Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-08-31 / 69. szám

LiXI. évfolyam 09. szám. Szombat Ctynla, 19X9. angnsztus 31 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRHA1UI.MT ÉS KflfflUZnA&ZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Gyula és az uj tanév. Néhány nap múlva ismét felhangzik a Veni Sancte Spiritus gyönyörű dallama, meg­nyílnak az iskolák kapui és megkezdődik az uj iskolai esztendő. Akár, mint a hagyomány tartja, Róbert francia király irta meg csak­nem ezer esztendővel ezelőtt ezt a nagy­szerű himnuszt, amellyel hosszú idők óta csaknem az egész világon megkezdik az is­kolai oktatást, akár más a szerző, az kétség­telen, hogy Róbert egyébként is a clunyi szerzetesek szellemének megértésével már akkor felfogta a nevelés, a kultúra, a tudás nagy jelentőségét. Nekünk is, akik már ki­nőttünk az iskola padjaiból, ezer esztendő után is minden tanév elején arra az erőre kell gondolnunk, amely a tudásból fakadt és amely tudásnak éltető anyja az iskola. Nekünk azonban gyulaiaknak az iskolá­val kapcsolatban nemcsak arra a szellemi erőre kell gondolnunk, amely belőle árad, hanem azokat a gazdasági értékeket is szemügyre kell vennünk, amelyeket az iskola megteremtett. Amikor egy város gazdasági jövőjét és jelentőségét akarjuk megítélni, akkor természetesen a • földrajz-közlekedési helyzetet is tekintetbe kell venni. Sajnos, ha ezt megtesszük, akkor befogjuk látni, hogy Gyulát gazdasági — kereskedelmi köz­ponttá fejleszteni már nem lehet. A fővonal­nak Csabára való helyezése ezt az ábrándot évtizedekkel ezelőtt tönkretette, a mai poli­tikai helyzet pedig belátható időre a fővo­nalnak Gyulán is való keresztülvezetését teszi lehetetlenné. Ha a Trianonnal elszakí­tott részek rövidesen visszakerülnének is, bár ennek gazdasági szempontból is óriási jelentősége lenne, mégsem tudnánk gazda­sági tekintetben a versenyt Csabával fel­venni. Ami Gyulának azonban a mai viszo­nyok között is jelentőséget ad, azok köz­egészségügyi és kulturális intézményei. A hatalmas és folyton fejlődő kórház, a nagy­jelentőségű szanatórium, a gyermekmenhely egyrészt közegészségügyi szempontból, az iskolák : a gimnázium és a különböző pol­gári iskolák, kulturális szempontból jelentik Gyula város nagy értékeit. Ezek az értékek, amelyeknek megalkotása javarészt és tagad­hatatlanul Lukács György nevéhez fűződik, a kulturális és közegészségügyi értékeken kivül azonban gazdasági értékeket is jelen­tenek. Iparosokat, kereskedőket, munkásokat szakadatlanul foglalkoztatnak és igy a város gazdasági vérkeringésében értékük szinte megbecsülhetetlen. Ennek a szempontnak a felismerését látta be helyesen Gyula városa akkor, amikor nagy áldozatokkal felépítette az uj polgári iskolát, s ha talán igaza is van annak a felfogásnak, hogy az uj polgári iskola kevésbbé díszesen is megfelelt volna feladatának és a költségeiből egy uszodára is tellett volna, bírálni könnyebb, mint al­kotni. Örüljünk, hogy ez az intézmény meg­van. De amikor az uj intézménynek örülünk, nem szabad megfeledkeznünk a nemcsak idő­sebb, de jelentőségekben is nagyobb intéz­ményről, a gimnáziumról. Mindenki tudja, hogy a gimnázium, amelyik egyik büszkesége Gyula városának, nagy anyagi gondokkal küzd. Az alapítványok elértéktelenedése, a nagyváradi püspökségnek a román megszál­lás okozta rendkívül nagy anyagi gondjai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gimnázium anyagi helyzete megrendüljön. A háború okozta csökkenése a szaporodásnak pedig a tanulók számának csökkenéséhez is vezetett. Hiába áll a gimnázium élén olyan ki­váló történettudós és szónok, mint Németi József, hiába van egy olyan kiváló tanári kar, amelyből csak Mérey Gyula nevét ra­gadjuk ki, akinek tankönyveit országszerte használják, a tudás és igyekvés egyedül, a nehéz gazdasági viszonyok megteremtette számos akadállyal megküzdeni nem tudnak. A leromlott szertárakat kiegészíteni, a