Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-27 / 16. szám
2 sok és tanfolyamok továbbra is folyamatban vannak. Az ügyvezető elnök ellenőrizte a vésztői, kétegyházi, a Szalay-kitérőnél, a titkár pedig a Tótkomlós községben folyó népművelési tevékenységet és résztvett az orsz. magyar Dalosszövetség versenyén. A Népművelő Bizottság 1927—28. tanévi számadását a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur jóváhagyta. A leventeköteles ifjúság törvényszabta kötelezettségének általában eleget tesz, a mulasztók száma csökkenő irányt mutat, az ellenszegülők, a szándékosan mulasztók és azok felettesei ellen a hatóság törvényadta szigorral jár el. A legutóbbi nagy hidegek miatt a leventeoktatásban — érthetően — némi visszaesés mutatkozik. A múlt hó végén az OTT III. szakbizottságának vezetője, az OTT társelnöke Gyulán a testnevelés ügyéről előadást tartott és azt ismertette abban a vonatkozásban, ahogy azt az egész világon végrehajtják. A levente egyesületek kebelén belül tartott ismeretterjesztő és analfabéta tanfolyamok nagy sikerrel haladnak előre. Részvéttel emlékezem meg a vármegyei tisztikar egyik rokonszenves, mindenki által szeretettel körülvett, kötelességtudó és muu- kás tagjának, dr. Torkos Kálmán tb. főszolgabírónak elhunytáról. Gondoskodtam, hogy a vármegye kegyelete kellőképen le- rovassék. Nevezettnek elhalálozásával megüresedett szolgabirói állás a meghirdetett pályázat alapján a februári közgyűlésen fog betöltetni. Fájdalommal kell megemlékeznem Gyula város szülöttének, az országos nevű történettudósnak, a vármegye monográfiája megiró- jának, a kiváló hazafinak, Karácsonyi János nagyváradi kanonoknak az elhunytáról, akinek temetése az egész város lakosságának mélyen érzett részvéte mellett Gyulán történt meg. A temetésen a tisztikar több tagjával résztvettem, az elhunyt ravatalára koszorút helyeztettem és a káptalannak Gyulán jelen volt képviselője előtt, a vármegye őszinte részvétét fejeztem ki. Meüiezés i szoirailaiil árvízveszély esetére. Jóemlékü néhai dr. Ladies László mondotta a közigazgatási bizottság ülésén, amikor a szomszéd (utód) állam részéről íeDyegető árvizelleni védekezés lehetőségeiről esett sok szó, hogy a trianoni határ már csak azért is tarthatatlan, mert minden tekintetben — igy különösen árvódelem tekintetében is — telje sen ki vagyunk szolgáltatva a .szomszéd“ rossz indulatának, „akkor önt ki bennünket, — mint as ürgét — amikor akarjau. Ez a tényekből levont következtetés rettenetes arányokban bekövetkezett a szomorú emlékű 1925 év karácsony estéjén. Most ismét kemény téllel birkózunk, mint 1925 ben, s nem csekély aggodalommal tekintünk a közel tavaszi napok elé. A világ lelkiismerete is feleszmélt a szörnyű események láttán, s megalkotta a „Nemzetközi Állandó Vízügyi műszaki Bizottság szabályzatát (sajnos ezt könnyebb meg alkotni, mint a trianoni határt lerombolni) amelyet a magyar kormány is ratifikált, s amely egyezmény reményt nyújt nekünk is arra, hogy az 1925. évhez hasonló árvizveszedelem nem fog bekövetkezni. A földmivelésügyi miniszter ezen egyezmény alapján, árvízveszély idején a határ menti közigazgatási hatóságokat utasította, hogy az illetékes folyammérnőki (szükség eseBékés tén kultúrmérnöki) hivatalnak, mint szakértő nek rövid utón, illetőleg telefonon való bevonása mellett — a seomssédos idegen (utódállambeli) közigasgatdsi hatóságot érdeklő fontosabb jelenségről azonnal táviratilag, vagy telefon utján értesítsék a szomszédos idegen hatóságot és ennek megkeresésére haladéktalanul adjanak választ. A felhívott közig, hatóságok ezen nemzetközi szabályzat (Régies générales) alapján, veszély esetén, — lehetőleg szintén a folyammérnőki hivatal bevonása mellett, — táviratilag vagy telefonon kérhetnek a szomszédos idegen ál lambeli közigazgatási hatóságtól az árvízre vonatkozólag olyan adatokat, amelyeknek közvetlen sürgős beszerzése indokoltnak látszik. Sőt, ha a helyzet ezt indokolja, már előzetesen is érintkezésbe léphetünk a szomszéd, idegen állambeli közigazgatási hatósággal, a később esetleg szükségessé váló érintkezés módjának megállapítása végett. Mint látható tehát — a nemzetközi egyezmény — nemcsak betűvé, de egyenesen kötelezővé is teszi a szomszédos államoknak a veszélyt megelőző intézkedések megtételét. Hogy ez az egyezmény 'a gyakorlatban hogy válik be, azt a közelgő tavasz mutatja meg, illetőleg adja a jó Isten, hogy ne legyen szükség a kipróbálásra. Nyisd me ff szivedet és erszényedet, ha nyomor ff ót látsz! Harminc centiméter nemzetiszinü szalag viseléséért 75 napra Ítéltek