Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-12-22 / 102. szám
6 Békéi 1928 december 22. hogy dr. Kovacsics Dezső a legsúlyosabb emberek közé tartozik annál fogva, mert gondolkodása és érzülete intelligens, igazságszeretele megingathatatlan, jelleme hozzáférhetetlen. Dr. Kovacsics Dezső ennek folytán a legkiválóbb és a legnagyobb erkölcsi súllyal biró egyéniségek közé tartozik. Én tehát az igazság serpenyőjébe az erkölcsi értékek között a legnagyobb súlyt helyeztem : az intelligens gondolkozást és érzületet, valamint a tiszta, hozzáférhetetlen karaktert, amely az igazság és becsület utján jár. És minő ellensúlyt tett dr. Major Simon az igazság másik serpenyőjébe ? A vádaskodást, amelynek alapjául tényeket bizonyítani nem tud. Hogy pedig a másik serpenyőben valóban ilyen súlytalan és minden erkölcsi értéket nélkülöző ellensúlyok vannak, azt bizonyitani tudom. Mert csodálatos, hogy nekem ebben a bünpörben teljesen passzív szerepem volna, hiszen aktive mindent a vádlottnak kellene bizonyítania, mégis azt látjuk, hogy a vádlott semmit sem tud bizonyitani, csupán örökké ismétli és ismételten tanúival azt, amit a vád alapjául szolgáló körlevelében állított, bizonyosan abból indulva ki, hogy amit sokszor ismételnek, azt az emberek végtére elhiszik. És szerepemen tulmenőleg mégis én vagyok az, aki bizonyítok és bizonyitani tudok a sértett főispán igaza mellett, javarészben éppen a vádlott által szolgáltatott adatokkal. Hogy itten, ebben a perben indító okul a főispán elleni támadásra mi szolgál, arra nézve Major Simon azt állítja, hogy a közérdek. Én pedig azt állítom, hogy a magánérdek, mely az egyéni bosszú kielégítésének vágyában jelentkezik. Rágalmazási perben a vádlott védekezése szerint a rágalmazás célja mindig a közérdek. Ez csupán egy nagy, széles és üres keret, amelyet 99 százalékban magántörekvések, rejtett magáncélok, a bosszú és olyan egyéni j törekvések, amelyeknek a megrágalmazott ut- j jában áll, szokták kitölteni. Éppen azért, mert a közérdek leple alatt magántörekvések húzódnak meg, a védelem a jelen esetben is az én igazam mellett, vagyis amellett szól, hogy dr. Major Simontól ebben a perben semmi sem áll távolabb, mint a közérdek. Ennek dacára a közérdek leplét bátran magára húzhatja. Ez nem fogja őt megvédeni annak bizonyításától, hogy a körirat megírására, a sértett főispán megrágalmazására őt a bosszú indította. Ennek a bosszúnak az alapja a következő : Tudvalevő dolog, hogy dr. Csete József ellen indított fegyelmi és büntető ügyben dr. Major Simon volt védő. Ebben a szerepében azt kívánta a főispántól, hogy a fegyelmi ügy tárgyalását, amely 1927. évi október 5-ére volt kitűzve, halassza el. Ezt maga dr. Major Simon is beismeri, a jelen büntetőperben 6-a. sz. alatt elfekvő és a valódiság bizonyítását célzó beadványának 9. oldalán. Kérte pedig a fegyelmi tárgyalás elhalasztását nyilvánvalóan azért, mert a büntetőper adatainak ismeretében, a büntetőperben felmentő ítéletet remélt — ez az első bíróságnál: a kir. törvényszéknél nem jogerősen be is következett — s a halasztás kieszközlésével azt várta, hogy a büntető felmentő Ítélet éreztetni fogja hatását a fegyelmi ügy eredményére is. Ámde eredményt elérni nem tudott, mert a főispánnak, mint a vármegye fegyelmi választmány elnökének megalkuvás nélküli magatartásán, minden ezirányu törekvése meghiúsult. Ébben Major Simon egyéni prestizsét látta megsértve, mert kitűnt, hogy nincs annyi befolyása a