Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-12-11 / 98. szám
IiXI. évfolyam 9$. szám. Szerda Gyula, 1929. december 11 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKÁI, TÁBttAnAun ÉS KÖZäAZDÄSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az ipar és a kenyér A történelem legnagyobb^ hitelválságának kellős közepébe értünk. Minden labilissá vált, a termelés fogaskerekei nem illeszkednek többé egymásba, akadozik az a mü, amit általában gazdaságnak szokás nevezni. A magyar ipar súlyos tehertétele, hogy ugyanakkor, amidőn fel- kellene vennie a munkaerőket és a kivitellel javítania kellene külkereskedelmi mérlegünket, maga is segítségre, állami támogatásra szorul. A még meg nem honosított iparágnak vámvédelemmel való kifejlesztése uralkodott eddig iparpolitikánkban. Erről az elméletről most kiderül, hogy nem mindenben válik be, hogy többe kerül a szubvenció, mint az elért haszon és kiderül elsősorban az, hogy „az önellátás“ elve nagyon szép gazdasági elv Franciaország számára, de mi ezt 'nem bírjuk megvalósítani. Amennyiben eddig az önellátás politikáját voltunk kénytelenek folytatni, azt is csak azért tettük, mert a körülöttünk levő ellenséges érzületü államok gazdasági háborút folytatnak ellenünk, úgyhogy az önellátás védekező fegyver volt a magyar gazdaság kezében. Ma azonban Keleteurópa fölülvizsgálja az utolsó tiz év gazdálkodását és lassan-lassan nemcsak mi, hanem gazdasági és politikai ellenfeleink is rájönnek arra, hogy ebben az önellátási jelszóval indult gazdasági háborúban mindegyik fél csak veszíthet, de nem nyerhet, mert a védvámokkal védett cikkek felárába fogyasztó közönség fizeti meg, a véd- vámok összegéből nem származik annyi nemzeti jövedelem, mintamenynyi szubvenció és adminisztrációs költség terheli a védvámos politikát. Az ipari termelést uj szempontok szerint kell irányítani és ujja szervezni. Az első szempont a kenyér kérdése: csak annak az iparnak van létjogosultsága, amely export képes, termelni tud, tehát felveszi a fölösleges munkaerőt és produkciójával épugy hozzájárul a mezőgazdaság mellett az állam vagyonának emeléséhez, mint az ország egyéb természeti kincsei. Az ipar és a kenyér sokkal jobban összefügg, mint első látszatra bárki is hinné, annyira ösz- szefügg, hogy a mezőgazdaság kény. télén viselni a helytelen iparpolitika terheit éppenugy, mintahogy megfordítva Csehországban az iparra háram- lanak a helytelen mezőgazdasági politika súlyos következményei. Az állam gazdálkozása olyan szerves egész, hogy sem az ipar, sem a mező- gazdaság nem vonatkoztathatja el magát a kenyér kérdésétől. Az uj tizpengősök dec. 11-én kerülnek forgalomba lövő év június 30-ig el kell fogadni fizetésül a régi tizpengőst. A Magyar Nemzeti Bank a jelenleg forgalomban levő, 1926. március 1. kelettel ellátott tizpengős címletű bankjegyek forgalomból való bevonását ez óv december 11 én kezdi meg. Ez időtől kezdve 1930. junius hó 30-ig a Nemzeti Bank főintózete és fiókintó- zetei a tizpengős bankjegyet fizetésre, vagy kicserélésre, azután azonban már csak kicserélésre fogadják el. Junius 30-ig, tehát fizetésül el kell fogadni a tizpengőst. Az 1929. február 1-i kelettel ellátott uj tizpengős bankjegyek forgalombahozatalát ugyancsak ez év december 11 ón kezdi meg a jegybank. lire uj Koraiul épít a meg. Az államsegéllyel kiépítendő utak pro- grammját, amely szerint 4 éven belül 193 km. uj nt lenne kikövezendő, a törvényhatósági bizottság még a szeptember havi rendkívüli közgyűlésén megállapította és az alispán a törvényhatóság határozatát, a kereskedelemügyi mioiszterhez jóváhagyás céljából már régen felterjesztette. Minthogy a vármegye a jövő közúti költségvetésének összeállítása a legszorosabb kapcsolatba áll a kérdéses államsególyes útépítés engedélyezésével, ennélfogva a vármegye alispánja, a kereskedelemügyi minisztériumban személyesen nézett utána, hogy áll ezen ügy. Illetékes helyen azt a választ kapta, hogy mivel a vármegyék egy része még most sem küldötte fel hasonló tárgyú határozatát, és mivel ezt a kérdést az összes törvényhatóságokra nézve egyöntetűen lehet csak felülbírálni és elintézni, ezért a késedelemnek ez az oka. A kapott iuformációk alapján a vármegye alispánja a jövő évi közúti költségvetést olykópen fogja egybeállitani, hogy a programmba vett utaknak egy évre eső részét, tehát kb. 50 km.