Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-01-12 / 3. szám

LXI. évfolyam 3. sssám Szombat Gyula, 1939. Január 13. Előfizetési árak: Negyed évre: Helyben . . . 1 P 60 fii’. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizet end« POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobav János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Forgószélben. A délszláv politikai sakktáblára lesújtott a jó kemény ököl és messze repültek a figurák. Az ököl azonban nem először sújtott le, de máskor nem zavarta meg, mint most, az európai akusztikát. Aki az asztalt verdesi, annak egyre erősebbeket kell ütnie, hogy hatást érhessen el, inig végül vagy a kézből buggyan ki a vér, vagy összeroppan az asztal. Most a „Fehér Kéz“ dobol a ko- nak asztalán. Ez a neve annak a tit­kos tiszti szervezetnek, amely az ál­lam felett áll Jugoszláviában, a ha­talom tényleges birtokosa, a politi­kusokból lakájokat nevelt magának, a belgrádi királyi palota lakóiból foglyokat. A történelemből ismerjük a „Kezet“, csak a háború végéig „Fekete“ volt, most „Fehér“, lénye­gében ugyanaz, a hatalom élvezetére összeállított tisztiklikk, amelynek ne­héz lélegzetvételétől reng az ország, háborúk születnek, belföldön, külföl­dön politikai gyilkosságok történnek. Honnan veszik a klikk tagjai a bá­torságot, hogy igy játszanak orszá­gukkal, a világ békéjével? A lelki­ismeretlenségüktől, a kalandorok, sö­tét szerencsevadászok könnyüvérü- ségótől. A sokféle átmázolás, a fenséges királyi szózat nem változtat azon, hogy déli szomszédországunkban a modern janicsári tipus, a szédelgő ritter ivadéka vette kezébe a hatal­mat a hochstaplerek mindenre kész­ségével. Körülötte cikkáznak a nagy­szerb állam pénzváltói és alkuszai. A délszláv bolygó, mint gigászi repülőgép, elindult a diabolikus pá­lyán, a kormánynál elszánt, balkáni szerencsefiak ülnek. Rajta van 500 ezer magyar is, óriás szárnyaitól szikrázik a levegő a szomszéd Cson­kám agy arországon is. Mi történik az elszakított magyarsággal, mit hoz számára a belgrádi diktatúra ? Eddigi sorsa a cserbenhagyotté volt: politi­kai pártjai megalkudtak palástján, hátat fordított neki anyaországa, ki­sebbségi jogokkal és egyéb papiros­sal táplálták, sorsa szociális szem­pontból a földnélküliség volt. magyar nemzetisége miatt. Most elkövetkezett a végzetes terminus. Most arról van szó, hogy élni akar ott a magyarság, vagy sem, úgy kell sorakozni minden magyar­nak. Most döntő ütközetre dobolnak. A délszláv súlyos fordulatot nem mérlegelhetjük azonban kizárólag el­szakított nemzettestünk sorsa'szerint, amely nekünk a legjobban fáj. Nagy világpolitikai, európai kontinentális kérdések, Középeurópa gazdasági, szociális, államközi problémái mind fölvetődnek azon a kockán, amelyet Belgrádban most földobtak a leve­gőbe, amely forog és nem tudni, hogy hol áll meg. A horvátság sor­sát ezer szál kovácsolja össze a ma­gyar nemzet végzetével: az ezeréves Történelmi fordulattal fejeződött be a vasárnapra virradó éjszakán a jugoszláv kor­mányválság. A megoldást maga Jugoszlávia ifjú uralkodója, Sándor király hozta létre, aki egy erélyes geeztussal kettévágta a gordiusi csomót és diktatúrát kiáltott ki, a maga ke közös mult, a közös európai kultúra, a földrajzi elhelyezkedés és a tenger, amelyen mindkét nép lélekzik. Nem a horvát kérdésen dől el a magyar­ság sorsa és nem a magyar kérdésen dől el a horvátság sorsa : a végzet között és egyik nemzetnek, mint a másiknak ugyanaz a munka, ugyanaz az életakarat szabja meg a jövőjét. Évszázadok mutatták meg, hogy a magyar kérdés mindig a Balkán és Európa vízválasztójánál, a Duná­nál fordul meg. Most is az a probléma, hogy a két ország között, Magyaror­szág és Jugoszlávia között a Duna lesz-e a határ. Ha a magyarság ki­terjeszti a maga birtokállományát, a román és a cseh határ ügye, mint ennek egyszerű függvénye, magától rendeződik. zébe összpontosítva minden hatalmat. A for­dulat a szenzáció erejével hatott világszerte és mindenütt az a vélemény alakul ki, hogy Sándor király megtalálta azt az utat, amelyen haladva, megszilárdítja Jugoszlávia már bom- ladozni kezdett egységét. Sándor király kiáltványa a néphez A vasárnapra virradó éjszaka Sándor ki­rály meglepő fordulattal oldotta meg a kor mányválságot Kinevezte az uj kormányt, de egyben felfüggesztette a parlamentáris alkot­mányt, feloszlatta a szkupstinát, a megyei és községi képviselőtestületeket és diktatórikus hatalommal maga vette kezébe az allam igaz­gatásának minden teendőjét. A diktatúra első négy törvénye. Az óriási jelentőségű eseményeket a la- | királyi ukázzal hozott négy első törvényt. Az pok vasárnap külön kiadásban közölték az országgal és plakátokat ragasztottak ki az utcákon, amelyek Sándor király proklamáció- ját közölték. Mindenült nagy tömeg vette kö­rül a falragaszokat és némán olvasta a királyi szózatot. Azt, hogy mit szól Zágráb az ese ményekhez, nem lehetett tudni, miután a táv­iró- és telefonforgalom szünetelése teljesen elvágta Zágrábot Belgrádtó). Az uj kormány már vasárnap reggel megtartotta az első mi­nisztertanácsot, amelyen Zsifkovics tábornok bejelentette, hogy továbbra is a királyi test­őrség parancsnoka marad, megtartja tábornoki rangját és a király melletti szolgálati beosz­tását. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a első törvény 21 cikkből áll és kimondja, hogy az S H S. állam, amely eddig alkotmányos királyság volt, a mai naptól kezdve örökös királyság és a miniszterek csak a királynak tartoznak felelősséggel. A második törvény súlyos büntetésben részesíti mindazokat, akik az állam és az állami intézmények ellen pro­pagandát folytatnak amennyiben ennek a propagandának az a célja, hogy erőszakosan megváltoztassák az állam intézményeit A tör­vény egyik szakasza kimondja, bogy mind­azok a politikai pártok vagy egyesületek, ame­lyek a jelenlegi államforma megváltoztatására törekednek, feloszlatandók Ugyancsak fel kell oszlatni azokat a politikai pártokat is, ame lyek vallási vagy faji alapon állanak. A har­Történelmi fordulat a jugoszláv államéletben. Sándor király 'proklamáeiójában feloszlatta a parlamentet és kihirdette a diktátorát. Áz uralkodó uj kormányt nevezett ki, amely kizárólag neki felelős. — A király kedvene tábornoka lett a miniszterelnök. — A jugoszláv diktatúra hatása a külföldön. Feloszlatták a jugoszláviai Magyar Pártot. Ipartestületi bál február 2-án.

Next

/
Thumbnails
Contents