Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-06-22 / 49. szám
2 Békés 1929 juoius 22. Cséffai Pétert életfogytiglani fegyházra Ítélte a gyulai kir. törvényszék. hogy szerény adománnyal járuljanak hozzá az emlékmű költségeihez. Schill Ferenc tábornok, a m. kir. csendőrség felügyelője, önkéntes adakozásra szólította fel a csendőrség minden tagját. Dr. Bezegh Huszág Miklós főkapitány is magáévá tette az Országos Bizottság hasonló kérelmét. Pestvármegye közgyűlése megszavazta a kért hozzájárulást, Agorasztó Tivadar alispán támogató körrendeletben hívta fel a vármegye minden városának és községeinek első tisztviselőjét, hogy minden váro3, község, lólekszámának megfe- lelőleg egy fillérrel járuljon hozzá a vértanuk emlékművének költségeihez. Az Országos Bizottság ismételten felhívja mindenkinek a figyelmét, hogy gyűjtéssel sem hivatásos gyűjtőt, sem ügynököt nem bízott meg, hanem minden összeg befizető lapon a Pénzintézeti Központba a „Vértanuk“ 36800 számú számlájára küldendő be. Rajz- és kézimunkakiállitás a polgári leányiskolában. Nehány nap óta tömegesen látogatták az érdeklődők a polgári leányiskola egyik tantermében rendezett rajz- és kózimunka- ki állítást. Már maga a terem feldíszítése jólesően hatja meg a nézőt, olyan kedves és Ízléses. A rajz- és kézimunkakiállitás elsőrangúan bizonyítja az oktató tanárok szeretetteljes tanítását, a növendékek meglepő igyekezetét. — Rendkívül érdekes a fejlődés az első osztálytól a negyedikig, ahol már a növendékek munkáján jólesően látszik az egyéniség nyoma, sőt nem egy munkán a meglepő tehetség csillan meg. A látogatók!őrömmel gratuláltak a látottak fölött Marossy Arankának, a kitűnő igazgatónak, Ajtay K. Júliának, a kézimunka finom Ízlésű tanárnőjének és József Dezső rajztanár- festőművésznek, aki magyaros és eredeti mü- vésztehetségét olyan szépen és eredményesen állitotta be a rajztanitás fejlődésébe. Budapesten rendezendő magyar vásár. A gyulai Általános Ipartestület elnöksége az alábbi közleményt küldte be lapunknak. Iparosok figyelmébe! A Szent István-ünnep nagybizottsága a következő levelet intézte városunk polgármesteréhez: Nagyságos Polgármester ur ! A Szent István-ünnepe rendező-bizottsága az ünnepi hót alkalmából többek között magyar vásárt rendez Budapesten, mely három napig tart, augusztus 18-án, 19-én és 20-án. A magyar vásáron kizárólag a vidék iparosai és termelői vesznek részt, ahol helyi különleges készítményeiket és termékeiket árusítják. A vásáron mindenki teljesen díjtalanul vehet részt, mert azon sem helypóozt, sem egyéb járulékot nem szednek. A rendező bizottság oda fog hatni, hogy a vásáron részt vevők részére a m. kir. államvasutak lehetőleg ingyenes menettéri jegyeket engedélyezzen. A Budapesten rendezendő magyar vásárral még jobban megerősíteni szeretnénk azt a kapcsolatot, mely a vidék és az ország fővárosa között fennáll. Ugyanakkor a főváros nagy fogyasztóközönségével megismertetjük azokat a kiváló magyar vidéki cikkeket, amelyek Nagyságod városában és környékén készülnek. Felkérjük tehát Nagyságodat, úgyis mint a Szent István ünnepe Nagy bizottságának elnökségi tagját, szíveskedjék velünk közölni, melyek azok a cikkek, melyekkel a magyar vásáron résztvenni óhajtana és háA gyulai kir. törvényszék Unghváry tanácsa kedden reggel 9 órakor kezdte tárgyalni Cséfui Péter bűnügyét, ki 1915 február 5-én Gyulán meggyilkolta Krisstenstein Abrahám- nót és lO.éves’Ilona’nevü leányát s az asszonytól 170 korona ezüstpénzt elrabolt. Cséfait letartóztatták, bűnét a rendőrség, a vizsgálóbíró és a főtárgyalás előtt beismerte. Az epilepsziás gyilkos a főtárgyaláson összeesett, el kellett halasztani a tárgyalást s Cséfait beszállították a gyulai kórház elmeosztályára. Csófai később megszökött a ^kórházból s az oláhok által megszállt Aradra szökött, hol munkába állt, némi vagyont is szerzett s ott élt múlt év júliusáig, mikor végre az ügyészség megkeresésére letartóztatták s visszaki- sórték a gyulai ügyészség fogházába. A román hatóságok azzal a feltétellel adták ki Cséfait, hogy az itt esetleg kiszabandó halálbüntetést nem fogják rajta végrehajtani. Cséfai azóta vizsgálati fogságban ült s a megtartott főtárgyalásra vezették elő az apatikusan viselkedő gyilkost, ki az elnök kérdésére azt mondja: nem tudja elmondani a gyilkosság lefolyását, mert elfelejtette, majd mikor a 14 óv előtt tett vallomásait felolvasták, ráhagyta, hogy minden úgy történt, amint akkor vallotta. nyan vállalkoznak arra, hogy azon a font közölt feltételek mellett személyesen közreműködjenek. Tekintettel az ügy sürgősségére, nagyon lekötelezne, ha kérésünket nyolc napon belül elintézni szíveskednék. Hazafias tisztelettel: Ilosvay Lajos s. k. Olvashatatlan aláírás s. k. Résztvenni óhajtók jelentkezzenek az ipartestület irodájában. A gyulai Szociális Misszió Társulat évzáró diszgyülése. Egy esztendő munkásságáról számol be ma, szombaton délután 5 órakor a vármegye- háza nagytermében tartandó évzáró közgyü lésen a Szociális Misszió Társulat. Amikor ezt a beszámolót bizonyos ünnepi keretek közt tartja, az a gondolat vezeti, hogy egyrészt felhívja a nagyközönség figyelmet e határszéli város sok szociális tennivalójára, arra a határtalan nyomorúságra, mely e szépen fejlődő város rengeteg nyomorlakásában tombol és segítségért kiált, másrészt ez alkalmat különösen alkalmasnak találja, hogy szeretetteljes lélekkel meghívja a Krisztus tetszése szerint való együttműködésre azokat, akik még nem kapcsolódtak be a Szociális Missziónak b. e. Prohászka püspök Atya apostoli szelleme által vezetett munkájába. Az ünnepség reggel 8 órakor kezdődik az anyatemplomban Te Deummal és szentmisével, amikor a tagok közös szentáldozást végeznek. A délután 5 órakor kezdődő, a vármegyeházán tartandó közgyűlés tárgysorozatát itt közöljük : 1. Himnusz. 2. Elnöki.megnyitó. 3. Brém Lőrinc prelátus-kanonok, felsőházi tag ünnepi beszéde. 4 Beszámoló az évi munkáról. 5. Tisztujitás. 6. Elekes Klára S. M., központi kiküldött előadása. 7. Indítványok. 8 Zárószó. Mondja báró Apor Vilmos plébános, egyházi tanácsadó. 9. Pápai himnusz. Belépődíj nincs. Tetszésszerinti adományokat hálásan fogadnak. A meggyilkolt asszony férje, Kriszten* stein Abrahám elhozta a tárgyalásra annak a baltának a nyelét, mellyel Csófai a gyilkosságot elkö vette. Elmondja vallomásában, hogy Csófai másnapra a gyilkosság elkövetése után a házukhoz ment, segitett a meggyilkolt asszony holttestét a halottas kocsira tenni s felháborodva mondta: fel kellene akasztani azt a gazembert, ki ezt a jó asszonyt és kislányát meggyilkolta. Dr. Schröder Gábor ügyész vádbeszódé- ben részletesen ismerteti a borzalmas rablógyilkosság lefolyását és szigorú büntetést kórt. Dr. Jantsovits Emil védő Cséfai beszámit- hatatlanságát, betegségétől súlyosan befolyásolt akaratelhatározását, az előre megfontoltság hiányát igyekezett bizonyítani. Unghváry elnök fél 1 órakor a bizonyi tási eljárást befejezettnek nyilvánítja s szü- tet rendelt el. Délután 5 órakor hirdette ki az ítéletet Unghváry tanácselnök s Cséfait kétrendbeli gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért életfogytiglani fegyházra Ítélte. Dr. Jantsovits Emil védő felebbezést jelentett be az ítélet ellen A szépül Heüelii és ipariam éni jette. A szegedi kereskedelmi és iparkamara most tette közzé az 1928. évi közgazdasági viszonyairól és a kamara működéséről szóló terjedelmes évi jelentését. A tizenegy iv terjedelmű jelentésének túlnyomó része a kamarai kerület közgazdasági állapotának és a kamara működésének van szentelve, bevezető része azonban a világgazdasági helyzet általános alakulásával és ezen belül az egyetemes magyar gazdasági élettel is részletesen foglalkozik és ezzel mintegy keretet nyújt a kötet tulajdouképeni anyagához- Ebben az általános részben főleg arra mutat rá a jelentés, hogy világszerte az államok az ipari válság állapotában vannak, aminek okai kétségtelenül a békeszerződések szerencsétlen intézkedéseire és az abból folyó általános pénzügyi általánosságra vezetendők vissza. Különös nyomatókkal mutat rá a jelentés ebben az általános részben arra az eladósodási folyamatra, amely Magyarországon a külföld irányában tapasz- talkató és amelynek cóltudados és előrelátó közgazdasági politikával való megakasztása a kormány hatalomnak és érdekképviseleti szervezetnek egyik legsürgősebb feladata. A szegedi kamara jelentése nem szorítkozik kizárólag a kereskedelem és ipar viszonyának ismertetésére, hanem foglalkozik a gazdasági élet első nagy ágazatának, az őstermelésnek az ügyével is. A „Mezőgazdaságunk uj orientálódása“ cimü fejezetben arra mutat rá a jelentés, hogy a külföld részéről tapasztalható elzárkozási törekvésekkel szemben a legnagyobb érdek a (mezőgazdaságnak és kereskedelemnek összefogása abban a tekintetben, hogy az első a túlnyomóan szemes terményekre alapított gazdálkodási rendszer helyett hovatovább uj termelési ágazatra térjen át, az utóbbi pedig ezek számára megfelelő külföldi piacok szerzéséről gondoskodjék. A következő főcimek sorra veszik az ipar és kereskedelem egyes ágainak helyzetét, természetesen mindig különös tekintettel a kamarai kerületben képviselt különös ipari és kereskedelmi ágazatokra.