-t fel fogja venni a költségvetésbe, amely utak költségeinek egy- barmadrészét az állam, egyharmadrészét a törvényhatóság és egyharmadrészét az érdekelt községek fogják fizetni. Az építéseknél azok a községek fognak elsősorban figyelembe vétetni, amelyek a reájuk eső egyharmad befizetését nemcsak megígérni, hanem teljesíteni is fogják. Tisztnjitás Gyula városánál. Gyula városában, s legközelebbi tisztújító széken, amelynek határidejét a vármegye alispánja január 15-ig tartozik kitűzni, a betöltés alá kerülő állásokra a pályázati bir detmény kibocsájtatván, annak értelmében, a beadandó pályázati kérvények a vármegye alispánjához január 5-én déli 12 óráig nyuj tancfók be. Az ezt megelőzőleg megtartandó 32 képviselőtestületi tagnak választása, a vármegye alispánjának rendelete szerint december 28 án fog megtörténni. A vármegyei tisztujitásra, amelyet december 16-án tartanak meg, a következők pályáztak : Kraft Ervin dr. az aljegyzői állásra, Kiss László dr. az orosházi és Vangyel Endre dr. a gyulai főszolgabírói állásra, Hoffmann Károly dr. a tiszti főügyészi állásra, Zsilinszky Lajos dr. mátészalkai tb. szolgabiró aljegyzői, szolgabirói. tisztviselői állásra, Daimel Sándor dr. alispáni állásra, Pánczól József dr II. főjegyzői állásra, Uhriu László dr. 1. aljegyzői, állásra, Szabó Emil árvaszóki elnöki állásra, Ki es László dr., Schmidt Iván, Tóth Zsigmond- Fekete László dr, Franck Géza dr. és Sem- sey Miklós az árvaszóki ülnöki állásokrai Pálka Pál a gyomai főszolgabírói állásra, ifj' Daimel Sándor dr. aljegyzői állásra, Jeney Viktor a gyomai és szeghalmi szolgabirói állásokra, Márky Barna dr. a főjegyzői állásra, Moldoványi János dr. a békési és Schauer Gábor dr. a szarvasi főszolgabírói állásra, Forgács Béla dr. a békési, Marschall Ferenc dr. az orosházi és Valkovszky György dr. a szarvasi szolgabirói állásra, Tóth Béla dr. a szeghalmi főszolgabírói állásra, Bakos József a gyulai és Haviár Lajos dr. a szeghalmi szolgabirói állásra. Megyesy Ágoston dr. gyulai ügyvéd a tiszti főügyészi állásra és Voj- nich Aladár bajai szolgabiró az esetleg meg üresedő szolgabirói állásra. Vadászat gróf Wenckheim László békési uradalmában. A kormányzó is részt vesz a vadászaton. Horthy Miklós Magyarország kormányzója szombaton hajnalban fél 4 órakor a földvári személyvonattal Békésre érkezett A kormányzó reggel 8 óráig külön kocsijában tartózkodott, majd reggel fél 9 órakor a hivatalos fogadtatás és üdvözlések után kíséretével együtt Tarhospusztára ment, abol gróf Wenckheim László birtokán rendezett vadászaton vesz részt. A vadászat többi résztvevői, akik már megérkeztek, a következők : József kir. herceg, Montenuovo Ferdinand kerceg és neje, gróf Almássy Imre, gróf Festetich György, báró Inkey József, Inkey Zsigmond és neje, Kendeffy Lajos, gróf Károlyi Viktor és neje, gróf Khuen Hóderváry Károly, gróf Merán János és neje, gróf Nádasöy Tamásnó, gróf Nádasdy László, gróf Pongrác Jenő és neje, gróf Széchenyi Ferenc és neje, gróf Wenckheim Lajos és gróf Wenckheim György. Ülések a vármegyén. Br. Feilitzsch Berthold vármegyénk főispánja, az uj közigazgatási törvénnyel szervezett vármegyei kisgyülést, a folyó hó 20 ának délelőtti 9 órájára hívta össze, a vármegyei székház kistermében első Ízben tartandó ülésre, amelyen a kisgyülés meg fog alakulni és tárgyalni fogja, illetőleg határozni fog azon ügyekben, amelyek a külön kiadott tárgysorozatban fel vannak véve, valamint előkészíti azokat az ügyeket, amelyek a másnapi rendes közgyűlés, a szintén külön kiadott tárgysorozat szerint, tárgyalni fog. A kisgyülés befejezése után a vármegyei szá* monkérőszék tartja ülését, a főispán elnöklete alatt, a tisztikar tevékenységéről szoló kimutatások felülbírálása és az annak eredményéhez képest való határozathozatal céljából. Itt említjük meg, hogy a számonkórő- szék a szokástól eltórőieg nem előzetesen,
