Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-08-31 / 69. szám
LiXI. évfolyam 09. szám. Szombat Ctynla, 19X9. angnsztus 31 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRHA1UI.MT ÉS KflfflUZnA&ZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Gyula és az uj tanév. Néhány nap múlva ismét felhangzik a Veni Sancte Spiritus gyönyörű dallama, megnyílnak az iskolák kapui és megkezdődik az uj iskolai esztendő. Akár, mint a hagyomány tartja, Róbert francia király irta meg csaknem ezer esztendővel ezelőtt ezt a nagyszerű himnuszt, amellyel hosszú idők óta csaknem az egész világon megkezdik az iskolai oktatást, akár más a szerző, az kétségtelen, hogy Róbert egyébként is a clunyi szerzetesek szellemének megértésével már akkor felfogta a nevelés, a kultúra, a tudás nagy jelentőségét. Nekünk is, akik már kinőttünk az iskola padjaiból, ezer esztendő után is minden tanév elején arra az erőre kell gondolnunk, amely a tudásból fakadt és amely tudásnak éltető anyja az iskola. Nekünk azonban gyulaiaknak az iskolával kapcsolatban nemcsak arra a szellemi erőre kell gondolnunk, amely belőle árad, hanem azokat a gazdasági értékeket is szemügyre kell vennünk, amelyeket az iskola megteremtett. Amikor egy város gazdasági jövőjét és jelentőségét akarjuk megítélni, akkor természetesen a • földrajz-közlekedési helyzetet is tekintetbe kell venni. Sajnos, ha ezt megtesszük, akkor befogjuk látni, hogy Gyulát gazdasági — kereskedelmi központtá fejleszteni már nem lehet. A fővonalnak Csabára való helyezése ezt az ábrándot évtizedekkel ezelőtt tönkretette, a mai politikai helyzet pedig belátható időre a fővonalnak Gyulán is való keresztülvezetését teszi lehetetlenné. Ha a Trianonnal elszakított részek rövidesen visszakerülnének is, bár ennek gazdasági szempontból is óriási jelentősége lenne, mégsem tudnánk gazdasági tekintetben a versenyt Csabával felvenni. Ami Gyulának azonban a mai viszonyok között is jelentőséget ad, azok közegészségügyi és kulturális intézményei. A hatalmas és folyton fejlődő kórház, a nagyjelentőségű szanatórium, a gyermekmenhely egyrészt közegészségügyi szempontból, az iskolák : a gimnázium és a különböző polgári iskolák, kulturális szempontból jelentik Gyula város nagy értékeit. Ezek az értékek, amelyeknek megalkotása javarészt és tagadhatatlanul Lukács György nevéhez fűződik, a kulturális és közegészségügyi értékeken kivül azonban gazdasági értékeket is jelentenek. Iparosokat, kereskedőket, munkásokat szakadatlanul foglalkoztatnak és igy a város gazdasági vérkeringésében értékük szinte megbecsülhetetlen. Ennek a szempontnak a felismerését látta be helyesen Gyula városa akkor, amikor nagy áldozatokkal felépítette az uj polgári iskolát, s ha talán igaza is van annak a felfogásnak, hogy az uj polgári iskola kevésbbé díszesen is megfelelt volna feladatának és a költségeiből egy uszodára is tellett volna, bírálni könnyebb, mint alkotni. Örüljünk, hogy ez az intézmény megvan. De amikor az uj intézménynek örülünk, nem szabad megfeledkeznünk a nemcsak idősebb, de jelentőségekben is nagyobb intézményről, a gimnáziumról. Mindenki tudja, hogy a gimnázium, amelyik egyik büszkesége Gyula városának, nagy anyagi gondokkal küzd. Az alapítványok elértéktelenedése, a nagyváradi püspökségnek a román megszállás okozta rendkívül nagy anyagi gondjai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gimnázium anyagi helyzete megrendüljön. A háború okozta csökkenése a szaporodásnak pedig a tanulók számának csökkenéséhez is vezetett. Hiába áll a gimnázium élén olyan kiváló történettudós és szónok, mint Németi József, hiába van egy olyan kiváló tanári kar, amelyből csak Mérey Gyula nevét ragadjuk ki, akinek tankönyveit országszerte használják, a tudás és igyekvés egyedül, a nehéz gazdasági viszonyok megteremtette számos akadállyal megküzdeni nem tudnak. A leromlott szertárakat