Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-12-22 / 102. szám
4 Békés 1928 december 22. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése (1928. december 20.) mely visszatükrözi az égboltot. Ott honol közöttük a versengés, az önzés és önzetlenség, ellenszenv és rokonszenv, az irigység, a gyülölség és szeretet, a hitves, a hozzátartozók és az anya és gyermek szeretete. Még vannak ábrándjaik és vágyaik, — most szomorúak, elkeseredettek. Uram, beszámoltam mindenről, elvégeztem küldetésemet. Mélységes bölcsesség sugárzott Jézus arcáról és igy szólt: — A szeretet mindenki számára való. Azok számára is, akik azt nem keresik, vagy akik ellene vétettek. A szeretet ereje nagy és akarom, hogy a bűnös lelkeket is megtérítse. A gonosz szellemet ezután a bűnösök közül is elűzöm, hogy ne legyenek többé szomorúak és elkeseredettek. A széthasadó felhőkárpitok között lent a mesz- szeségben, a földön kastély látszott. Két tornya volt repkénnyel befutva Jézus kezével oda mutatott s folytatta. Ott annak a kastélynak az úrnője fogja átadni lelkének szeretetét a bűnért bünhödőknek. Menj, keresd fel, legyintsd meg angyalszárnyaiddal és vezesd a bűnösökhöz. A kastély úrnője nemcsak földi kincsekkel van megáldva, de szive is tele van kincsekkel, megértő könyörületességgel, megbocsátással. Ezeket a kincseket szét fogja osztani a bűnösök között. * * * Egy évtized múlt el. A nagy mindenségben annyi idő, mint egy szemrebbenés. Az utcán, a háztetőkön vastag fehér hószőnyeg pihen s minden zaj csak tompán, sejtelmesen hallszik. Közeledik karácsony. Ünnepies érzéssel meghatódva várják az emberek. A fehér hóvilágban nem látják, hogy fehér angyal suhan el mellettők. Csak hirtelen támadó szellőtől borzonganak meg könnyedén s a hópelyhek körbe táncolnak, mielőtt leesnének a fellegekből kezdődő pályájuk végére Az angyal sorba járta a házakat, viskótól a palotáig. Mindenütt benézett az ablakokon. A megszokott szegénységnek, a jobb sorsban levőknek, a takargatott szegénység hőseinek, a gondnélküli gazdagoknak az ablakán egyaránt. Azután kiterjesztett fehér szárnyainak csapásával nagyot lendült s a következő pillanatban a hódolatos érzés meghajtásával jelent meg Jézus ezüstfényü felhőtrónja előtt. — Elvégeztem Uram — szólt — amit reám bíztál. A csillagmilliárdok között lebegő földön az embereknél szeretett uralkodik Sokszor elhalványodik, de földi születésed emlékére szentelt karácsonykor annál jobban és szebben fellángol A szeretet érzése és törvénye tovább terjed s már diadalt ült amaz egyetlen házban is, melynek ablakai azelőtt karácsonykor sötétek maradtak. Fegyveres őr jár gépies ütemséggel a folyósó hideg kőkockáin, de a cellákban meleg van és világosság. A nagy folyósón fenyőillat érzik, a karácsonyfa illata, kis gyer- tyácskák fehérlenek a gályákon, s a fa alatt a szeretet ajándékai. A kastély úrnőjét megérintettem szárnyammal s a lelke megérezte a szépséges hivatást, melyet Uram részére kiosztottál, elment a bűnösök közé, kitárta szivét és szétosztotta annak kincseit; a megértő könyörületességet, a megbocsátást és szeretetet Aki elhagyott családjáért aggódott, aki gyermekének sorsáért remegett, azt megvigasztalta és az elhagyott családot és gyermeket megsegítette. A tétlenkedővei együtt kötött-hor- golt s azt a munka szeretetére megtanította. A jövőtől remegőt megbiztatta s az emberi társadalomba visszatérése idejére ellátta a szükségesekkel és létét biztosította. Minden fájdalmat és sebet meggyógyított az irgalmas szeretet, mely leikéből pazarul áradt s e szeretet érintésre elmúlt a gyöngébb lélek szomorúsága, a keményebb szív elkeseredése, lázadozása. Erővel telt meg