Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-27 / 16. szám
LXI. évfolyam 16. szám. Szerda Gyula, 1929. iebruár 37 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fiit. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Daimel Sándor, Békésvármegye alispánjának a december havi közgyűlés óta •történtekről szóló általános érdekű jelentéséből szükségesnek találjuk az alábbiak közlését : A közigazgatás munkája állandóan emelkedőben van, úgy, hogy a folyton szaporodó teendőket csakis a hivatalos óráknak jelentékeny meghosszabbításával lehet elvégezni. Fokozza az e téren való nehézségeket az a körülmény, hogy az influenza miatt a közigazgatási alkalmazottak között is igen nagyszámú a megbetegedés s azok között sok van olyan, amelyeknél a gyógyulás heteket, sőt hónapokat igényel. A vármegye folyó évi háztartási költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálta. Hogy milyen túlzottan szigorúan érvényesítette abban a takarékosság elvét, annak igazolására elég felhoznom azt a körülményt, hogy bár a törvényhatósági bizottság a szükségletek fedezésére a pótadó százalékot a legszükségesebb kiadások figyelembevételével 15'37 százalékban állapította meg az 1928. évi 14-2 százalékkal szemben, a belügyminiszter ezt a százalékot 13 5 százalékra szorította le. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy törölte a költségvetésből a dijnoki állásokra, a hivatalszolgai állásra felvett összeget teljes egészében, az egyes rovatoknál a megyeház kibővítése folytán a költségvetésbe beállított többletszükségletnek csak egy kicsi részét engedélyezte és a nyugdíjazásokra felvett 100000 pengő többletből mindössze 31000 pengőt hagyot bent a költségvetésben. Már most be kell jelentenem, hogy az év folyamán majdnem bizonyosan pótköltségvetést kell készíteni a költségvetésnek, a nyugdíj és egyéb rovatoknál előálló tulkiadá- sainak a fedezésére. Az 1929. évi költség- vetést a vármegye az októberi közgyűlésen tárgyalta le, és azóta, tehát rövid egy pár hónap alatt, már hat olyan újabb nyugdíjazási eset merült fel, amelyet a legközelebbi időkben már végre kell hajtani, de amelyeket előre látni, a költségvetés összeállításának idejében, egyáltalában nem volt lehetséges. Ezzel szemben a nyugdijterhek időközi csökkenése alig számbavehető összeget képvisel. A vármegyének költségvetési bevételei, tekintve, hogy még az év elején vagyunk, a tényleges szükségleteket távolról sem fedezik, ezért a takarékokban levő vármegyei betétekből kell a kiutalásokat teljesíteni, úgy a közigazgatási, valamint a közúti szükségletekre nézve. A vármegyei székház kibővítési munkálatainak felülvizsgálata a miniszteri kiküldött részéröl megtörtént, a leszámolás eredménye azonban még a vármegyével nem közöl- tetett. A vármegyének az államai szemben — még a régi pénzkezelési rendszer szerint — fennálló tartozása, amelyet a belügyminiszter a költségvetés felülvizsgálata során meglepetésszerüen igényelt a vármegyéktől, nem 321000 pengőt, hanem az itteni számvevői megállapítás szerint csak 204000 pengőt tesz ki, amely túlnyomó részben a közúti alapot terheli. Ezt a tartozást, — amelyről egy nyolc év előtt tett, ha nem is határozott, de biztató kijelentés szerint azt hittük, hogy az a vármegyéknek el íog engedtetni, — az 1929. évtől kezdődően 6 év alatt kell az állam részére visszafizetni és annak első részletét a belügyminiszter a folyó évi háztartási költségvetésbe hivatalból már be is állította. A vármegye közúti költségvetése még felsőbb hatósági jóváhagyást nem nyert ugyan, azonban ez a körülmény nem lehet akadálya annak, hogy amint az időjárás megengedi, — mindazokat az útépítési, útjavítási és hidátalakitási munkálatokat, amelyek a költségvetésbe fel vannak véve, — amint az időjárás megengedi, azonnal folyamatba fogom tenni, különös tekintettel a mezőgazdasági munkásoknak, a munka- alkalmaknak teljes hiánya miatt való nagyon kedvezőtlen helyzetére. A költségek fedezésére rendelkezésre állanak az első külföldi kölcsönből még fel nem használt összegek, amelyek most már ebben az évben egészen fel lesznek használva. Meg kell jegyeznem, hogy a külföldi kölcsön első részletét a vármegye 1925-ben vette fel és eredetileg úgy volt tervezve, hogy az két év alatt egészben felhasználtatik. A tényleges helyzet