egy szerzetest. Az oláh bíróság felháborítónak és lázitónak minősítette a magyar nemzetiszinü szalagot. Temesváron érdekes tárgyalás folyt le a hadbíróságon. Ladó Sándor ferencreudi szerzetes állott vádlottként a hadbíróság előtt, mert két héttel ezelőtt útlevél nélkül átlépte Kürtösnél a határt. A vádlott elmondotta, hogy őt a magyarországi rend küldte Radnára a radnai rendházhoz, de mivel útlevele lejárt és azt nem hosszabbította meg, gyalog jött át a határon. A katonai ügyész vádbeszédében súlyos büntetést kért, mert Ladó Sándornál harminc centiméter hosszú magyar nemzeti szinü szalagot találtak, amelyet négy évig hordott magánál. A védő felemlítette, hogy a vádlott mindössze 20 éves és nem is tudta, milyen következményekkel járhat a nemzeti szinü szalag magánál tartása. A hadbíróság rövid tanácskozás után hetvenöt napi elzárásra ítélte a határátlépő szerzetest. Az ítélet indoklásában az áll, hogy a szerzetest el kellett Ítélni, mert tanult emberről feltételezhető, hogy tisztában volt cselekedetének felháborító és lázitó voltával. Mayer miniszter a rádió-hirszolgálatról. Mayer János földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági rádióhirszolgálatról úgy nyilatkozott, hogy az erről szóló törvényt azért alkották meg, hogy a legtávolabb és legfélre- esőbb községek is megkapják naponként a gyors, pontos és hiteles gabonaárakat, állatvásárok árait és az időjárási jelentéseket Ma már egy jó kristálydetektoros készülék antennával csak csekély összegbe kerül, amelyet 1939 február 27. minden község nagyobb megerőltetés nélkül fedezhet s ez az összeg is sokszorosan kifizetődik azon előnyök által, amelyeket a gazda- közönségre jelentenek a mezőgazdasági hír- szolgálat jelentései. Kijelentette a miniszter, hogy minden község ott szerzi be rádiókészülékét, ahol akarja. A békésvármegyei árvédekezéshez történt kirendelések. A vízügyi műszaki kistanács határozata folytán, amint annak szüksége felmerül, a vármegye területén az árvédelem felelős vezetésére az alábbi beosztások történtek: A Hortobágy—Berettyó csatorna társulathoz a Hortobágy—Berettyó csatorna munkálatok m. kir. kirendeltségének személyzete; A Hosszufoki ármentesitő társulat védekezéshez mint beosztott Körmend// Károly kir. mérnök a gyulai m. kir. folyammérnőki hivataltól ; A Sebeskörösi vizszabályozó és ármentesitő társulat árvédekezéséhez mint beosztott Ott János kir. mérnök a budapesti m. kir. kultúrmérnöki hivataltól; Az Ivánfenéki ármentesitő és belvizsza- bályozó társulat árvédekezéséhez mint beosztott Zorkóc&y Zoltán kir. s. mérnök a szegedi m. kir. folyammérnőki hivataltól; Gyula város körgátjának gátszakadás esetében szükségessé váló árvédelmével Békésvármegye alispánjának kérelme folytán a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal bizatik meg. Városok és községek árvédelmét az illető városok tanácsa, illetőleg a községek elöljáróságai eszközük. Veszély esetében a városok és községek az árvédelemhez való szaktanácsért és támogatásért az illetékes folyam- vagy kultúrmérnöki hivatalhoz forduljanak. A gyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének közgyűlése. Vasárnap délelőtt impozáns tömegben vonult fel a gyulai földmunkásság a népkerti pavillonban, hogy szövetkezetének 1928 évi közgyűlésén tudomást szerezzen az elmúlt óv eredményeiről, előadja panaszát és kívánságát s meghallgassa a földmunkásság atyai vezetőjének, Steuer György dr. nyug főispán, kormánybiztosnak beszédét. A gyűlést Csomós János elnök nyitotta meg s üdvözölte a megjelent Steuer György drt, az OKH földmunkás osztályának nagyérdemű vezetőjét és Molnár Miklós központi ellenőrt. Az elnöki megnyitó után Molnár Miklós központi ellenőr terjesztette elő az 1928. üzletóv számadásait s a mérleg adataiból megállapította, hogy dacára a szövetkezetekre nehezedő rossz üzletóvnek, tisztességes eredménnyel zárult a mérleg. Régi vágya teljesedett a vezetőségnek, amikor ez évben tisztes munkabórpótlókot adhat a dobozi utón dolgozott szövetkezeti tagoknak, sőt 5000 pengőt fordíthat házalapra. A központi ellenőr felvilágosításait egyhangúlag s örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Dr. Megyesy Ágoston ügyvezető igazgató a közgyűlés elé terjesztette az igazgatóságnak a tótkomlós—nagymijláti és a vésztő— tarhosi utópitós ügyében a Központnak a munka nem vállalása miatt kifejezett lemondási elhatározását, miután a helyi vezetőség nem wállal- hatta a felelősséget ilyen nagyméretű megyei munka elhárítása miatt. Ifj Szabó Pál s utána Szabó Ferenc adtak hangot a szövetkezeti tagok kívánságai
