Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-06-22 / 49. szám
LXI. évfolyam 49. szám. Szombat Gyula, 1929. juntas 22 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház- utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Fogyasztás és kivitel. Irta: Dr. Hantos Elemér egyet, tanár, ny. államtitkár Magyarország 1925. óta, amikor autonom vámtarifáját életbeléptette, a világ összes polgárosult államaival igyekezett kereskedelmi megállapodásokat létesíteni. Európa államai közül ma már csak Oroszországgal és Portugáliával nem vagyunk szerződéses viszonyban, mig számos tengerentúli országgal kereskedelmi kapcsolataink ugyancsak szerződéses alapokon vannak elrendezve. A kereskedelmi szerződések hálózatának ez a tökéletes kiépítése mégsem tudta meghozni az ország gazdasági helyzetének lényeges javulását. Külkereskedelmi forgalmunk az utolsó esztendőkben ugyan tetemesen emelkedett, de ez az emelkedés inkább fokozódó külföldi eladósodásunk bágyadt visszfénye, semmint külkereskedelmi aktivitásunknak hü tükre. fokán álló nemzetek termelési feleslegeik kölcsönös elhelyezése dolgában állapodtak meg egymással. Ma már erről nincsen szó. Sem hazánk, sem a környező államok nem szorítkozhatnak termelési többleteik elhelyezésére, mindezeknek az államoknak elsőrendű élet- szükségleteik biztosításáról, vagy nemzeti termelésük nagy részének exportjáról kell gondoskodnak. Magyarország, a korábbi Európának sóban és fában egyik leggazdagabb országa, ma az előbbi cikket 100 százalékig, az utóbbit 80 százalékig kénytelen importálni. Ausztria, Európának szén- és cukortermelésben egyik legjelentékenyebb országa volt és és ma kizárólag külföldi szénből él és a jávai cukor Bécsben időnkint olcsóbb volt, mint a szomszédos lundenburgi. Csehország szövőiparának csak 20 százalékát tudja hazai piacán elhelyezni, a többivel külföldi piacokra szorul. Ahol országok ily nagy mértékben vannak szomszédaikra utalva, ott egyszerű kereskedelmi szerződések nem segítenek, ott szorosabb összefogásra van szükség a gazdasági egyensúly helyreállítása céljából. Kereskedelmi szerződések rendszerint kedvezőbb kiviteli lehetőségekre törekszenek a nemzeti árutermelés önállóságának és sokoldalúságának megóvása mellett. Középeuró- pának egykor egységes vámterületein azonban inkább a munkamegosztásra kellene törekedni. Nagyobbarányu munkamegosztás, termelési és elhelyezési lehetőségek megsokszorozása azonban csak a belső piac kiszélesítésével érhető el. A belső piac kiszélesítése és a belföldi fogyasztóképesség emelése, más szóval a belföldi értékesítés lehetőségeinek fokozása a termelők és a fogyasztók szempontjából egyaránt fontosabbak a kivitel fejlesztésénél. A. nemzet a vértanukért! Lord Ftothermere levele! hibát rendszerint kereskedelmi politi- 'kánkban, vámtarifánk egyoldalúságában és szomszédaink elzárkózási törekvéseiben szokták keresni. Az ilyen okfejtés igen egyszerű, főleg népszerű, de nem egészen alapos. Mert ugyanazokkal a jelenségekkel, amelyeket külkereskedelmi téren nálunk felpanaszolunk, szomszédainknál is találkozunk. A baj oka nem annyira a kereskedelmi szerződések hátrányos intézkedéseiben, mint inkább abban a mindenfelé tapasztalható tényben rejlik, hogy a kereskedelmi szerződéseknek háború előtt bevált rendszere nem alkalmas többé a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Jóllehet, az utolsó éveknek számos kereskedelmi megállapodása haladást jelentett a korábbi szerződésnélküli, sőt világháborús állapothoz képest, a megszaporodott kereskedelmi szerződések újabb és bővített kiadásai sem felelnek meg a gazdasági közeledés kívánalmainak. A háború előtti kereskedelmi politika nagy gazdasági területekre volt beállítva, hagyományos eszközei gazdasági csonkok összetartására alkalmatlanok. A békeidők szerződéses politikája a mesterséges forgalmi akadályok elhárítását és ezúton a nemzeti