kiegészíteni, a könyvtárakat felfrissíteni, az épületeket kijavítani, az egész fűtőberendezést modernizálni és fűtőanyagról gondoskodni csak tudással nem lehet, ahhoz pénz és megint pénz kell. Az egyik útja, hogy ezt megszerezzük, a hatóság és az állam felvilágosítása a mai helyzetről, a harangok megkonditása, hogy siessenek e nagymultu intézet megmentésére, a másik ut pedig, hogy minél több tanulót szerezzünk ennek az intézetnek, mert ennek nemcsak az intézet, hanem Gyula város gazdasági szempontjából, a kereskedők és iparosok, de a gazdák jövedelmének fokozására is jelentősége van. Ennek a módja pedig a mai helyzetben csak az, ha a gyulai iskolákkal kapcsolatban, a gimnáziummal és polgárival egyaránt, internátust állítunk fel. Kiváló tanárok és tanitók vezetése és felügyelete alatt ennek az uj intézménynek, amelyben nemcsak a tanulók szellemi kiképzéséről, hanem azok testi megerősítéséről is gondoskodnának, igen nagy jelentősége lenne. Nemcsak a gazdasági életre való hatása lenne nagy, hanem az elszakított részekre is nagy vonzerőt tudna gyakorolni. Az internátussal kapcsolatban gondoskodni kell annak a két intézménynek létesítéséről, amelyek hiányát ma Gyula város nagyon megérzi s amelyek közül az egyik az uszoda, a másik pedig a zeneiskola. Akármilyen nagy és nehéz gondokkal küzd ez a város, e két utóbbi megteremtéséről a közel jövőben feltétlenül gondoskodni kell. Az illetékes köröknek ezeket figyelembe kell venniök, mert a régi alkotások konzerválása és újak létesítése azok az utak, amelyek ennek a városnak gazdasági és kulturális jövőjét megalapozzák. Czapik Gyula dp. nagyváradi kanonok lett. — A nagyváradi káptalan Budapesten. — A tegnapi nap folyamán Lindenberger János dr.-hoz, a nagyváradi latin szertartásu csonka-egyházmegye kormányzójához pápai dekrétum érkezett. E szerint a kiváló egyetemi tanárnak : Székely István dr.-nak elhalálozása óta megüresedett kanoniát Czapik Gyula dr. szentszóki tanácsos, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és a Sziv-Ujság szerkesztője nyerte el. A dekrétum egyúttal azt a nagyérdekes- ségü rendelkezést tartalmazza, hogy a nagyváradi lat. szert, székeskáptalan Magyarországon maradt tagjai Budapesten fognak letelepedni. A román konkordátum hat váradi kanonokot hagyott Csonka-magyarországban. Ezek : Kollányi Ferenc dr. jaáki apát, Lányi József dr. tinini püspök, Lindenberger János dr. debreceni prépost-plébános, Brém Lőrinc felsőházi tag és Szirmay L. Árpád egyházmegyei főtanfelügyelő, prelatus-kanonokok. Ketten — tudvalevőleg — Gyulán élnek. Végül Emset Sándor dr., aki három évvel ezelőtt a nagy tudós: Fraknói Vilmos helyére neveztetett ki. A Szentse ék úgy határozott, hogy ók, mint nagyváradi kanonokok Budapesten egyesittes- senek és a kanonoki karima végzésére számukra az Egyetemi templomot jelölte ki. Czapik Gyula dr. széleskörű tudása, nagyszerű képzettsége és fénylő papi jelleme közismert. Mint szerkesztő, iró és egyházi szónok országos nevet vívott ki. Kinevezése tehát a legőszintébb örömet keltette a katolikus társadalomban. Ez az intézkedés, amelyet szeretnénk a lehető legideiglenesebbnek tudni, fájdalmas érzéseket vált ki a nagyváradi egyházmegye minden papjának és minden hivének lelkében. Szinte úgy érzi ez a százhúszezer katolikus, mintha nemcsak a romániai részen, de a magyar részen is megszüntették volna a nagyváradi püspökséget. Mert hiszen, ha az apostoli kormányzó mellett, aki még a debreceni parochiát is kénytelen megtartani, nincsen káptalan, akkor a püspökségnek nemcsak egyik karakterisztikuma szűnt meg, hanem az egybázkormányzat is csonka, hiányos úgy lelkiekben és szellemiekben, mint szervezeti erejében. Azt hisszük, hogy ezúttal egyoldalú és téves információk döntötték el A gyulai Általános Ipartestület 1929 szeptember 1-én, vasárnap a Göndöcs-népkertben kerti ünnepélyt rendez.
