Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-12-22 / 102. szám
1928 december 22. Békés 5 Az útadó kivetés kulcsa az 1929. évre is 1G százalékban állapíttatott meg. Özv. Zimmer Jenőnó, a tragikus véget ért volt gyulavári községi orvos özvegyének nyugdíj iránti kérelmét a törvényhatósági bizottság az érvényben levő vármegyei nyugdij- szabályrendelet rendelkezései értelmében nem teljesítheti, Dr. Cs. Varga Antal az állandó választmány javaslatával szemben kéri, hogy a kormányhoz felterjesztés intéztessók atekintet- ben, hogy az 5 év óta jóváhagyás végett fent levő szabályrendelet az 1912 évi 65. t.-c. ren delkezéseivel hozassák teljes összhangba, vagyis vétessék fel a szabályrendeletbe egy oly rendelkezés, amely szerint a hivatásuk telje sitése közben elhunyt tisztviselők özvegyei és hozátartozói is kaphassanak nyugdijat. Az ilyen rendelkezés hiánya a tisztviselők munka- kedvét csökkenti. Addig ennek az ügynek elintézését függőben tartani kéri. Dr. Daimel Sándor alispán : A vármegyei nyugdijszabályrendeletben tényleg bent nem levő rendelkezést hivatali elődje tudatosan hagyta ki A szabályrendelet törvényerejű, amelyet a közigazgatási bíróság is kimondott. Kéri, hogy az indítvány elvetésével az állandó választmány javaslata fogadtassák el. Az öz vegynek módjában lesz az elutasító határozat ellen a közig, bírósághoz panasszal élni Ő hiszi, hogy a bíróság méltányosságból meg fogja állapítani nyugdiját. Abban as esetben, ha a bíróság nem állapítaná meg a nyugdijat, Mjelenti, hogy előterjesztést fog tenni kegydij folyósítása iránt. Dr. Cs. Varga Antal as alispán esen kijelentése után inditváuyát visszavonta. Különböző jótékony intézmények támogatására a bizottság összesen 3570 P t szavazott meg. A megyei pénzek a jövő évben is ugyanazon pénzintézetekben nyernek elhelyezést, mint a folyó évben. Heilinger Károly, Gyula város főjegyzőjének jutalmazása tárgyában hozott határozat dr. Major Simon felebbezésének elutasításával jóváhagyatott. Doboz község irnoki állás szervezését megtagadó határozata, Újkígyós község köte les tűzoltósági szabályzata, Gyulavári község járda-szabályrendelete, ugyanannak iskolai házhelyek eladása tárgyában hozott határo zata, ugyanannak hősök szobrának felállítása tárgyában hozott határozata, Kábái Béla gyű lavári községi Írnok kölcsön-ügye, Gyulavári orvosi lakás céljaira vett ingatlan ügye, Gyulavári község Hangya szövetkezeti részvény vásárlási ügye, Dobozmegyer fizetési szabály rendelete, Gyulavárinak a polgári fiúiskola építési munkálatainak vállalatba adása tár gyában hozott határozata, Gyulavári községnek az angol nyelvű propaganda mü meg rendelése tárgyában hozott határozata, Doboz községi szülésznők illetményeinek megállapi tása, Doboz község és az Alsó Fehér-Körösi Árvizmentesitő Társulat között kötött egyez ség, Gyulavári község 18 holdnyi szántóföld jenek felesmüvelésbe való kiadása tárgyában hozott határozatok jóváhagyattak A szeghalmi kórház építési ^munkálatainak vállalatba adása tárgyában hozott határozat feloldatott s utasittatott a község, hogy az államépitészeti hivatal szakvéleménye alap ján hirdessen újabb árlejtést s annak eredményéhez képest hozzon újabb '.'határozatot A közgyűlés a több mint 164 pontból álló fő- és póttárgysorozatot fél 12 órára letárgyalta. Tanuló felvétetik lehetőleg négy középiskolával SCHMIDT vaskereskedésében. suí-jv Vádbeszéd a Kovacsics—Major büntetőperben Vármegyénk és városunk kortörténeti adatait kívánjuk gyarapítani, amidőn a dr. Kovacsics Dezső főispán által dr. Major Simon ügyvéd ellen rágalmazás miatt indított büntető perben a folyó hó 13-án dr. Konrád Ernő kir. ügyészségi elnök által elmondott vádbeszédet közreadjuk. Ez ügyben a gyulai kir. törvényszéknél első Ízben tartott főtárgyaláson a a kir. törvényszék dr. Major Simont 3000 pengő pénzbüntetésre Ítélte. — A szegedi kir. Ítélőtábla ezt az Ítéletet megsemmisítette és a bizonyítás kiegészítését rendelte. Folyó hó li-én, 12-én és 13-án történt meg a pótbizonyitás felvétele, melynek eredményéhez képest a kir. törvényszék ugyanazt az Ítéletet hozta, mint előző ízben. A vádbeszéd a következő : Tekintetes kir. Töivéngszék ! Köztudomású dolog, hogy történelmünknek egyik kiváló alakja, a világos eszű és bátor Kálmán király már 1100. évben nemcsak tudta, de meg is merte mondani, hogy: De strigiis, quae non sunt, nulla questio fiat. A boszorkányokról nem lehet beszélni, mert azok nincsenek. Igaz, hogy a bátor kijelentés és parancs dacára a boszorkányperek még jó sokáig részét képezték a középkori igazságszolgáltatásnak, de eddig abban a hitben voltam, hogy Mária Terézia erélyes fellépése után azok már megszűntek. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy az emberek alapjában nem változnak évszázadokon keresztül és boszorkánypereket még ma is folytatnak, jólehet más alakban, amint a középkorban. A modern boszorkánypöröket sajtóper alakjában folytatják. Lényegük ugyanaz, mint a középkori boszorkánypereknek. Mindenik esetben üldöznek ártatlanul, nem létező' bűnökért embereket, akik néha ennek az üldözésnek egész egzisztenciájukkal és erkölcsi reputációjukkal áldozatul esnek. A középkori boszorkányperekben is a biróságok tömegesen ítélték halálra az ártatlan áldozatokat, mert bebizonyitottnak találtak olyan cselekményeket, amelyek emberi képességekkel elköVethetők egyáltalában nem is voltak, tehát el sem követtettek. Megrendülne a hitem a bíráskodás komoly, igazságos és megnyugtató voltában, ha ez a rágalmazási per, régi boszorkánypörök módjára végződnék. Megrendülne a hitem a jogbiztonságban, a jogrendben, ha azt látnám, hogy egy kifogástalan jellemű és előkelő állású embernek hivatali és erkölcsi pozíciója csak attól függ, hogy valaki nyilvánosan ellene támad e bizonyitatlan vádakkal. Megrendülne a hitem, ha azt látnám, hogy kifogástalan köztisztviselők léte vagy nem léte attól függ, vájjon van-e olyan ellensége, aki vállalkozik arra, hogy őt nyilvánosan meggyanúsítsa. — Megrendülne a hitem a jogbiztonságban, ha arról kellene meggyőződnöm, hogy büntetlen létére egy kiváló köztisztviselőt birói Ítéletben el lehet buktatni, csupa látszatosság alapján. Én bizonyos vagyok benne, hogy ez a jelen esetben nem fog bekövetkezni. Mert lehetséges, hogy dr. Kovacsics Dezső főispán urnák barátain kívül ellenségei is vannak és lehetséges, hogy mint minden köztisztviselőt, őt is gyanúsításokkal veszik körül, de ezzel szemben ott áll az a tény, hogy tárgyilagos emberek a sértett főispánt kifogástalan jellemű, hozzáférhetetlen egyéniségű köztisztviselőnek és embernek ismerik, akinek egyetlen tényéről sincs tudomásuk, amely nem felelne meg a tisztesség, becsület és jó erkölcs köve- telményeinak. Bizonyítja ezt az is, hogy a vádlott az egész büntető per folyamán egyetlen tényt sem tudott bizonyítani a. sértett főispán ellen, amely őt kedvezőtlen világításba helyezné, amely a sértett főispán valamely meg nem engedett, törvénytélen cselekményére vonatkoznék. Már pedig ennek bizonyítása nélkül ez a rágalmazási per, boszorkánypörré változnék. Úgy, mint az első tárgyalás alkalmával ismét fölállítom e pörnek az erkölcsi mérlegét és hogy ezt helyesen, igazságosan tehessem, meg kell rajzolnom a jelen bűnügyi eljárás hátterét azon a nyomon, ahogy ez a sértett főispán és a vármegyei alispán vallomásával bizonyítást nyert. A dr. Csete József előtt volt polgármester : dr. Lovich Ödön áldozata lett, mint annyi más, a háborús nélkülözéseken feléledt szenvedélyeknek, amelyek miatt az oktalan bosz- szu, személy szerint őt tette felelőssé. Áldozata lett továbbá egy másik párt uralomra való törekvésének. Végtére is dr. Lovich Ödön nyugdíjaztatását kérte és a vele szemben levő párt a kérelem teljesítése után a polgármesteri székbe dr. Csete Józsefet ültette, főjegyzőnek Heilinger Károlyt választotta meg és mindezek hátterében ott állott dr. Csige Varga Antal az ő lapjával, a Békésmegyei Hírlappal. Megérthető, hogy dr. Lovich Ödön pártja ezt a változást a legnagyobb ellenszenvveHo- gadta és valószínűnek tartom, hogy a város uj tisztviselői kezdetben rosszul érezték magukat uj pozíciójukban. Mindezekhez hozzátartozik még, hogy a két párt szembenállása nem politikai és közérdekű vonatkozású volt, hiszen mindkét városi párt politikailag az egységes párthoz tartozott. Közöttük tehát személyi harc dúlt s ezért történt, hogy azonos politikai pártállás dacára a Lovich-féle városi pártiak a jelenlegi országgyűlési képviselő: Dr. Lukács György hívei, inig az ellenpártiak az 1926-os választásnál dr. Schriffert Ferenc képviselőjelölt köré csoportosultak. A sértett főispán ebben a helyzetben az országos érdek által diktált irányelv szerint a konszolidációt szolgálta, midőn a Lovich-pár- tiak ellenérzését mérsékelni igyekezett az uj tisztviselői kar és pártjuk ellenében és igyekezett olyan légkört teremteni, amelyben az uj tisztviselők hivatalos teendőiket a város érdekében és javára nyugodtan, jó közérzéssel és teljes energiával végezhessék. A konszolidációt szolgálta továbbá, midőn annyira le- tompitotta az éles ellentéteket, hogy ezzel lehetővé vált a dr. Lukács György képviselővé való megválasztása. Dr. Csige Varga Antal mindig egynek érezte magát az újonnan hatalomra jutott városi párttal. Ismétlem, mindezek a körülmények a sértett főispán, valamint a vármegye alispánjának a vallomásával bizonyítást nyertek. Az alapvető körülmények ilyen módon történt ismertetése után mit teszek én az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe ? Dr. Kovacsics Dezső főispánt az ő egyéni tulajdonságaival. És minő súlyt jelent ez ? Nem említem a sértett főispánnak a rendkívüli agilitását, kiváló reprezentáló képességeit, tehetségét, szónoki készségét, mindenkit megbecsülő gondolkodását. Nem említem azokat a mélyen járó, tartalmas gondolatokat és szépségeket, amelyek beszédeit jellemzik. De igen is említem, hangsúlyozom és kiemelem és soha eléggé, sokszor ismételni nem tudom,