az az érzés, mely a jóra esküszik, de a kisértésnek nem tud ellenállani. Az alattomos, gyűlölködő tekintet átváltozott és jó reménységet, bizalmat, megnyugvást árult el s az arcok ráncai, melyek között az ellenséges indulat, a bosszú, a makacsság, a szenvedély szeret megbújni, kisimultak. Karácsony ünnepére itt is szeretettel teltek meg a szivek. A kastély úrnője azután elszenvedte azt a csapást, melyet sorsa ő reá is kimért, elvesztette egyik bájos, kedves leányát, aki fiatalon, mint a Jézus küldötte fehér angyal: rövid földi tartózkodás után felröppent a fényes örök otthonba s ha azóta távol is marad attól az emberi laktól, melynek sötétségét eloszlatta, ridegségét szeretetté varázsolta, — ott maradt szelleme, emléke, amelyet ápolnak, fenntartanak Azóta a karácsony itt is mindig a szeretet fényes és meleg ünnepe. Pontban ‘AlO órakor nyitotta meg a közgyűlést meglehetős gyenge érdeklődés mellett dr. Kovacsics Dezső főispán. Ugyanis késett a vonat s annak beérkezte után, rövid idő múlva megtelt a terem s a közgyűlés lassanként magára öltötte régi, megszokott kópét. A közgyűlés egyedüli fontos tárgyaként kiemelhet jük a jövő évi közúti költségvetést, amely bizony mindenkinek erősen a legérzékenyebb részébe, a zsebébe vág Dj ez is szép simán •tárgyaíódott le úgy, hogy lényegesebb közérdekű felszólalás alig volt, mindössze a Geiszt György szimpatikus felszólalását említhetjük , aki a Gyoma községhez tartozó csudaballaiak elszakadási törekvése ügyénél szólalt fel, nagy szeretettel vázolta azokat a törhetetlen álla pótokat, amelyekben a csudaballaiak sínylődnek s amelyeken sürgősen segíteni kell; még Gs. Varga Antal felszólalását, aki a tragikus véget ért dr. Zimmer Jenő volt gyulavári k. orvos özvegyének nyugdíj ügyénél szólalt fel, kérve ennek az ügynek a legmóltányosabb elbírálását. A várm. közigazgatási bizottságból a folyó óv végén kilépő Korossy László, dr Schriffert Ferenc, Harsányi Pál, gr. Wenckheim Dénes és dr Kardos József újból beválasztattak. Szeged városnak a régi és uj nyugdíjasok közötti különbség megszüntetése, Hajdú- vármegyének a bérbe adott ingatlanok vagyonadójának a forgalmi érték alapulvétele mellett leendő kivetése, továbbá Vasvárme- gyónek az „Egyke“ leküzdése tárgyában kelt köriratainak hasonló szellemű felirattal való támogatása határoztatott el. A volt vármegyei közkórháznál a betegek élelmezésének javítása érdekében gróf Almásy Kálmánná szül. Wenckheim Mária grófnő által tett 7,00/i«» hold területű fold alapítvány kérdésében, amely alapítványi főidet tudvalevőleg az OFB. 1921-ben házhelyek cél-» jaira igénybe vett s amely föld vételára felett pedig az alapitványttevő jogutóda gr. Almásy Imre úgy rendelkezett, hogy a vm. tisztviselők jóléti intézményei javára fordítandó, — a népjóléti miniszter elrendelte, hogy a házhelyekül kiosztott föld vételára az alapitó inten tióinek megfelelően most már mint készpénz alapítvány eredeti rendeltetésének megfelelően kezelendő s az eddig más célra felhasznált jövedelem az alapnak megtérítendő A törvényhatósági bizottság ezen rendelkezésekkel szemben a következőkben szegezte le a maga álláspontját : A néha' grófné az említett földterületet kifejezetten oly rendeltetéssel bocsátotta a vármegyei közkórház rendelkezésére, hogy az az ott ápolt betegek élelmezésének javítására fordittassék és ez az alapítvány rendeltetésének megfelelően használtatott mindaddig, míg azt az OFB 1921-ben házhely célokra igény ba nem vette. A törvényhatóság minden törvényes eszközt felhasznált, hogy az alapítva - nyi ingatlant megmentse, de eredménytelenül. Az ingatlan a kórház állami kezelésbe átadásakor már nem volt