Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-08-31 / 69. szám
2 Békés 1929 augusztus 31. a kérdést s az egyházmegye klérusának és híveinek meg kell találniok az útját, hogy helyesen informálják a döntő tényezőket. Mindenesetre meg kell kívánni, hogy a döntő szempont a szerencsétlenül megcsonkított nagyváradi egyházmegye katolikusainak lelki érdeke legyen; nem is szólva arról, hogy a még mindig elég tekintélyes káptalani javadalmak sem arra rendelvék, hogy más, esetleg sokkal kedvezőbb anyagi helyzetben levő vidékek lelki szükségleteit szolgálják. A kérdést állandóan napirenden fogjuk tartani nem csak a Szent László egyházmegyéje katolikusainak érdekei, de igen fontos egyházjogi és közjogi elvek megvédésének szempontjából. A gyulai róni. kalh. egyház- tanács gyűlése. A gyulai róm. kath. egyháztanács folyó hó 25-én népes gyűlést tartott, amelyen dr- báró Apor Vilmos elnök közölte, hogy XI. Pius pápa a nagyváradi egyházmegye magyar területére eső csonka részének apostoli kormányzójává dr. Lindenberger János prelátus- kanonok, debreceni kisprépost, Gyula város kiváló szülöttét, általánosan tisztelt és nagy- rabecsült apostoli lelkületű főpapot nevezte ki, egyben javasolta, hogy az egyháztanács a magas kitüntetés alkalmával őszinte örömét, hódoló tiszteletét és nagyrabecsülését foglalja jegyzőkönyvébe s átiratban üdvözölje a csonka egyházmegye tejét. Az egyháztanács nagy lelkesedéssel fogadta el a javaslatot s kitörő éljenzéssel adott kifejezést őszinte örömének. Egyéb elnöki bejelentések után tárgyaltatott az 1930. évi költségvetés, melyet a gazdasági szakosztály előző napon egybeállitott. Ezzel kapcsolatban azt a javaslatot terjesztette a szakosztály az egyháztanács elé, hogy az anyatemplomban teljesen használhatatlan állapotban levő orgona helyébe uj készíttessék. Ennek fedezésére az eddigi 18%-os kivetési kulcsot 2 százalékkal felemelni javasolja. A 20% os kulcs addig volna megtartva, mig az uj orgona költségei kiegyenlítést nyernének, mely után a Szent József templom nyerne hasonló gondoskodással uj orgonát. Az egyháztanács egyhangúlag magáévá tette a javaslatot s felhatalmazta elnököt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg az uj orgona mielőbbi beszerzésére. Elnök őszinte részvéttel emlékezett meg Móricz Istvánnak, az egyháztanács buzgó és tevékeny tagjának elhalálozásáról. Egyháztanács Móricz István emlékét és érdemeit jegyzőkönyvében megőrökitette. Helyébe sorsolás utján a józsefvárosi póttagok sorából Schriffert Márton (Bárány-u.) lett rendes tagja az egyháztanácsnak. Több adóelengedósi kérvény elintézése után az ülés véget ért. Gyűjtés az anyák és gyermekek részére Gyulán. Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület gyulai fiókjának akciója. Azt hisszük, fölösleges bővebben méltatni azt a nagyhorderejű, hatalmas tevékenységet, melyet az Országos Anya- és Csecsemővódő Egyesület országszerte kifejtett eddig és kifejt most is a magyarság legnehezebb napjaiban. Hivatalosan megállapittatott, hogy e nemes- célú egyesület megalakítása óta a gyermek halandósággal felvett küzdelem a legszebb eredményeket érte el s nagyon erős faktora a jövő magyarság megerősödése hatalmas misz- sziójának. A gyulai fiók most vasárnap, szeptember 1-én délelőtt rendez urnagyüjtést a városbanMeleg szívvel és szeretettel kérjük mindenkor áldozatkész közönségünket a nemes- célú gyűjtés támogatására. A kereskedelemügyi miniszternek a régóta kilátásba helyezett útépítések tárgyában kiadott rendelete végre megérkezett a vármegyéhez. Ebben a rendeletben felhívja a miniszter a vármegyét, állapítsa meg azokat az útvonalakat, amelyeket a közeljövőben kiépíteni akar. Ezen építkezésnél elsősorban azok az utak vehetők figyelembe, amelyek olyan községeket kötnek össze a szomszédos községekkel, tanyacsoportokkal vagy vasúti állomásokkal, amely községeknek ütjük eddig egyáltalában nem volt. A költségek viselése tekintetében a rendelet akép- pen intézkedik, hogy a költségek ‘/3-ad részét a községek és illetőleg az érdekeltek, %-ad részét a vármegye, ‘/Vad részét az állam fogja viselni. A rendelet részletes útmutatást tartalmaz abban a tekintetben, hogy miképpen lenne ezen utak kiépítési költsége biztosítandó. Itt elsősorban nagy meglepetésre a közmunkának fokozottabb igénybevételét, vagyis annak felemelését jelöli meg, másodsorban pedig az útadónak, amely jelenleg 10%) — a felemelését veszi tervbe. Minthogy az első megoldás a vármegye alispánjának felfogása szerint, — Békésvármegyében nem vihető keresztül, mert a közA vármegyei községek 1930. évi háztartási költségvetését a községek mindenütt most állítják be, a képviselőtestülettel letárgyal tátják és az alispánhoz jóváhagyás céljából rövid idő alatt beterjesztik. A múlt évben 13 községnek volt olyan költségvetése, amelyben a szükségleteket 50%-os pótadó mellett csak úgy tudták fedezni, hogy a vármegye ezeknek a községeknek egyenként 4000—22.000 P-ig terjedő segélyt adott a községi alkalmazottak fizetési alapjából. Bár a jövő évi községi költségvetések a vármegye előtt még ismeretlenek, mert azok még nem lettek felterjesztve a vármegyéhez, mégis már most meg lehet állapítani, hogy 2, legfeljebb 3 község kivételével a többi község nem lesz képes szükségleteit az 50%-os pótadóból fedezni. De azt is meg lehet már most mondani, hogy mig tavaly a vármegye a községi alkalmazottak fizetési alapjából 13 községnek összesen 170.000 P segélyt engedélyezett, ez a támogatás a jövő évre vonatkozólag már ennek az összegnek a felére fog lecsökkeni, mert a községi alkalmazottak fizetési alapjában nagyobb segélyre nem áll fedezet rendelkezésre. Figyelemmel arra, hogy időközben a törvényhozás a földadót és házadót leszállította és igy a községi pótadók alapját képező állami adóalap lényegesen csökkent, ezért már ez a körülmény érthetővé teszi, hogy a vármegye községei a jövő évre az 50%-nál lényegesen magasabb pótadót lesznek kénytelenek kivetni. Különösen magas lesz négy községnek a pótadója azért, azoknak tetemes adósságuk van, amelyeknek rendezésére nagy összegű kölcsönre lesz szükségük. Mindezek dacára megállapítható, hogy Békésvármegye községei az országban majdnem első helyen állanak abban a tekin tetben, hogy a községi pótadó a legkisebb, mert tavaly egyetlen egy község sem volt, ahol a pótadó — természetesen 13 községnél vármegyei segéllyel — az 50%-ot meghaladta volna. Az ország legtöbb vármegyéjében a községek pótadója 30—40, 100, sőt 150% nál is magasabb, mint Békésvármegyében. Hogy a községek mégis nagy anyagi nehézséggel küzdenek, annak egyedüli oka munka máris nagyon magasan van megállapítva és az adózókat nem arányosan terheli, ennélfogva a fedezetre a vármegye részéről csak az útadónak a felemelése jöhet tekintetbe. A miniszter leiratában értesíti a vármegyét, hogy az állam által viselendő egy- harmad terhére a földmunkáknak még a folyó évben leendő elvégezhetése céljából, olyan helyeken, ahol a fagykárok miatt a lakosságnak nem volt keresete és munka- alkalma, hajlandó bizonyos előleget adni. A kérdéses miniszteri rendelet értelmében a vármegye alispánja haladéktalanul intézkedett, hogy az államépitészeti hivatal bevonásával a kiépítendő utakra nézve a miniszteri rendelet határozmányainak figyelembevételével, a törvényhatósági közgyűlésnek, amely a jövő hónap közepén kell, hogy eb - ben a tárgyban ülésezzék, megfelelő előterjesztését megtegye. Sajnos, hogy az időnek előrehaladottsága miatt még a földmunkák is aligha lesznek a folyó évben elvégezhetők, mert a törvényhatóság határozatának jóváhagyása, azután a munkálatok kiírása, odaítélése stb. olyan nagy és hosszú időt vesz igénybe, amelyeknek befejezése a téli időbe fog feltétlen belenyúlni. az, hogy az adókat köztük a pótadót a rendes időben nem fizetik és igy a községi háztartásokban s ennek folyományaképpen a vármegye háztartásában is, de csakis ezért, állanak be időközi zavarok. A vármegye alispánja erélyes rendelkezésének nagy részben meg volt a kívánt hatása, mert a községek legalább a községi alkalmazottak fizetési alapjába kivétel nélkül olyan fizetést teljesítettek, amelyből a szeptember havi illetményeket teljes összegében ki lehet fizetni. Itt említjük meg, hogy a községi alkalmazottak fizetési alapjában a múlt év végén a hátralék 205.000 P volt, a folyó évi esedékes tartozása a községeknek 448.000 P, az összes esedékes tartozás tehát 653.000 P-t tett ki. Erre az összegre befizettek eddig 508.000 P-t és igy augusztis 24-én a hátralék 145.000 P. De ebben az évben még be kell a községnek fizetni 448.400 P-t. A vármegyei költségekhez való hozzájárulásból (vármegyei pótadó) múlt év végén a hátralék 33.000 P, esedékes volt a folyó év első háromnegyedében 451.000 P, az összes esedékes összeg 484.000 P-t tett ki. Erre az összegre augusztus 15-ig mindössze 317.000 P lett befizetve, a községeknek tartozása tehát ezidőszerint 167.000 P. Tekintve, hogy az év utolsó évnegyedében vagyunk, remélhető, hogy a községek fizetési készsége és képessége most már olyan lesz, hogy annak alapján úgy a községi alkalmazottak fizetési alapjába, mint a vármegye háztartási pénztárba tartozásaikat az év végéig túlnyomó részben be fogják fizetni. Az eddigi, de különösen a folyó évben felmerült nagyfokú anyagi nehézségek, úgy a községek mint a vármegye háztartásában, jelenlegi lehetetlen rendszer mellett nem fognak megszűnni, sőt azoknak emelkedésére kell elkészülve lenni, miért is a legfőbb ideje itt lenne annak, hogy a törvényhozás a már évek óta beígért törvényt a községi háztartások rendezése tárgyában nemcsak meghozza, hanem a törvény olyan rendelkezéseket is tartalmazzon, amelyek a jelenlegi helyzettel szemben alkalmasak arra, hogy a községi háztartások terén végre rendet teremtsenek. A vármegyei községek 1930. évi háztartása.
