Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-09-07 / 71. szám
LXI. évfolyam 71. szám. Szombat Cfynla, 19X9. szeptember 7 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre. . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKÁI, TÁMAD ALID ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A. költségvetéstől az uj képviselőtestületig. Terjedelmes kötet a Gyula város jövő évre szóló költségelőirányzata, amely a város mai képviselőtestületének jóváhagyásával ellátva most kerül végleges döntés végett a pénzügyminisztér elé. Nehéz feladat volna arra a kérdésre megfelelni, vájjon ki- vánjuk-e vagy sem, hogy a minisztérium jóváhagyja a költségvetést. Kívánni ezt any- nyit jelent, mint szó nélkül beletörődni abba, hogy az amúgy is szinte elviselhetetlen adóterhek mellé még egy 70%-os városi pótadó járuljon, akkor, amikor a múlt évben a belügyminiszter szinte elvileg kimondotta, hogy a jövőben 55%-nál nagyobb pótadót nem engedélyez. Azt óhajtani viszont, hogy a költségvetést ne hagyják jóvá, annyit mond, mint kívánni azt, hogy a minisztérium valamelyik számszaki közege a bürokratikus piros ceruzával hihuzzon talán olyat, ami a hivatal, a merev, szabály szempontjából nem fontos, de a város lakóinak kereskedelmi avagy közegészségi, vagy kulturális szempontjából szinte életérdeke. Nagy hozzáértés, a város múltjának és jelenének alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy ehhez a kérdéshez valaki hozzá tudjon teljes alapossággal szólni, amit sajnos, nem lehet megkívánni egy ellenőrző »szám-embertől« sem. Viszont nálunk, akik ismerjük a várost és tudjuk, mire van égetően nagy szüksége, természetszerűleg hiányzik az általános áttekintés, az, összehasonlítási alap, nem tudjuk, meddig mentek el más városok, milyen jövedelmeik és milyen kiadásaik vannak a többi magyar megyei városnak. Az ilyen költségvetési előirányzatnak pedig csak akkor van meg kritikai szempontból az értéke, ha össze tudjuk hasonlítani más városokéval. Ezzel mi már elkéstünk. Ez a közgyűlés után post festa volna. Mi már most csak azt kívánhatjuk, hogy a minisztériumban, amely ezt az összehasonlítást meg fogja tenni, ez ne üssön ki a mi kárunkra. Semmikép sem szeretnénk, ha az összehasonlítás alapján esetleg fizetéseket csökkentenének, mert mi tudjuk, hogy milyen nehéz ebben a határmenti városban a tisztviselők megélhetése. Az utak karbantartása ennek a városnak, amely Trianon miatt kereskedelmi szempontból úgy is sokat veszített értékéből, szinte életérdeke. A kulturális és közegészségügyi kiadásukat nem lehet csökkenteni, mert a város jövő fejlődése ezeken nyugszik. E sok »nem lehet« ellenére mégis kétségtelenül igaza van annak a felfogásnak, amely azt vallja, hogy a terheken csökkenteni kell, mert különben a város polgárai alattuk összeroppannak. A múltra már hiába panaszkodunk, de a jövőnek feladata az, hogy a legnagyobb higgadtsággal igaz, komoly tárgyilagossággal vegye pontról- pontra elő a költségvetés minden egyes tételét és állapítsa meg, vájjon mennyit és hol lehetne megtakarítani. — Ezt egy rövid közgyűlési napon megtenni nem lehet. Az itt elmondott számok szinte kóvályognak a hallgatóság fejében és ha előre meg is küldik a költségvetést, nincs kellő idő a kérdések megvitatására. Számos kérdés van pedig, amely szinte megkívánja a minden oldalról — pro et contra — való megvilágítást. Ilyenre reámutat maga a költségvetés, amikor kimutatja, hogy a bérbe- beadott földek jövedelménél folytonos csökkenés mutatkozik, mert az erdősítés miatt a bérbeadott földterület mindig kisebb lesz. Ennek jelentősége pedig nemcsak a város jövedelmiének csökkenése szempontjából van, hanem megfontolásra int abból a nézőpontból is, hogy mi lesz azokkal a munkáskezekkel, amelyek eddig az ilyen bérletekből éltek. A munka alkalmak folyton csökkenek. A gép mindig több és több emberi kezet tesz feleslegessé. Mi lesz akkor, ha a gépeknek még a város is segítségére siet ? Nem volna-e helyes a házi földgazdálkodás problémáját ebből a szempontból is tekintetbe venni, nemcsak egyszerűen a jövedelem szempontjából. Hoz-e többet a városi gazdálkodás, a befektetett tőke szempontjából is, mintha bérbe adnók a földeket különösen A Cleveland Plain Dealer cimii lap legutóbbi számában H. Simonds bosszú cikket irt Magyarországról. Megállapítja, hogy a trianoni békzszerződés megszövegezésénél keveset törődtek a népek önrendelkezési jogával Magyarország nj határainak megállapításánál. De gazdasági szempontból sem egyeztethető össze a józan ésszel Magyarország ilyen feldarabolása. Tiszta magyar lakosságú területeket és városokat — mint például Komáromot — drótsövény választotta ketté és a lakosságnak útlevelet kell kérniök, hogy otthonukból munkahelyükre mehessenek. A nyugati hatalmak lassan tudatára jöttek, hogy milyen nagy akkor, ha megfontoljuk, hogy a bérbeadással nemcsak egyeseknek, de sok családnak adunk munkát és kenyeret. Súlyos és nehéz problémák ezek, amelyekben könnyelműen dönteni nem lehet. Rövidesen — előreláthatólag még ebben az évben — megalakul az uj közigazgatási törvény alapján összeülő képviselőtestület, amelynek feladata lesz ezekben a problémákban a jövőt illetőleg dönteni. Egy jobb sorsra méltó, nagy történelmi múlttal biró város sorsa függ attól, hogy miképen oldjuk meg azt a számos kérdést, amely az egyszerű szó : »költségelőirányzat« mögül reánk mered. Nem szabad tehát egyszerű közömbösséggel elhaladni — mint a múltban szoktuk — az uj képviselőtestület megalakulása mellett. A polgárság akár melyik osztályát tekintjük, gazdákat, iparosokat, kereskedőket, vagy az úgynevezett diplomás embereket, mindegyik nehéz harcot vív a puszta megélhetésért. Az uj képviselő- testületnek oly összetételűnek kell lennie, hogy teljesen átértse ezeket a problémákat, nem szabad tehát sem párt, sem személyi szempontoknak érvényesülniük annál a kérdésnél, hogy kik kerüljenek ebbe az igen kis számú, de annál fontosabb munkát végző testületbe. Nagy feladat vár reá s ezért arra kell törekedni, hogy a választottak valóban hozzáértő s a város sorsát szivükön viselő emberek legyenek. Nem szabad megtörténni annak, ami a múltban megtörtént, hogy alig 5—6 ember érdeklődött egy képviselőtestületi választás után, de mindenkit érdekelnie kell, hogy miként tevődik össze a város parlamentje, mert a bekerülők csak akkor fogják érezni, hogy cselekedeteikben mekkora felelősség terheli őket. Ha pedig a képviselőket valóban áthatja az a tudat, hogy felelősséggel tartoznak azoknak, akik őket odaküldték, akkor a sok baj ellenére is bizhatunk a jobb jövőben. tévedést követtek el Magyarország feldarabolásával, hogy a magyarok követelésének egyrésze igazságos és hogy ez a büszke nép sohase nyugszik bele a mostani állapotba — Parisban aggodalommal figyelik, hogy Mussolini francia-ellenes politikájának részesévé teszi Magyarországot, Angliában pedig a háboruelőtti rokonszenv újraéled a magyarok iránt. Magyar- ország most kicsi, de igen fontos stratégiai helyet foglal el és olyan helyzetű, hogy minden megoldást meghiúsíthat Közép-Európáhan. — Egyelőre azonban túlzott az a remény, hogy a világ közvéleménye máris meg van győződve arról, hogy Magyarországnak igazságot kell szolgáltatni. Mdjjyarorszäü ml kicsi, de idén ionos helyei íodlol el.
