Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-11-23 / 93. szám
LXI. évfolyam 93. szám. Szombat Gyula, 1.939. november 33. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁMAD ADD ÉS KÜZfiAZDiSUTI HS3ULAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Óriási érdeklődés mellett alakult meg az uj törvényhatósági bizottság. A.z egyes bizottságokba a gyulaiak feltűnő kevesen jutottak be; sőt a közigazgatási bizottságba egyetlen gyulait sem választottak. Csonka hazánk mostani közeli történései nemcsak az Írott jegyzőkönyvekben, de az események szemléletében résztvevők, sőt a közönyösek lelkében is megörökítve maradnak, nemcsak azért, mert külsőségeiben bizonyos látványosságot nyújtanak, hanem főképen azért, mert a belső tartalmat illetőleg végtelenül komoly építő munkának előkészítői. Ezek mellett az események mellett nem igen lehet elhaladni közönyösen senkinek sem. Itt látni, érezni kell mindenkinek, hogy most történések vannak forrásban, amelyek arra lesznek hivatva, hogy talán már a most élő, de egész bizonyosan a jövő nemzedék részére szebb és boldogabb életet biziositsanak. Az ősi vármegyeháza falai aligha láttak még ennyi embert együtt, mint amennyien az uj törvényhatóság alakuló gyűlésére felsorakoztak. Csupa uj arcok, csupa uj vágyak és remények zsibongtak itt a csendhez szokott falak között. báró Feilitzsch Berthold vármegyénk uj főispánja pontban 9 órakor nyitotta még a gyűlést s bár a vonatkésés miatt még igen sokan hiányoztak, mégis azt lehet mondani, hogy a terem zsúfolva volt. A megnyitó beszédet az alábbiakban közöljük : Tekintetes TörvényliatóságiKözgyűlés! Az 1929. évi XXX. t.-c. végrehajtása ma egy lépéssel haladt előre akkor, amikor Békésvármegyének újonnan megválasztott tagjai ma az alakuló gyűlésre egybegyűltek. Azt hiszem, — nem lesz érdektelen, ha egész röviden visszapillantást vetünk a vármegyének fejlődésére. Azt hiszem, mindnyájan mél- tóztatnak tudni azt, hogy a vármegyéket Szt. István alapította, és hogy az akkori időben természetszerűleg szervezetében még hiányos volt, de mégis megállapíthatjuk azt, hogy már akkor az illető várispán nemcsak a vármegye vezére volt, hanem az állami pénzügyek intézője is, és amennyiben az akkori viszonyoknak megfelelően lehetséges volt, bizonyos közigazgatási munka is teret nyert a vármegyében. A későbbi évszázadokban, a 13. századtól kezdve a vármegye már nemcsak önkormányzati szervvé vált, amely későbbi fejlődésében egy egész külön életet élt az államban, és ebben a külön életben alapja volt közszabadságoknak, támogatója a vallásfelekezeti békének, irányítója a politikai befolyásoknak és később még az igazságszolgáltatásnak is; 1848 a népképviseleti rendszer behozatala természetszerűleg a vármegyének egészen más képet nyújtott és abba szélesebb néprétegeket vont be. Később azután a vármegye ugyancsak a közszabadságok és az al- kotmánybiztositékok bástyája és a vármegye 1871. évi és később az 1886. évi törvények szerint az önkormányzatnak szerve, de már az 1876. évi t.-c. révén, amely a közigazgatási bizottságot alkotta, részint az állami közigazgatásnak is szervévé vált. 1871-ben pedig kikapcsolták hatásköréből az igazságszolgáltatást és a vármegye azóta pusztán ál lami és vármegyei önkormányzati közigazgatásban merül ki. Az 1929. évi XXX. t.-c. lényeges változásokat eszközölt a régi vármegyén, amennyiben ez a törvény a titkos választás alapjára helyezkedik; a virilizmust átalakította választott virilizmussá s lehetővé teszi, hogy a választók széles kategóriái jussanak szóhoz. Ha erre a fokozatos es demokratikus fejlődésre tekintünk, lehetetlen meg nem állapítanunk azt, hogy a régi vármegye egy nagyon tiszteletreméltó nemzetfentartó munkát fejtett ki és hogy a régi vármegyének hagyományaiban tényleg a közszabadságok és közéleti bölcs befolyások voltak az alapjai. Azonban a demokratikus iránynak a vármegyei közéletbe bevonulása nemcsak jogokat, de kötelességeket is ruház azokra a bizottsági tagokra, akiket most ide beválasztottak. Kötelességeket, amelyek abban nyilvánulnak, hogy a régi hagyományokat tiszteljék, másrészt azt, hogy ne osztályérdekeket istápoljaDak, hanem a köz érdekét. Ezt kívánom, én ennek a vármegyének ezidőszerinti főispánja és ebben a reményben nyitom meg az alakuló közgyűlést. A főispán szép megnyitó beszédét lelkes éljenzés kisérte, majd dr. Daimel Sándor alispán emelkedett szólásra s az alábbi beszédben üdvözölte az uj törvényhatósági bizottságot. A beszédet többször lelkesen megéljenezték és megtapsolták. Méltóságos Főispán JJr! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Most, midőn a közigazgatás rendezéséről szóló uj törvény alapján első alkalommal ül össze a törvényhatósági bizottság, mint a vármegye ezidőszerinti első tisztviselője, akinek működése a legszorosabban egybekapesolódik a törvényhatóság munkásságával s támogató megértésével, őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözlöm a törvényhatósági bizottságnak igen nagy számmal megjelent tagjait. Az uj törvénynek mélyreható szervezeti változásai következtében, a régi törvényhatóság sek értékes és kiváló tagja nem juthatott be az uj törvényhatóságba, ami kétségtelenül vesztesége a közérdeknek, de ezzel szemben az uj törvényhatóságnak uj tagjai között sok olyan van, akinek működése elé a törvényhatósági bizottság teljes bizalommal tekint. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény értelmében, a törvényhatósági bizottság hatásköre lényeges változáson ment át, mert azon ügyek nagy része, amelyek eddig a törvényhatósági bizottság felülbírálása és határozathozatala körébe tartoztak, az újonnan létesített kisgyülés joghatósági körébe utaltatott. Ezek szerint a törvényhatósági közgyűlés ezentúl lényegesen kevesebb üggyel fog foglalkozni, de ezzel szemben ezeket az ügyeket, minthogy erre sokkal több ideje marad, behatóbban és alaposabban tárgyalhatja meg és hozhatja meg azokban határozatát. Meg vagyok róla győződve, hogy az uj törvényhatósági bizottság is hü őre és ápolója lesz a törvényhatóság nemes hagyományainak s működésében minden egyéb szemponttól eltekintve, kizárólag a törvényhatóság közérdekét fogja szeme előtt tartani. Nem osztom azoknak az aggályát, akik bizonyos félelemmel és nyugtalansággal tekintenek a törvényhatósági bizottság uj tagjai egy részének működése elé, akik a törvénynek az eddiginél demokratikusabb rendelkezései következtében jutottak be a törvény- hatósági bizottságba. Azok a tagok, akik talán bizonyos elfogultsággal és animozitással a közigazgatás munkásai iránt lépték át ennek a teremnek küszöbét, meg fognak arról győződni, hogy eddigi felfogásukban csalódtak, mert a vármegyei tisztikar e vármegye minden lakosának ügyét egyforma szeretettel és megértéssel fogadja és intézi és mindenki előzékenységgel, szolgálatkészséggel és figyelemmel találkozik ügyeinek intézésénél és panaszainak meghallgatásánál. Arra kérem a törvényhatósági bizottságot, hogy működésében csak azokat a szempontakat tartsa szem előtt, amelyek ennek a törvényhatósági bizottságnak minden tagját egyesitik, hogy igy az erők összefogásával minél jobban elérhessük azt a célt, amely ennek a törvényhatóságnak tulajdonképeni feladata. Hassa át minden tagját a bizottságnak az a tudat, hogy a bizottsági tagsági jogokkal komoly Folyó hó 24-én nagy nyulvacsora a Magyar Királyban. 652 1—J Melyre a nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri, mély tisztelettel Blaskovits László, vendéglős.