azonban .az, hogy az említett külföldi kölcsönt a vármegye két év helyett négy év alatt tudta csak annak terhére tervezett ut és hídépítési munkálatokra igénybe venni. Az országgyűlési képviselőválasztók jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítási munkálatai folyamatba tétettek. A folyó évi névjegyzékek az azokkal járó óriási munka miatt az előirt évvége helyett csak ebben a hónapban lettek teljes egészében befejezve. A vármegyei központi közigazgatás számokban kifejezett ügyforgalma az 1928. évben, beleértve az alispáni, közigazgatási bizottsági, központi választmányi kihágási és utlevélügyeket 42413 volt az 1927-ben pedig 45655. A vármegyei árvaszéknél az 1927. évi 28421. számú ügydarabbal szemben, beérkezett az 1928. évben 28865 ügydarab. A központban mutatkozó némi apadás egyáltalában nem jelenti azt, mintha kevesebb lenne a munka, mert viszont azzal szemben nagyon sok olyan teendője van a központi közigazgatásnak, amely ügyszámokban épen nem mutatható ki, azonban az előadókat és különösen az alispánt nagy mértékben lekötik és fokozódó mértékben igénybeveszik. A járási közigazgatásnak ügyforgalmában általában emelkedés mutatkozik, de itt is jelentékeny mértékben szaporodnak az olyan természetű ügyek is, amelyek ügyszámokban nem jutnak kifejezésre, de a járási hivatalok személyzetének idejét erősen lefoglalják. A községi elöljárói választások a múlt év végén és a folyó évelején mindenütt meg lettek tartva, megállapítható, hogy a választóközönség azok lefolyása iránt a rendesnél sokkal nagyobb érdeklődést tanúsított. A választások ellen egyes helyeken beadott felebbezések a februári közgyűlésen fognak elintézést nyerni. Emelkedőben van az ügyforgalom a községeknél is, amelyek azonban azzal szemben úgy védekeznek, hogy a közigazgatási alkalmazottak számát a szükséghez mérten szaporítják. A községek helyzete még igy is nehéz, mert a pénzügyi hatóságok mindjobban sürgetőleg követelik azt, hogy az adóügyi jegyzők és azok segédszemélyzete kizárólag adóügyekkel foglalkozzék és semmi más természetű közigazgatási ügyek intézésével ne legyenek megterhelve. Ha ezt a kívánságot szigorúan, teljesítjük, abban az esetben, megint újabb munkaerők beállítására lesz szükség, pedig az adóügyek s azok személyzete túlnyomó részben állami munkát végeznek és igy érthető, hogy a községek húzódoznak, hogy a saját háztartásuk terhére, az említett okból megint újabb munkaerőket fogadjanak fel és alkalmazzanak. Valóban itt lenne az ideje azzal a kérdéssel komolyan foglalkozni, vájjon nem volna-e az állam szempontjából is célirányosabb, ha az adóügyeket, amelyek óriási munkát okoznak a községi közigazgatásnak, saját közegeivel végeztesse és a községeket ezáltal óriási munkától és anyagi terhektől mentesítse. A községek folyó évi költségvetését, a törvényben előirt idő alatt felülvizsgáltam. Valamennyi község 50 százalékos pótadóval adminisztrál és fedezi szükségleteit. Az igaz, hogy 12 községnek a községi alkalmazottak fizetési alapjából kisebb-nagyobb ösz- szegü segélyt kellett adni, mert csak igy volt lehetséges, hogy az 50 százalékos pótadó fel ne emeltessék. Azt hiszem, hogy Békésvármegye még igy is első helyen áll a vármegyék között abban a tekintetben is, hogy községeinek háztartása, dacára a folyton fokozódó terheknek és az elhalasztha- tatlan beruházási költségeknek, a legrende- zettebbek közé tartozik, mert még olyan előkelő vármegyében is, mint Szabolcsvár- megye, a községek túlnyomó része olyan magas pótadóval kénytelen adminisztrálni, amely miatt a közigazgatási bizottság az állam segítő támogatását kérte községei anyagi helyzetének megjavítása céljából. A várm. Népművelési Bizottság által 1928—29. évben megszervezett és megindított népművelő tevékenységek, az ismeret- terjesztő előadások és különféle tanfolyamok, az egész vármegye területén zavartalanul folynak. Egyes helyeken azonban, különösen a szétszórt tanyákon, tekintettel a nagy és sokszor elviselhetetlen hidegre, valamint a nehéz megélhetési viszonyokra, az egyes tanfolyamokat a tervbe vett időnél előbb be kellett fejezni. Az eredmény jónak mondható és a felnőtt hallgatók nagy hálával gondolnak vissza az érdekükben kifejtett önzetlen munkára. A községekben, a városokban, népesebb tanyákon, az előadáAlispáni jelentés.
