészen fel lesznek használva. Meg kell jegyeznem, hogy a külföldi kölcsön első részletét a vármegye 1925-ben vette fel és eredetileg úgy volt tervezve, hogy az két év alatt egészben felhasználtatik. A tényleges hely­zet azonban .az, hogy az említett külföldi kölcsönt a vármegye két év helyett négy év alatt tudta csak annak terhére tervezett ut és hídépítési munkálatokra igénybe venni. Az országgyűlési képviselőválasztók jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítási munkálatai folyamatba tétettek. A folyó évi névjegyzékek az azokkal járó óriási munka miatt az előirt évvége helyett csak ebben a hónapban lettek teljes egészében befejezve. A vármegyei központi közigazgatás szá­mokban kifejezett ügyforgalma az 1928. évben, beleértve az alispáni, közigazgatási bizottsági, központi választmányi kihágási és utlevélügyeket 42413 volt az 1927-ben pedig 45655. A vármegyei árvaszéknél az 1927. évi 28421. számú ügydarabbal szem­ben, beérkezett az 1928. évben 28865 ügy­darab. A központban mutatkozó némi apa­dás egyáltalában nem jelenti azt, mintha kevesebb lenne a munka, mert viszont azzal szemben nagyon sok olyan teendője van a központi közigazgatásnak, amely ügyszámok­ban épen nem mutatható ki, azonban az előadókat és különösen az alispánt nagy mértékben lekötik és fokozódó mértékben igénybeveszik. A járási közigazgatásnak ügyforgalmában általában emelkedés mutat­kozik, de itt is jelentékeny mértékben sza­porodnak az olyan természetű ügyek is, amelyek ügyszámokban nem jutnak kifeje­zésre, de a járási hivatalok személyzetének idejét erősen lefoglalják. A községi elöljárói választások a múlt év végén és a folyó évelején mindenütt meg lettek tartva, megállapítható, hogy a választóközönség azok lefolyása iránt a ren­desnél sokkal nagyobb érdeklődést tanúsított. A választások ellen egyes helyeken beadott felebbezések a februári közgyűlésen fognak elintézést nyerni. Emelkedőben van az ügyforgalom a községeknél is, amelyek azonban azzal szem­ben úgy védekeznek, hogy a közigazgatási alkalmazottak számát a szükséghez mérten szaporítják. A községek helyzete még igy is nehéz, mert a pénzügyi hatóságok mind­jobban sürgetőleg követelik azt, hogy az adóügyi jegyzők és azok segédszemélyzete kizárólag adóügyekkel foglalkozzék és semmi más természetű közigazgatási ügyek intézé­sével ne legyenek megterhelve. Ha ezt a kívánságot szigorúan, teljesítjük, abban az esetben, megint újabb munkaerők beállítá­sára lesz szükség, pedig az adóügyek s azok személyzete túlnyomó részben állami munkát végeznek és igy érthető, hogy a községek húzódoznak, hogy a saját háztar­tásuk terhére, az említett okból megint újabb munkaerőket fogadjanak fel és alkalmazza­nak. Valóban itt lenne az ideje azzal a kér­déssel komolyan foglalkozni, vájjon nem volna-e az állam szempontjából is célirányo­sabb, ha az adóügyeket, amelyek óriási mun­kát okoznak a községi közigazgatásnak, sa­ját közegeivel végeztesse és a községeket ezáltal óriási munkától és anyagi terhektől mentesítse. A községek folyó évi költségvetését, a törvényben előirt idő alatt felülvizsgáltam. Valamennyi község 50 százalékos pótadóval adminisztrál és fedezi szükségleteit. Az igaz, hogy 12 községnek a községi alkalmazot­tak fizetési alapjából kisebb-nagyobb ösz- szegü segélyt kellett adni, mert csak igy volt lehetséges, hogy az 50 százalékos pót­adó fel ne emeltessék. Azt hiszem, hogy Békésvármegye még igy is első helyen áll a vármegyék között abban a tekintetben is, hogy községeinek háztartása, dacára a foly­ton fokozódó terheknek és az elhalasztha- tatlan beruházási költségeknek, a legrende- zettebbek közé tartozik, mert még olyan előkelő vármegyében is, mint Szabolcsvár- megye, a községek túlnyomó része olyan magas pótadóval kénytelen adminisztrálni, amely miatt a közigazgatási bizottság az állam segítő támogatását kérte községei anyagi helyzetének megjavítása céljából. A várm. Népművelési Bizottság által 1928—29. évben megszervezett és megin­dított népművelő tevékenységek, az ismeret- terjesztő előadások és különféle tanfolya­mok, az egész vármegye területén zavarta­lanul folynak. Egyes helyeken azonban, kü­lönösen a szétszórt tanyákon, tekintettel a nagy és sokszor elviselhetetlen hidegre, va­lamint a nehéz megélhetési viszonyokra, az egyes tanfolyamokat a tervbe vett időnél előbb be kellett fejezni. Az eredmény jónak mondható és a felnőtt hallgatók nagy há­lával gondolnak vissza az érdekükben kifej­tett önzetlen munkára. A községekben, a városokban, népesebb tanyákon, az előadá­Alispáni jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents