Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-23 / 15. szám
2 Békés 1929. február 23. minden kínzással és támadással s odaharsogja ellenfeleinek a ssodálatos Unam Sanctam ballát. Ugyanaz a szellem az, amely a fejlődés további során késői nagy utódjának XIII. Leónak sugallta a Rerum Novarum encyklikát, amikor egy egész világ állott tanácstalanul az újkori munkástörekvósek és problémákkal szemben. V. Miklós, II. Pius, II. Gyula, X. Leó, akik a latin és görög szellem feléledéséért, a renaissance nagy művészeinek kifejlődéséért a legtöbbet tettek, — mai művelődésünk megteremtői között vannak. II. Gyulát némely történetiró úgy szereti feltüntetni, mint teljesen világi szellemet és elfelejtik, hogy ő, aki újjáépíttette Bramantéval Szent Péter templomát, szembe szállt a nagy művésszel, aki művészeti szempontokból át akarta helyezni az apostol sirját, amelyen épült a templom, hogy ezt is máshol, a művészi szempontjainak megfelelőbb helyen építhesse fel. II. Gyula nem engedett és Bramante, a művészet hajolt meg a tradíció ama sziklája előtt, amelyen épült az Egyház. A napóleoni üldözések, a harcok az olasz egységért, amelyeknek ha élére áll a pápa, megmenti világi hatalmát, de elveszíti egyetemes jellegét, nem törték meg a pápaságot. Az egyetemesért, a spirituáléért feláldozta a világi hatal mat, a tomporaiét. Nemsoká a világi hatalom elvesztése után Bismarck XIII. Leót hívta meg döntőbírónak s ha a világháború szörnyű zajában XV. Benedek békés szavai el is hangzottak a véres pusztaságban, — a Népszövetség lényegében pápai eszme és Leibnitz is, a nagy német bölcselő már a XVII-ik században a pápát akarta az élén látni. Azt a tradíciót, amelyet ez a pápaság képvisel, nem lehetett az állami szuverénitás kába bujtatott lábaihoz és azt fogom neki mondani: „Soha többé. . mindörökké“ ami azt jelenti, hogy soha többé meg nem bántom s hogy mindörökké hü leszek. Hát magam, hogy öltözzem ? Kék kabát, mellény nélkül, öv . . puha ing, világos csikós nadrág Könnyed és fesztelen leszek. A tegnapi incidens felett elegáns nonchalence szál fogok elsiklani, de alkalmas pillanatban megvallom, hogy szenvedélysugta versemnek sértő kitételei nagyobb szívfájdalmat okoztak magamnak, mint őneki. De félúzenkettö elmúlt — gyerünk Háromnegyed tizenkettőkor kopogtatok. — Búj be ! — hangzik belülről egy csengő erőteljes hang. Meghőköltem. — Szabad, szabad — hangzik belülről ismét. Benyitok. Kissé oldalt a benyílóban, perkál szoknyában, feltürt karokkal, fehér köténnyel egy női alak áll a gyúródeszka mellett és erőteljes mozdulatokkal gyúrja a tésztát, ő volt az — a művésznő — a fiatal tragika. — Kezeit csókolom. — Isten hozta Móricka ... A kezemet nem adhatom, mert tésztás lesz tőle a magáé is és lisztes lesz a szép kék kabátja. Üljön le odabenn. Vagy tudja mit — vegyen onnan egy széket, oszt üljék ide, nézze hogy kell gyúrni a turós- csuszának való tésztát. Mindjárt kész leszek. Tudja mit ? Maga itt fog ebédelni velünk. Mi ugyan kosztból élünk, mert nem jut rá időm, hogy én főzzek ebédet, de a mai nap kivétel, ma van Vidorkának a születésnapja, hát ma ünnepi ebédet eszünk Bableves lesz disznökörömmel Szereti a bablevest? Meg turóscsusza is jó zsírosán Szereti a turóscsuszát, a disznókörmöt ? — Oh hogyne kérem, hogyne kivált ha ... — Ha szép asszony főzi. Ugy-e ezt akarta mondani ? — szólt Gertrudis és jóizüt nevetett Ezalatt már kinyújtotta és összehajtotta a lapitón a keményregyurt szép fehér tésztát. nélkül hagyni és az olasz szellem, amelynek ragyogásához oly sokkal járult hozzá, nem állhatott örökké vele szemben. Mussolini nagyságának egyik leghatalmasabb bizonyítéka, hogy ezt megérezte s az érzést tetté váltotta. Nekünk, magyaroknak, akiknek szent koronát és apostoli királyságot az első francia származású pápa, II. Sylvester adott, aki korának legnagyobb természettudósa volt — nagy tanulság a pápaság világi jelentőségének újjáéledése. Hiába hirdették róla, hogy nem hatalom, nem faktor többé, feléledt s Sorozatos lopások büntette miatt állottak a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa előtt Varga András, Potocska Mihály és Mág János med- gyesbodzási napszámosok, akik az ujkigyósi, kótegyházi és békéscsabai határban a lopások és betörések egész sorát követték el. A vádlottak padjára került Varga menyasszonya, Kovács Judit és Mág felesége is, akiket orgazdasággal vádolt az ügyészség. Varga András elsőrendű vádlott elismeri bűnösségét s bevallja, hogy hárman összebeszéltek és elmentek Botyánszki János kétegy- házi tanyájára, ahonnan elloptak három zsák csövestengerit és ezt a lovának tartották meg. Ezután Mág Jánossal Kocziszky János tanyájáról három libát, két rucáf loptak az ólból, aminek az árán megosztoztak. Laczkó Nyisd me ff szivedet és erszényedet, ha nyomor ff öt látsz! Csak tessék oda besétálni, mindjárt jövök én is, csak főni teszem a tésztát Körülnéztem a szobában. A díványon feküdt egy hosszú sleppes zöld bársonyszoknya, egy testszinü trikó — az asztalon színes szál ■ lagok, csipkék, négy öt féle cérna, kis olló, nagy olló stb. — a széken egy kosztümkép. Az ablakhoz közel festőállvány, ezen egy megkezdett olajfestmény. A kis Kassai a feleségét festette le fehér ruhában, lebontott hajjal. Egy másik asztalon könyvek, színdarabok, szerepek. A falon két babérkoszorú, hosszú széles szallaggal, a sarokban egy vázában virágcsokor. Néhány perc mu'va szemben állt velem a művésznő, csinos otthoni nyári ruhában. Kötényét letette, halában egy szál piros rózsa — No ide üljön, szembe velem — leültetett, maga meg szembeült velem és beszélni kezdett kedvesen, mosolyogva, mintha már régi ismerősök volnánk. — Most készülnek az érettségi vizsgára, ugye? Az nehéz lehet. Jól tudja mindenből a leckét. Latint is tanulnak — hic, haec, hoc — még görögül is: buleuomáj. Mi az ott a kézé ben, miféle könyv? Mutassa, — Ál Ember tragédiája, ez szép. — Igen, most ezt tanulmányozom. Lengyel János barátommal azt tervezzük, hogy színpadra dolgozzuk át. — Úgy, hát iró lesz ? — Gondoltam arra, hogy a szinipályára lépjek, de nem tudom van-e rá tehetségem. — Színész lesz ? Nagyszerű 1 Hisz akkor kollégák leszünk. — A záróünnepélyen szavalni fogok. Rá kóczit szavalom. — Na erre elmegyünk, visszaadjuk a köl csönt: Tapsolni fogunk. Elhívjuk Kassait is. — Mélyen tisztelt művésznő, hol van a költemény ? — Miféle költemény ? Hja, a vers, a maga verse. Nem is tndom, itt lesz valahol a kasztén fiókban. amint a protestáns nagy Macaulay mondta róla, egy arab legendával kapcsolatban : ügy tetszik, eltemette már a nagy viz, de amikor a vizek lefolytak, megint csak napfényre került ... Ez az arab legenda azt beszéli el, hogy a gizehi piramis, még az özönvíz előtt épült s az egyedüli volt, amely a vizek árjának ellenállott. Minket is, az ezeréves államot egy időre eltemethetett a gyűlölet vizének szennyes árja, de kell, hogy bölese- ség, energia és bátorság újból tapra állítson. G. Andrásáétól ugyancsak Maggal elloptak egy kakast és hót tyúkot, ezt Kovács Judit adta el a csabai piacon. Hárman loptak két tanyáról hat rucát, két pulykát, nyolc libát, amit szintén eladtak. Oláh Jánosnó tanyájáról hat mázsa csövestengerit, egy nyaklót, különböző tanyákról két hízott libát, négy rucát, két targoncát, hat tyúkot, két fűrészt, fejszét, részé- löt és egy zsák tengerit loptak. Kettesben Maggal Frank János tanyájáról elvittek öt pulykát, egy fűrészt és több zsákot, Békéscsabán hárman betörtek Zsíros János tanyájára, ahonnan elvittek egy pisztolyt, fejszét, gyalut, fűrészt, vetőgéptisztitót, Szikora János csabai főldmivestől elhajtottak egy birkát, Kocziszki Jánostól két kövér libát és két rucát. Újkígyóson Harangozó Balázstól tengerit, gróf Wenckheim József birtokáról a gépház felfeszitése után tiz drb répavágókóst, Boczó Andrástól pedig négy zsák tengerit loptak. Potocska Mihály másodrendű vádlott elmondja, hogy mikor Vargával és Mággal — Kérem adja ide. — Minek az ? — El akarom égetni. — Égetni 1 A kandallóban úgy e ? De hisz itt nincs kandalló s ha volna se égne a tűz, mert nyáron nein szoktunk fűteni. Sokszor télen sem. — De én nem akarom . én azt akarom,.. — Hagyjuk csak — azt megtartom emlékbe. — Oldalt pillantok, Ott áll mellettem egy kis napoleonképü ur. Komoly arcán gyönge, gu • nyos mosoly: Kassai volt, a férj, a jeles komi • kus. Olyan csendesen jött be, hogy észre sem vettem De hisz én nem ilyennek ismerem — a színpadon egészen más. A művésznő bemutatott, aztán kisietett, hogy az ebéd után nézzen. Kassai kezébe vette az ecsetet és pipacskolt egy percig a képen. Beszélgettünk. A többek közt Büchner Krafft und Stoff c müvéről, mely akkor jelent meg magyar fordításban. Megbámultam Kassai bohóc éles elméjét. — Benn van a leves — hangzott a benyílóból, — a mi kis barátunk velünk ebédel. — Szivesen látjuk, de jobb ebédet kap ő a Nemzeti szállodában. (Apám volt a szálloda bérlője) — Tudja Kassai, a kollégisták a mi leglelkesebb tapsolóink. — Igen tapasztaltam a Dunannan apóban szólt szarkasztikus mosollyal a házigazda. De én már mentem is. Tiszteletteljes kézcsókkal búcsúztam a müvésznőtőL és kézszoritással a férjtől. — Látogasson meg máskor is — szólt Kassainé. — De eljöjjön ám. — Oh instálom, hogyne és siettem ki az ajtón, le a lépcsőn. így ismerkedtem meg én Jussai Marival. Hogy hány éve — nem árulom el, Azóta min - dig jóbarátok maradtunk — csak is. Azért Is tartott mostanáig, elmúltáig a barátságunk. Akik végigfosztották a fél Békésmegyét. Három medgyesbodzási ember a gyulai törvényszék előtt.