főispánnál, sem mint ügyvédnek, sem mint törvényhatósági bizottsági tagnak, mellyel egy egyszerű halasztást ki tudjon vívni. Más oldalról az is súlyosan érintette dr. Major Simont, hogy a főispán elnöklete alatt a vármegyei fegyelmi választmány dr. Csete Józsefet fegyelmileg a legsúlyosabb fegyelmi büntetésre : a hivatalvesztésre Ítélte. Dr. Major Simon, mint védő ezt az Ítéletet sokkal súlyosabbnak tartotta, mint amelyet ő remélt és ennek folytán súlyosan csalódott abban a várakozásban, hogy dr. Csete József megtarthatja polgármesteri állását és igy részére legrosszabb esetben, a nyugdíjba való vonulás lehetősége fennmarad. Dr. Major Simon ezért a súlyos csalódásért és illetve a dr. Csete József fegyelmi ügyében hozott ítélet szigorúságáért is a sértett főispánt okolta, anélkül, hogy meggyőződött volna arról, vájjon csakugyan a főispán-e az oka? Hiszen a fegyelmi választmány öt tagból állott. Határozzon önként minden cipőjavítésnál! Egészség és takarékosság szempontjából, Okosság és modern gondolkodás alapján! És minthogy dr. Major Simon védői működése minden irányban való, teljes eredménytelenségének okát a sértett főispán megingat- hatatlanságában találta fel, a csalódott, az elkeseredett, az egyéni és védői prestizsét féltő ügyvéd minden dühével fordult a sértett főispán ellen és megírta a jelen eljárás alapjául szolgáló köriratot. Hogy ez valóban igy van, azt maga dr. Major Simon bizonyítja, amidőn az eljárás alapjául szolgáló köriratában, a 4. bekezdésben kijelenti, hogy Gyula város társadalmi békéjét veszélyeztetettnek látja a dr. Csige Varga Antal szabadjára eresztett sajtó közleményeivel, amelyek a közigazgatásilag könyörtelen szigorral elitéit dr. Csete József polgármester személyével foglalkoznak. Ugyancsak a már említett 6. naplószám alatti, a valódiság bizonyítása iránt ez eljárás folyamán beadott kérvényének 9. oldalán dr. Major Simon a csirke és szalonna iránti vádpontra vonatkozólag a következő és határozott világos beismerést teszi : „Hogy ez a tény miért kívánkozott a toliam alól a nyilvánosság elé, annak azzal adom magyarázatát, hogy a sértettől, mint védő csupán azt kértem egyszer méltánylandó szivességképen, hogy halassza el az 1927. évi * október 5-ére kitűzött fegyelmi tárgyalást . . . sértett arra hivatkozással, hogy a tárgyalás napját a belügyminisztériumnak bejelentette, a kérelem teljesítését megtagadta . . . nem ütközött államérdekbe egy könnyen teljesíthető és méltánylandó kérelem, mondjuk szívesség teljesítése.“ Ismétlem tehát, hogy az erkölcsi mérleg egyik serpenyőjét a főispán intelligens egyénisége, egyenes jelleme, az igazságot szolgáló hozzáférhetetlen köztisztviselői működése, mig a másik oldalon éppen a főispán hajthatatlan, törvényes és igazságos eljárása által kiváltott egyéni sértődöttség, ebből eredő bosszuérzet s a bosszú kielégítése céljából nyilvánosságra hozott, sokat sejtető gyanúsítás tölti ki. * * * Ami már most az egyes vádpontokat illeti, nem kivánom újból fejtegetni, hogy azok miért képeznek rágalmazást. Csupán kiemelem a tényállás szempontjából, hogy dr. Major Simon a jóérzésü, békeszerető, igaz és bátor emberek táborát hívta segítségül arra az áldatlan munkára, amellyel sértettet a főispáni székből ki akarja mozdítani és ezt a munkát az általa felsorolt vádpontok alapján akarja elvégezni azért, mert a főispán úgy a főispáni állás, mint a vármegye tekintélyét megóvni nem tudta. Ebben a megvilágításban kell tehát minden egyes vádpontot szemlélni, mert dr. Major Simon minden vádpontjával ezt a tételt akarja bizonyitani. Jogi szempontból pedig arra utalok, hogy az 1914 : LXI. t.