könyv­tárakat felfrissíteni, az épületeket kijavítani, az egész fűtőberendezést modernizálni és fűtőanyagról gondoskodni csak tudással nem lehet, ahhoz pénz és megint pénz kell. Az egyik útja, hogy ezt megszerezzük, a ható­ság és az állam felvilágosítása a mai hely­zetről, a harangok megkonditása, hogy sies­senek e nagymultu intézet megmentésére, a másik ut pedig, hogy minél több tanulót szerezzünk ennek az intézetnek, mert ennek nemcsak az intézet, hanem Gyula város gaz­dasági szempontjából, a kereskedők és ipa­rosok, de a gazdák jövedelmének fokozására is jelentősége van. Ennek a módja pedig a mai helyzetben csak az, ha a gyulai isko­lákkal kapcsolatban, a gimnáziummal és pol­gárival egyaránt, internátust állítunk fel. Kiváló tanárok és tanitók vezetése és fel­ügyelete alatt ennek az uj intézménynek, amelyben nemcsak a tanulók szellemi kikép­zéséről, hanem azok testi megerősítéséről is gondoskodnának, igen nagy jelentősége lenne. Nemcsak a gazdasági életre való ha­tása lenne nagy, hanem az elszakított ré­szekre is nagy vonzerőt tudna gyakorolni. Az internátussal kapcsolatban gondos­kodni kell annak a két intézménynek létesí­téséről, amelyek hiányát ma Gyula város nagyon megérzi s amelyek közül az egyik az uszoda, a másik pedig a zeneiskola. Akármilyen nagy és nehéz gondokkal küzd ez a város, e két utóbbi megteremtéséről a közel jövőben feltétlenül gondoskodni kell. Az illetékes köröknek ezeket figyelembe kell venniök, mert a régi alkotások konzervá­lása és újak létesítése azok az utak, amelyek ennek a városnak gazdasági és kulturális jövőjét megalapozzák. Czapik Gyula dp. nagyváradi kanonok lett. — A nagyváradi káptalan Budapesten. — A tegnapi nap folyamán Lindenberger János dr.-hoz, a nagyváradi latin szertartásu csonka-egyházmegye kormányzójához pápai dekrétum érkezett. E szerint a kiváló egye­temi tanárnak : Székely István dr.-nak elhalá­lozása óta megüresedett kanoniát Czapik Gyula dr. szentszóki tanácsos, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és a Sziv-Ujság szerkesztője nyerte el. A dekrétum egyúttal azt a nagyérdekes- ségü rendelkezést tartalmazza, hogy a nagy­váradi lat. szert, székeskáptalan Magyarorszá­gon maradt tagjai Budapesten fognak letele­pedni. A román konkordátum hat váradi ka­nonokot hagyott Csonka-magyarországban. Ezek : Kollányi Ferenc dr. jaáki apát, Lányi József dr. tinini püspök, Lindenberger János dr. debreceni prépost-plébános, Brém Lőrinc felsőházi tag és Szirmay L. Árpád egyházme­gyei főtanfelügyelő, prelatus-kanonokok. Ket­ten — tudvalevőleg — Gyulán élnek. Végül Emset Sándor dr., aki három évvel ezelőtt a nagy tudós: Fraknói Vilmos helyére nevezte­tett ki. A Szentse ék úgy határozott, hogy ók, mint nagyváradi kanonokok Budapesten egyesittes- senek és a kanonoki karima végzésére számukra az Egyetemi templomot jelölte ki. Czapik Gyula dr. széleskörű tudása, nagy­szerű képzettsége és fénylő papi jelleme köz­ismert. Mint szerkesztő, iró és egyházi szónok országos nevet vívott ki. Kinevezése tehát a legőszintébb örömet keltette a katolikus tár­sadalomban. Ez az intézkedés, amelyet szeretnénk a lehető legideiglenesebbnek tudni, fájdalmas érzéseket vált ki a nagyváradi egyházmegye minden papjának és minden hivének lelké­ben. Szinte úgy érzi ez a százhúszezer kato­likus, mintha nemcsak a romániai részen, de a magyar részen is megszüntették volna a nagyváradi püspökséget. Mert hiszen, ha az apostoli kormányzó mellett, aki még a debreceni parochiát is kénytelen megtarta­ni, nincsen káptalan, akkor a püspökségnek nemcsak egyik karakterisztikuma szűnt meg, hanem az egybázkormányzat is csonka, hi­ányos úgy lelkiekben és szellemiekben, mint szervezeti erejében. Azt hisszük, hogy ezúttal egyoldalú és téves információk döntötték el A gyulai Általános Ipartestület 1929 szeptember 1-én, vasárnap a Göndöcs-népkertben kerti ünnepélyt rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents