Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-07-17 / 56. szám

LXI. évfolyam 56. mám. Szerda Gyula, 1929. julins 17 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A gyulai villamostelep gazdát cserélt. A gyulai villamostelep részvé- D.yeit, //állomásunk szerint, a „Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság­tól megvette a „Salgótarjáni Kőszén­bánya Részvénytársaság“ (Salgó). Ezen vétel mindenesetre össze­függ az országgyűlés őszi üléssza­kában benyújtandó, villamos energia törvényjavaslattal. Ezen törvényjavas­lat amerikai, angol, német példákon kiindulva azt célozza, hogy az egész országot tervszerűen egy nagy villa­mos hálózat, egységes rendszerrel hálózza be. A termelés lehetőleg nagy gépegységekkel közvetlenül a bányáknál történjék. Azonkívül üzem­zavarok stb. esetére egyes gócponto­kon nagy tartaléktelepeket állítaná­nak fel. Ily megoldással a szén fu­vardíja kevesebbe kerül. S miután a nagyobb telepek gazdaságosabbak s a szénmegtakaritás nagyobb, igy a termelési költség nagy százalékkal, úgyszólván felére csökkenne. Két legnagyobb szénvállalatunk, a Salgó és a „Magyar Általános Kő- szénbánya Részvénytársaság (Mák) között már is megindult a harc ezzel kapcsolatban. Ez a harc városunkat is közelebbről érinti. Ugyanis Bé­késcsaba város szerződést kötött a Mákkal, hogy általa és az ott léte­sítendő nagy tartalékteleppel ellátja négy nagy város (Köztük Gyula is) és 27 község villamosszükségletét. Ez a Salgó tudomására jutott és utó­ajánlatott adott be, azonban Békés­csaba városa ragaszkodik a Mák­kal kötött szerződéshez. Úgy látszik ezzel összefüggően történt a gyulai villamtelepnek a Salgó által történt megvétele. A Salgónak már Szolno­kig, illetve Mezőtúrig legmodernebb kiépített hálózata van, szolnoki nagy tartalékteleppel, melyet a Kormányzó ur Ofőméltósága nagy ünnepélyes­séggel ez év tavaszán adott át ren­deltetésének. — Valószínű, hogy a gyulai telep megvételével itt építené fel újabb nagy tartaléktelepét, — mi városunkra óriási előnnyel bírna. Ezen a vidéken a harc még nem dőlt el a két vállalat között. Mindenesetre felhívjuk ezen körülményre a város vezetőségének és műszaki köreinek figyelmét. Köztudatban áll, hogy a város mily rosszul járt a gyulai villám- telepet építtető vállalat szerződésével. Békéscsabán, hol a város házikeze­lésben tartja üzemét, a villamos áram ára fele annyi, mint nálunk, azon­felül még a villamos mü, eltekintve azon eszközök nagy és legmodernebb berendezésétől, lényeges összeget szolgáltat be a városi pénztárba és igy csökkenti a köztartozást. Legyünk résen és a vezetők cselekedjenek, a mig nem késő. Prágai jelentés szerint Jurán képviselő és társai interpellációt intéztek a kormányhoz a hidasnémeti incidens ügyében. Meglepőnek mondják a csehszlovák állam ideges magatartását és a represszáliák alkalmazásában mutatott fürgeség szinte Peeha ártatlanságára mutat. Pedig hogyan állíthatja a cseh kormány, hogy ez vagy amaz a vasúti pénztáros nem foglalkozott kémkedéssel, amikor Faliont esete is mutatja, hogy még a hadügyminisztériumban dolgozik vezér* kari tisztjeiért sem teheti tüzbe a kezét. A forgalom beszüntetésének oka mélyeb­ben fekszik Pecha letartóztatásánál. Bizonyos diplomáciai offenzivának egyik láncszeme ez és oka abban keresendő, hogy Magyarország az utóbbi hónapok­ban kedvezőbb szelekkel vitorlázik Franciaország és Lengyelország felé. A magyarellenes offenziva megszervezé­sénél jutott Kramarz is és kijelentette, hogy Magyarország az oka mindennek, még a vi­lágháborúnak is. Kramarz volt az első, aki a mozgósítás tervét a levegőbe röpítette. Köve­teli, bogy Budapesten csehszlovák katonai fö lény alapján beszéljenek, ezzel szemben — Az bizonyos, bármiképen dől el a harc, néhány éven belül a gyulai egyenáramú telep, egész hálózatával megszűnik. Helyét egy váltóáramú hálózat fogja elfoglalni, mely be­hálózza úgyszólván még a tanyákat is. Hogy ennek mily óriási jelentő­sége van, mezőgazdasági, ipari, köz­egészségi szempontból, azt még csak vázolni is felesleges. Hogy a fogyasz­tókat előre is megvigasztaljuk, a vi­lágítási áram hw.-kinti ára a mai 10 fillérről biztosan leszáll 5 fillérre, az ipari áram a mainak a felére, nagy­ipari fogyasztásnáli ára 1 fillérre. Ez óriási méretekben fogja növelni az áramfogyasztást s lehetővé fogja tenni a legszegényebb embert is az áram igénybevételére, az iparnál pe­dig, különösen Gyulán, magával fogja vonni a termelési költségek csökke­nését. Schmidt György. mondja Jurán képviselő — kérdés, hogy Cseh­szlovákia a maga vízrajzi összetételénél és ama kedvetlenségnél fogva, amely a Fel­vidéken és az Erdős Kárpátokban uralkodik, számíthat e arra, hogy megnyer egy háborút akár a leszerelt Magyarországgal szemben is? Talán azt gondolja valaki Prágában, hogy a mai olasz—jugoszláv viszony mellett és Ju­goszlávia mai belső állapotában Csehszlovákia Belgrádból akár csak egy hadosztályt is kap­na ? Azt reméli tán valaki, hogy mig Orosz­ország Besszarábiának Románia által való annektálását majdnem casus bellinek tartja Románia fegyveres erővel beavatkozhatik egy magyar—csehszlovák konfliktusba és ezzel előidézné egy olyan háború kezdetét, amely egész Keleteurópát a Balti-tengerig tüzbe borítaná ? . . . A hidasnémeti incidens két tényre vilá­git rá, amelyek mögött komoly politikai jelen­ségek rejtőznek. Az egyik Csehszlovákia nagymérvű in­dokolatlan idegessége, a másik a ma­gyarok nyugalma és önbizalma, amely arra mutat, hogy végre vége szakad Prága könnyű diplomáciai sikereinek Budapesttel szemben. Csehszlovákia még a leszerelt Magyarországgal szemben sem nyerhetne háborút! Cseh képviselők szenzációs leleplezései a parlamentben.

Next

/
Thumbnails
Contents