-c. 9. §. 2. bekezdésének az a kifejezése, hogy a rágalmazás abban az esetben üldözhető a jelzett §. 1. bekezdés 1—6. pontjaiban felsoroltak ellenében csupán felhatalmazásra, ha a használt vagy állított tényállítás hivatásuk gyakorlására vonatkozik és valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet: azt jelenti, hogy e tényállításnak olyan tartalmúnak kell lennie, mely alkalmas fegyelmi vagy bűnvádi eljárás alapjául szolgálni, de ennek a kifejezésnek, hogy „oka lehet“ a közelebbi vizsgálata helyesnek mutatja azt a birói gyakorlatot, amely nem kívánja meg a rágalmazás fennforgásához és megállapításához, hogy a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás tényleg meg- indittassék, mint ahogy tényleg nem is szokott megindittatni. Ez alapon semmi különbséget nem tesz az a körülmény, hogy a főispánok ellen fegyelmi eljárás nem indítható. Dr. Major Simon vádpontjai 4 csoportra oszthatók: Az első csoport a dr. Csige Varga Antal személyével, a 2. csoport az Oroszlány Gábor személyével, a 3. csoport a Csete József személyével, a 4. csoport a vármegyei segéllyel kapcsolatos. Az első csoportban a főispán ellen 3 állítás hangzott el, amelyek szerint a sértett főispán az 1928. évi február hó 28-iki vármegyei közgyűlésen dr. Major Simonnak nem szolgáltatott elégtételt a dr. Csige Varga Antal sértő kijelentései ellenében, továbbá, hogy a sértett főispán nem fékezte meg a dr. Csige Varga Antal féktelenkedő lapját, végül, hogy a tekintély rovására hozzájárult ahhoz, hogy dr. Csige Varga Antal állandó választmányi taggá ajánltassék és megválasztassék s ez a választás azért történhetett meg, mert a sértett főispán azt akarta. Mielőtt a 3 állítás súlypontjára és a rágalmazás szempontjából fontos, tulajdonképeni lényegére áttérnénk, az első állításra vonatkozólag kiemelem a következő szempontokat: Az 1928. február 28-iki közgyűlést két fontos ügy érdekelte : az Országos Birtok Bíróság ügye, valamint az üresedésben levő köz- igazgatási bizottsági tagság betöltése. Nem érdekelte azonban a dr. Major—Csige Varga féle civakodás. A közgyűlésen el is hangzott egy ilyen közbekiáltás: „elég volt már a gyulaiak ügyéből“. Egészen természetes és érthető tehát, ha a fontosabb ügyek és különböző irányban elfoglalt főispán figyelmét a kölcsönös sértegetések elkerülték, mint ahogy ez már számtalanszor megtörtént az országgyűlés elnökével is. Egészen bizonyosan nem felel meg a valóságnak azonban, hogy a sértett főispán pártoskodó, célzatos és törvénytelen eljárást követett volna dr. Csige Varga Antallal szemben a dr. Major Simon rovására, mert a nem vitás tényállás szerint a főispán dr. Major Simont is ugyanazon alkalommal, teljesen ugyanazon elbánásban részesítette, mert őt sem utasította rendre az általa az éppen a dr. Csige Varga Antallal szemben használt sértő kijelentésekért, jó lehet dr. Major Simon kezdte a sértegetést. És hogy a sértegetés kölcsönös volt, azt már az a bírósági Ítélet is megállapította, amelyik épen az 1928. február hó 28-iki vármegyei közgyűlésen elhangzott kérdéses sértegetések miatt úgy dr. Major Simont, mint dr. Csige Varga Antalt bűnösnek nyilvánította, de a büntetés alól mindkettőt felmentette. Legjobb anyagból készült női és leányka télikabátokat legolcsóbb árban 74714-1« JUNÁ8ZKA LAJOS divatáruházában szerezhet be.