termelés feleslegeinek könnyebb kicserélését tűzte ki feladatául. E rendszer szálai Berlinben futottak össze, amely a birodalom politikai egységesítése óta a vámpolitikai vezetést magához ragadta. Németország mellett Ausz- tria-Magyarország és az Oroszbirodalom voltak a középeurópai rendszer főtényezői, mig a többi államok bekapcsolódása járulékos jelleggel bírt. Ennek a rendszernek jellegzetes vonása az volt, hogy hatalmas, önálló gazdasági életet élő s a gazdasági fejlődés hasonló József kir. herceg tábornagy ur fővédnöksége, Pékár Gyula ny. miniszter, orsz. képviselő és Váry Albert koronaügyész h. orsz. képviselő elnöksége alatt álló Országos Bizottság , a nemzet akaratából, a Parlament előtt, hatalmas emlékművet emel az 1918—19. évi rémuralom mintegy 600 vértanújának, dr. Fritz János főorvos, az Országos Bizottság propaganda elnökének gondolata és javaslata alapján, Lechner Jenő dr. építőművész tanár tervei szerint, akinek Füredi Rikárd szobrász művész a munkatársa. Az alapozási munkálatok a helyszínen megkezdődtek, hogy az alkotmány és állami rend visszaállításának 10 éves évfordulóján országos ünnep és nemzeti megnyilatkozások keretében megtörténhessék a lelaplezés. Az egész magyar nemzet kegyelettel adózik a vértanuk emlékének. Az adakozást a magyar országgyűlés felsőháza 1000 a magyar országgyűlés kópviselőháza 1000, gróf Bethlen István miniszterelnök 1000, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter 1000, Walkó Lajos külügyminiszter 1000, Mayer János földmivelósügyi miniszter 1000, gróf Klébelsberg Kunó kultuszminiszter 5000 és a Ludovika Akadémia 1000 pengős adománya indította meg A sajtóadakozást Légrádi Ottó 500 pengős, a társadalmi személyi adakozást Sipőcz Jenő polgármester 250 pengős adománya vezeti be. A nemes adakozók sorába lépett 2000 pengős adományával hazánk nagy barátja Lord Rothermere, ki dr Fritz János propaganda elnökhöz az alábbi levelet intézte: Kedves doktor Fritz János l A legmélyebb benyomást teszi reám ama szobormű szépsége és méltósága, melyet a magyar nemzet készül emelni ama 600 elszánt magyar polgár emlékének, akik életüket áldozták hazájukért a kommunista forradalom alatt. Elszántságukkal, mely oly vitézül védte a magyar alkotmányt, Magyarország e hős fiai uj fejezettel szaporították azt az ezeréves dicsőséges történetet, melynek folyamán Magyarország bebizonyította, hogy biztos sziklavára a barbarizmus és forrongások ama temérdek, ostromló hu- lámaival szemben, melyek megtörtek ezen a magyar védőfalon. Nem tudom eléggé melegen kifejezni bámulatomat azért a kiszámíthatatlan értékű szolgálatért, melyet Magyarország ezzel az ezredéves védelemmel az európai civilizációnak tett. A kétségbeesés és rombolás ama korszaka, mely közvetlenül a háborút követte, kikerülhetetlenül melegágyává vált bizonyos vad és forradalmi reményeknek Európaszerte és nekem megdönthetetlen meggyőződésem, hogy a magyar polgárság a bolsevizmus kitörésének megállításával újabb óriási szolgálatot tett egész Európának. Az a felséges emlék, melyet Önök a Parlament elé emelendnek a nemzet vértanúinak dicsőséges emlékére, újabb hathatós tüzelője lesz a jövendő nem zedékeknek, hogy még életük árán is tűrhetetlenül fenntartsák az alkotmányosság eme elveit, melyeken mint fundamentumon minden civilizációnak nyugodniok kell. — Büszke vsgyok reá, hogy ebben a kapcsolatban Önök engem is Magyarország fiának tartanak és boldog leszek, ha elfogadják tőlem az itt mellékelt 2000 pengőt és megengedik, hogy az én nevem is ott legyen azok lajstromában, akik hódolattal adóznak annak a vértanú önfeláldozásnak, melyet e nemes célzatú emlékmű megtestesít- London, 1929. junius 6. Igen készséges hive: Rothermere. Az Országos Bizottság most küldi szét kérő leveleit a hatóságokhoz, a Belügyminiszter ur támogató rendeletével, az egyházi és világi intézményekhez és a társadalomhoz,