meg, mert az OFB. 1921-ben vette igénybe a kórház államosítása pedig 1923 ban történt meg, igy tehát a szóban forgó in gatlan átadás tárgyát nem is képezhette. Az alapítványi föld után és ellenértéke pen befolyó összegeket illetően a törvényhatósági bizottság jogi álláspontja az, hogy gr. Almásy Imre, mint a néhai grófnő egyedül nyilatkozattételre jogosított örököse van egyedül hivatva arra, hogy az alapítvány további ren deltetése felől határozzon. Tekintettel az ala pitvány létesítése óta beállott azon lényeges változásra, melyszerint jelenleg már sem Békés vármegyei közkórház nincs, amelynek céljára az alapítvány létesittetett, sem pedig nincs meg maga a. alapítványi földterület. A kórházat a vármegye átadta az államnak a földet azonban nem, de nem is adhatta, mert a kórház átadásakor a föld már házhelyeknek ki volt osztva. Az állandó választmány fenti javaslata kiegészíttetett a vármegye tiszti főügyészének azon előterjesztésével, hogy a törvényhatóság annak idején, amikor a földreform végrehajtása során ezekre a földekre is szükség volt, nemcsak, hogy a mentesítés érdekében tett meg tőle telhetőleg mindent, hanem aziránt is külön előterjesztést tett az OFB. hez, hogyha már semmi áron sem térhet el attól a szándékától, hogy épen pont ezt a földet házhely céljaira csakugyan elvegye, akkor legalább adjon helyette csereterületet és ezt a kérést is megtagadta az OFB. Az alapitó inten- tióit tehát a vármegye minden rendelkezésre álló érvvel érvényesíteni akarta és akarja ma is, de csak akkor, ha a vármegyének akár Gyulán, akár a vármegye más területén kórháza lesz Kiegészíttetett a felterjesztés a vármegye alispánja által előterjesztett azon érveléssel is, hogy az átadás alkalmával az állam képviselői nem is kérték az ingatlan átadását, sőt az állam kifejezetten lemondott arról a földterületről. Az 1929. évi közúti költségvetés bevételi és kiadási összegeit már ismertettük. A közmunka mérve az eddigi gyakorlatnak megfelelően állapíttatott meg a jövő évre is. És pedig : a) minden egyes vonó állat után évenként 2 (kettő) pengő igás napszám számítandó ; b) minden az illető községben dívó módon, nem téglából épült lakóház birtokosa évenként és házanként 4 (négy) kézi napszám szolgáltatására köteles; c) kő-, vagy téglaépület tulajdonosa évenként és házanként 6 (hat) kézi napszámot, minden emelet után még további 2—2 (kettő- kettő) kézi napszámot tartozik szolgáltatni ; d) idegen házban lakó egyének évenként egy-egy kézi napszám teljesítésére kötelesek ; e) családtagok, akár önjoguak, akár nem, mindkét esetben évenként egy-egy kézi napszámot kötelesek leszolgálni és pedig, ha az ilyen családtagok száma háromnál nagyobb is lenne, akkor sem lehet a kötelezettség e címen egy-egy családnál összesen 3 napnál több ; f) géperejű jármüvek tulajdonosaira a tényleges lóerő számok alapul vétele mellett vetendő ki a községi közmunka és pedig oly- képen, hogy a közutakat tényleg igénylő géperejű jármüveknél a tényleges lóerőszámok 25 százaléka után lóerőnként 2 igás napszám vetendő ki községi közmunka címén. Az utakat egyáltalán igénybe nem vevő gőzekók, motorekók és magánjáró cséplőgépek, valamint az egyik helytől a másik helyre vonóállatokkal továbbított, tehát nem magánjáró cséplőgép után községi közmunka egyáltalában nem vetendő ki. A községi közmunka felerésze kötelező- lég megváltandó, önként érthető természetesen, hogy a közmunka tartozás teljes egészében is készpénzben megváltható. A törvényhatósági bizottság a közmunka váltságárát a vármegye egész területére az 1929. évre is a) 1 kézi napszám váltságárát 2 P, b) 1 igás napszám váltságárát 7 P-ben állapította meg.
