Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-12-18 / 100. szám
liXI. évfolyam lOO. sasám. Szerda Gyula, 1929. december 18 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. FttJTUUJ, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI! MKLUAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Robay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Berkes Sándor. A vármegyei közéletnek, első sorban Gyula városnak fájdalmas gyásza, súlyos vesztesége egyik leghübb, leghasznosabb polgárának : dr. Berkes Sándornak halála. A gyász, a veszteség hire nem jött váratlanul, hosszas, súlyos betegsége előkészítette a Budapestről hétfőn korai órákban érkezett tudósítást, amely futótűzként terjedt el a városban, sőt a tisztújító közgyűlés nagy számban megjelent tagjai révén az egész vármegyében, igaz fájdalmat és mély részvétet keltve a társadalom minden körében. Dr. Berkes Sándorról elmondhatjuk, hogy négy évtizeden túl terjedő kiváló s hasznos működésével aranybetükkel irta be nevét és halhatatlan emlékét Békésvármegye 8 Gyula város történelmébe. Még jóemlókü Belic&ey István főispán nevezte ki a Gyulán telepedett fiatal orvost Békésvármegye alorvosának, mely alorvosi tiszttel abban az időben a megyei kórház igazgatói állása s mint a kórház egyetlen orvosának, a kórházi orvosi teendők teljesítése is velejárt. Nem kis feladat volt ez már akkor sem, noha a megyei kórház mindössze egy kis földszintes házból állott negyven betegággyal, de a kórház igazgatónak universalis gyakorlatot kellett benne folytatnia, a belgyógyászati, sebészetin kívül az elmebetegek gyógykezelése is kizárólag az ő vállaira nehezedvén. Berkes Sándor koncepciójának, soha nem lankadó tevékenységének, mondhatni fanatikus buzgalmának eredménye, hogy a 40 betegre primitiven berendezett kis megyei ispotály — mint azt dr. Daimel Sándor a tegnapi tisztújító közgyűlésen elmondott nagyhatású, klasz- szikus beszédében kiemelte — Nagyoaagyar- or8zág összes kórházai között a harmadik, de hozzátehetjük, hogy az összes vidéki városokban pedig elvitathatlanul első helyre jutott. A kórház fejlődéséhez az első nagy jelentőségű lépés az elmegyógyintézeti osztály létesítése volt. Berkesnek ebbeli törekvését dr. Lukács György illusztris országgyűlési képviselőnknek, mint akkor alig pár hónapos békésmegyei főispánnak hathatós közreműködése juttatta diadalra. Nem volt könnyű feladat, mert Gyulának igen erős konkurrensei voltak az elmegyógyintézetre vonatkozólag. Többek között Szeged, Szabadka s Debrecen is, amelyek mindenike buzgólkodott, hogy ily intézmény az ő falai között létesüljön, úgy hogy szinte csodával határos lón fölöttük Gyula város győzelme. Az elmegyógyintézet után létesült a sebészeti osztály, mely terjedelmére, berendezésére olyan kiváló, hogy szakértők megállapítsa szerint sokkal tökéletesebb volt a pesti egyetem régebbi hasonló intézményénél és feledhetlen emlékű dr. Kacsvissky János műtő-főorvos itt kifejtett működésével — amelyben dr. Jung Géza különben méltó utódja — egész Nagymagyarországra kiterjedő kiváló hírnevet szerzett. Ma az ezer betegnél többet befogadni képes közbórháznak, a fentieken kívül van külön kórbonctani, belgyógyászati, tüdőbetegé szemészeti, nőgyógyászati osztálya, mindegyiknek élén jeles elméleti s gyakorlati tudásu főorvosokkal. Amikor arról volt szó, hogy hol állíttassák fel egyetem, a békésmegyei kórháznak olyan hire, olyan renomméja volt, aminő sem Szeged, sem Debrecen, sem Pécsnek és ha egyéb szempontból is megfelelt volna, orszá- goshirü kitűnő kórháza révén, egyik vidéki egyetemet Gyulán kellett volna létesíteni. Ezt az igazságot a főváros országoshirü orvos tekintélyei is elismerték és hangoztatták. Ez a közkórház Gyula városának méltó büszkesége, legfontosabb intézménye ma is. Nemcsak közegészségügyi, hanem város fejlődési s közgazdasági szempontból is. Ami idegen forgalom van Gyulán, azt nagyrészben kórházunk okozza s hajh ! mennyire fokozná újra ezt a forgalmat, ha a gyászos Trianon elszakította országrészt, újra visszanyerhetnénk, hiszen a betegek túlnyomó része, közkórházunk és annak jeles orvos személyzete kiváló hírnevénél fogva Bihar, Arad, sőt azontúl is az egész délvidékről sereglett Gyulára. Ennek a közkórháznak a fejlesztése s országoshirüvé válása pedig elsősorban Berkes Sándornak, az ő fanatikus munkásságának gyümölcse; ez a közkórház ércnél miradan- dóbban örökíti meg az ő szép emlékét Gyulán és Bókésvármegyóben. Mint gyakorló orvos és főleg mint nőgyógyász, aki a hires Tauffer klinikán több évi működésével szerezte meg ebbeli képesítettségét, a legjobb hírnévnek örvendett és ezt nemcsak széleskörű tudásával, lelkiismeretességével, hanem csiknem páratlanul szeretetreméltó egyéniségével is kivívta magánakÉrdemeit felsőbb körökben is elismerték és honorálták. Kórház fejlesztés nagy érdemeinél fogva még Ferencs József királyunk uralkodása alatt a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjével, majd amidőn szolgálati korhatárát elérve nyugdíjba ment, a közegészség- ügyi főtanácsosi címmel ékesítették. Elévülhetlen érdemei értékét sokszorosan fokozza, hogy Berkes Sándor odaadó nagy muukásságáuak és alkotásainak nemcsak dicsőségét élvezhette, hanem ezeknek áldozata is lön. A túlzásba vitt fanatikus munka ugyanis felőrölte idegeit. Hetvenkét esztendőt élt, de annak fele részét inkább átszenvedte, mint átélte. Éltének második felében egészségét illetőleg nem volt egyetlen jó napja s gyötrő álmatlanságban szenvedvén, különösen nem volt egyetlen jó éjszakája sem. Az utóbbi évtizedben rövid időközben kétszer súlyos operációkou is átesett. Szinte csodával határos, hogy bár páratlan nagy lelki ereje is annyira le tudta küzdeni s annyira túlsúlyba tudott jutni testi szenvedései fölött. Egy év óta azouban betegsége mégis annyira fokozódott, hogy vissza kellett vonulnia az orvosi magángyakorlattól. Pesten lakó gyermekei szerető sürgetése elől nem is- tudott kitérni s bár fájdalmas szívvel, ez év tavaszán kedves nejével felköltözött a fővárosba, de a család rajongó szeretető nem tudta vele feledtetni ifjúkori küzdelmei, fórfi- kori nagy sikerei színhelyét Gyula városát, amely annyira a szivéhez nőtt és ahol a szivek százai s ezrei viszonozták szeretetét és most könnyekkel adóznak halála hírére s fájó kegyelettel őrzik szép emlékezetét. Hálánk és kegyeletünk virraszt örök álma fölött! Béke hamvaira, áldásunk emlékére !
