Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-09-28 / 77. szám
Szombat Gyula, 19X9. szeptember 29. LXI. évfolyam 77• szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. 'R'K'XT'C'Q ±D±2j XV X2/0 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZ&AZDÁ8ZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A. kisiparosság érdeke az ország érdeke. Az uj kereskedelmi miniszter működése elé nagy várakozással tekintenek nemcsak a nagyobb gazdasági szervezetek, hanem főképen azok a rétegek, amelyeknek a sorsát — sokan úgy hitték — már megpecsételte a racionalizálás és a tömegtermelésre berendezett nagy tőke térfogla- lása. Ezeknek a rétegeknek a zömét az a kisiparosság alkotja, amely társadalmunknak, sokkal inkább, mint a nyugati államokban a gazdasági egyensúlytól elválaszthatatlan tényezője. Nem kell hangoztatni, hogy milyen súlyos helyzetben van ez a gazdaságilag magára hagyott réteg. De élni akar és élnie is kell, mert ez mindenkinek létérdeke: a kereskedelmi miniszternek, aki elvileg igen helyes álláspontot képvisel, meg kell ragadnia minden lehetőséget, hogy a feléje fordult bizalmat már a közeljövőben valóra váltsa. Mert a kisipar felkarolása országos szempontból nézve is sokkal jelentősebb kérdés, mint sokan hiszik, vagy beállítani igyekeznek. A tömegcikkekre berendezett racionális termelés, a nagy tőke termelési kizárólagossága egészséges társadalomban egy bizonyos ponton túl nem juthat, mert ez az egyensúly megbillenésére vezet, illetve a társadalom előbb- utóbb való proletárizálódására. — De nem juthat azért sem, mert a kisipari termelésnek a tömegtermeléssel szemben számos olyan előnye van, amelyekről a fogyasztók nagyrésze belátható időn belül nem hajlandó lemondani. De nem állhatja meg a helyét az a felfogás sem, hogy a kisipari termelés a több költség miatt nemzetgazdasági szempontból irreális volna; mert ha igy is van, ezt csak a tőke és a hitel majdnem teljes hiánya okozza. Tehát legke- vésbbé sem karitativ vállalkozás az illetékes tényezők részéről a kisipar érdekeinek felkarolása, vagyis a rentabilitás feltételének, a forgó tőkó- zek a rendelkezésre bocsájtása. De van még egy másik szempont: a nyugati államok gazdasági berendezkedése nem vehető példának a a racionalizálás igazolására a mi gazdasági életünkben. Mert a mi társadalmunk sokkal inkább, mint amazoké az önálló kis exisztenciákon épül föl, mert csak ezek tudnak az elnyomoritott standardba került szellemi és fizikai bérmunkássággal szemben aktiv erkölcsi és történelmi bázist prezentálni. Ezeknek legnagyobb része pedig a kisiparosságból kerül ki. Magyarország nem rendez- kedhetik be egészen a nyugati állaA vármegye alispánja a vármegye őszi rendes közgyűlését a jövő hónap 10. napjára (csütörtök) tűzte ki, amelynek legfőbb tárgya a vármegye 1930. évi háztartási költségvetésének a megállapítása. A tárgysorozat még ezen a héten, legkésőbb a jövő hét elején fog postára adatni. A főtárgysorozatban aránylag nem sok tárgy lesz felvéve, mert a májusi rendes közgyűlés óta három rendkívüli ülés tartatott, amelyen az időközben beérkezett kb. 200 ügy elintézést már nyert. Azonban egészen bizonyos, hogy a fő-, valamint a póttárgysorozatba felveendő közgyűlési darabok száma a 100-at jóval meg fogja / haladni. A vármegye háztartási költségvetését a vármegye alispánja a számvevőséggel együtt már összeállította és annak kivonatát a vármegyei Hivatalos Lap legközelebbi számában közölni fogja. E helyütt felemlítjük a költségvetésnek alábbi főbb adatait, amelyek a folyó évi költségvetéssel szemben eltérést mutatnak. Uj terhét képezi a költségvetésnek az uj közigazgatási törvény alapján a tisztviselők megszavazott pótlékoknak a biztosítása. Erre a célra egymagában 26.000 P szükséges, amely több mintegy >/2 százalékos pótadónak felel meg. Az egyes rovatoknál több tételnél szintén merül fel több költség a folyó év folyamán tapasztalt szükségletekhez mérten. Jelentékeny összeget kell felvenni a költségvetésbe az uj állategészségügyi törvény alapján minden évben foganatosítandó ménvizsgálatokra és az abból kifolyólag szükséges költségekre. Ez az összeg 15.000 pengőt tesz ki, amelyről a törvényhatóságnak költségvetésében kell gondoskodni. Ha a földmivelés- ügyi miniszter hozzájárul ahhoz, hogy ez a mok mintájára, mert gazdasági rétegződése erre alkalmatlan és az ilyen irányú törekvés válságra vezet. Örömmel üdvözöljük az uj kereskedelmi miniszter belátható bölcsességét, merthogy az ő szavait idézzük, Magyarország rekonstrukciója nem lesz teljes, amig a pénzügyi szanálást nem követi gazdasági rekonstrukció. És ez a rekonstrukció csak a kis ekszisztenciák talpraálli- tásával indulhat meg, mert csak a szélesebb rétegek felvevő képességének fokozása fogja biztosítani a termelés számára a szükséges és ma annyira nélkülözött fogyasztó piacot. 15.000 P az állategészségügyi ebadóalapból fedeztessék, abban az esetben a költségvetés pótadó százaléka ezen kiadás folyománya- képen nem fog emelkedni, ha azonban a földmivelésügyi miniszter ezt nem engedné meg, abban az esetben ez a 15.000 P majd nem egynegyed százalék pótadóemelésnek felel meg. Igen nagy többköltséget kell felvenni a költségvetésbe a nyugdíjalap terheinek biztosítása céljából. A nyugdíjalap terhe, mint azt már több ízben jelentette a várm. alispánja, lavinaszerűen emelkedik. A folyó évben is nyolc nyugdíjazással volt több, mint amennyit a folyó évi költségvetésnek összeállításakor (múlt évi október hóban) előre lehetett látni. A vármegyei tisztviselők közül a jövő évben többen betöltik a törvényben előirt legmagasabb szolgálati időt és igy arra az esetre, ha a törvényhatóság ezeket a tisztviselőket nyugdíjazná, amire az uj törvény szerint nincs kötelezve, mert a kény- szernyugdijazás intézménye, amely annyi sok keserűséget és kellemetlenséget okozott az érdekelt tisztviselőknek, meg lett szüntetve, a nyugdíj szükségletek a jövő évre körülbelül 100.000 pengővel fognak emelkedni a folyó évihez képest. Ennek egyik részbeni okát az képezi, hogy a legutóbb hozott törvény szerint a vármegyei nyugdíjalapok meg lettek fosztva a nyugdíjas állami tisztviselők kereseti adójától, ami eddig a vármegyei nyugdíjalapokba folyt be. Ebből az összegből egy országos alap létesittetik, amelyből — állítólag — a községek fognak segélyt kapni. A most említett törvénynek szóbanlevő rendelkezése következtében a nyugdíjalap jövedelme 20.000 P-vel kevesebb lesz a jövő évben, mint amennyi a folyó évben volt. — Békés várm egye őszi rendes közgyűlése.
