Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-11-23 / 93. szám
2 Bökés 1929. november 23. T~1 r # T r 1 Aonmimio/inii/i a gyulai Közművelődési Eqyesület javára ma, szombaton r rátpr /jOPÁTIfl versenye este fél g órakor íesz a Király-Filmszínházban. Jegyek lAslrKS ks l/C ...............— --------- 3, 2 és 1 pengős árban kaphatók a mozi pénztáránál. kö telességek is járnak, amelyeket a minden bizottsági tagot terhelő felelősségnek teljes átélésével kell gyakorolniok. A tanácskozásokban becsüljük meg az ellenkező felfogásokat és nézeteket, kerüijük mindazt, ami viszályt, vagy egyenetlenséget keltene és soha se feledkezzünk meg arról, mivel tartozunk ezen hely tekintélyének és méltóságának. Végül midőn a törvényhatósági bizottság működéséhez, a legőszintébb szerencse- kivánataimat tolmácsolom, arra kérem a bizottságot, legyen bizalommal és jóindulattal a törvényhatóság munkásaihoz: a tisztikarhoz, amely ezt a bizalmat és jóindulatot kötelességtudó és lelkiismeretes munkával kívánja kiérdemelni és magát arra méltóvá tenni. Mert a tisztikarnak nincs és nem is lehet más vágya és óhajtása, minthogy a vármegye főispánjával és a törvényhatósági bizottsággal egyetértésben szolgálhassa szeretett vármegyéjének közérdekét. Dr. Márkig Barna vm. főjegyző által előadott állandó választmányi javaslat alapján a törvényhatósági bizottság az örökös tagok megválasztását rövid időre elhalasztja. Ezek után a különböző bizottságok megalakítására, illetőleg megválasztására került a sor : Az összeférhetetlenségi bizottságba a kijelölő bizottság 30 nem tisztviselő tagot jelölt ki, akiknek megbízatása 1 évi időre terjed. Ezek között gyulaiak: dr. Sztojanovits Szilárd, Trauttwein G-yula, báró Apor Vilmos, dr. Jantsovits Emil és dr. Schriffert Ferenc. Az igazoló választmányba és a köz- igazgatási bizottságba egyetlen gyulai sem választatott be. Érdemes megemlíteni, hogy a közigazgatási bizottságnak olyan régi érdemes tagjai mint Morvay Mihály, báró Apor Vilmos, Harsányi Pál, dr. Schriffert Ferenc, dr. Kardos József kimaradtak. Az uj köz- igazgatási bizottságnak van egy szociáldemokrata tagja is: Hankó Mihály békéscsabai lakos. A kisggiilés megalakítására vonatkozó szabályrendelet ismertetése és annak elfogadása után elnöklő főispán a kisgyülés tagjainak azonnali megválasztására hívta fel a bizottságot, ez ellen azonban dr. Mitlasovszkg János tiltakozott, felszólalásában a választás törvénytelenségét igyekezett igazolni. Dr. Mitlasovszky érveléseit a közgyűlés egyik része élénk helyesléssel kisérte azonban dr. Telegdy Lajos kijelentései, dr. Hoffmann Károly vm. t. főügyésznek a törvény mikénti helyes értelmezésére vonatkozó felszólalása, valamint elnöklő főispán higgadt, tárgyilagos okfejtései a hirtelen felkavart szenvedélyeket hamarosan lecsillapították. báró Feilitzsch Berthold főispán a kis- gyülés tagjaira a névszerinti szavazást elrendelte, amelynek eredményéhez képest a gyulaiak közül a következők választattak be: A virilisek közül rendes tagoknak gr. Almásy Alajos, K. Schriffert József, póttagoknak dr. Sztojanovits Szilárd, dr. Készt Zoltán, dr. Jung Géza, dr. Beréuyi Annim A választott megyebizottsági tagok közül rendes tagoknak Sál József, Gróg András, póttagoknak Heilinger Károly, Metz József. Érdekképviseleti tagok közül [póttagoknak Trauttwein Gyula, Sándor Dénes, báró Apor Vilmos. A törvényhatósági bizottság különböző csoportjai közül póttagnak dr. Keppich Frigyes. A kisgyülés tagjai 5 évre választtattak meg. A választás befejezte után a szociáldemokrata párt nevében Kiss János olvasta fel a párt deklarációját, amelyben kijelentik, hogy a nemzetépitő munkából ők is ki óhajtják venni a részüket s ezzel a nevezetes közgyűlés délután y26 órakor véget ért. Prohászka püspök emlékezete. — Báró Apor Vilmos dr. plébános beszéde. — A gyulai Szociális Misszió Társulat csütörtöki havi gyűlésének legkiemelkedőbb pontja a Prohászka-emlékezós volt, melyet báró Apor Vilmos dr. plébános, lelki tanács adó tartott. Nemrégiben Budapesten pályázatot hirdettek a nagy Püspök szobrának elkészítésére. A rendkívüli feladatra a magyar szobrászművészet elitgárdája nyújtotta be pályamunkáját. A bizottság azonban egyik tervet sem tartotta elfogadhatónak. Érthető. Hiszen Prohászka, a lánglelkü szónok, a Szentlélek Hárfája még ólónk emlékezetében él a vidéki és a fővárosi közönségnek. Hideg kőbe vésni azt a feukölt arcot, nagy szellemet sugárzó, jóságos szemet — olyan feladat, mely ez idő szerint felülmúlja a legkivótelesebb művészi alkotó készségét. E mellett tehetsége oly sokoldalú volt s mégis oly egységes, hogy zseniálitását csak lélekkel lehet megközelíteni, nem vésővel és hideg anyaggal. Apostol volt, aki a tudás hatalmas fegyverzetével, a művészi szónoklat teljességével és az Írástudás kivételes erejével egész kor közönyösségbe merült társadalmát emelte fel a materiálizmusból az Istenhit világába. Azt a társadalmat, melyet hideggé tett Kant, reménytelenné Schoppenhauer, kétkedővé Ana- tőle France és hitetlenné Nietzsche. Az Egyetemi templomban e a vidéken tartott konferenciái ritka eseményszámba mentek, ragyogó tollal megirt könyvei pedig az ország határán túl is feltűnést keltettek és uj mesgyót vágtakMint ember, Krisztus lelkét másolta önmagában. „Törd meg önmagadat.“ A nagy püspök amilyen kemény, az aszketizmus t megvalósító lélek volt önmagában, ez a szi - goru lélek csupa szeretetet sugárzott mindenkire, akivel csak érintkezett. Sohasem kereste az emberekben a gyöngeséget. csak a nemes és szép vonásokat kutatgatta. Soha nem lázongott, dörgött a bűnös ember ellen, csak a bűnt ostorozta, gyomlálta. Fáklya volt, amely messze évszázadokra világit. Nem rejtette véka alá tudását, hanem az ő apostoli agitálásával utat mutatott, mely fényiéit és hódított, hiszen Annak nyoA gyulai Szociális Misszió nagyszabású jótékonycélu karácsonyi vására 1929. december hó 6. 7 és 8-án lesz teával egybekötve. mán járt és vezetett, aki őrökidőkre az Utat, az Igazságot és az Életet jelenti. Az Egyetemi templom szószékén álló, boldogemlékü püspök férfias arca, jóságot sugárzó szeme még mindig élénken él e kor fiainak emlékezetében és szava zenéje fülünkben muzsikál. Könyvei beszélnek, harcolnak, megdöbbentenek és fölemelnek. Súlyos, senkiéhez nem mérhető gondolatai verdesik a lelkek falát. Prohászka örök dicsősége, emléke és egyénisége nem kőben, nem bronzban él, hanem — a lelkekben. Báró Apor Vilmos dr. beszéde — melyet csak halványan és hézagosán tudunk visszaadni — leírhatatlan mély hatást váltott ki a hallgatóságból. A gyulai Misszió finom lelkiségü vezetősége igazi kegyelettel áldozott nagy alapitója emlékének ezzel a felejthetetlen gyűléssel. IJj közlekedési rendelet. A belügyminiszter 1930. január hó 1-ón joghatályba lépő, a gyalogosok közlekedési rendjének biztosítására vonatkozó rendeletét az alábbiakban ismertetjük: Az úttesten a menetirány szerinti baloldalán kell haladni. A szembejövőknek balra kell kitérni. Előzni csak jobbra szabad és mindenki köteles a közlekedés rendjének fenntartására és ellenőrzésére hivatott közbiztonsági szervnek akár szóval, akár intéssel tett intézkedéseinek késededelem és vonakodás nélkül eleget tenni. A gyalogosok általában csak a gyalogjárón közlekedhetnek Ott, ahol járda nincs, az ut széle mellett legfeljebb 1 méter széles sáv- ján fokozott gondossággal kell járniok. A gyalogjárón csoportokban haladni, ott csoportosan álldogálni tilos. A gyalogjárókon nagy terjedelmű, a gyalogosok ruhájának beszennyezésére, közlekedés zavarására a személy és vagyon biztonság veszélyeztetésére alkalmas tárgyakat vinni tilos. A jármüvek közlekedésére szánt úttesten a gyalogosok testi épségének védelme a vezetők fő kötelessége, de az úttestet igénybe vevő gyalogosok is kötelesek az úttesten legnagyobb figyelemmel a forgalom zavarása nélkül átkelni. A jármüvek számára fenntartott úttesten, a gyalogosoknak lehetőleg az utcasarkon kell áthaladniok. Ha az átkelés nem utcasarkon történik, előzőleg meg kell győződni, hogy az átkeléssel a saját testi épségét nem veszélyezteti-e, a jármüvek forgalmát nem zavarja e. Az úttesten a legrövidebb átkelést biztositó derékszögben kell mindig áthaladni. Menetközben testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsítani épen úgy tilos, mint meg- állani. Mozgásban levő járműre fel, vagy arról leszállani tilos, Álló járműre fel vagy leszállani, mindig csak a járda felőli oldalon szabad. Járdákat a gyermekkocsik és a járni nem tudó egyének részére szolgáló kézi ülőkocsik is használhatják ugyanis, de csak rendeltetésüknek megfelelően és a forgalom akadályoztatása nélkül, aként hogy ily kocsik egysor- ban csak egyenként haladhatnak. Ily kocsikra a gyalogosok közlekedésére vonatkozó fentebbi rendelkezések változatlanul irányadók. PÄLPUSZTA.SJLJT VILA G MÄH KA. 512 20-52
