Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-11-14 / 91. szám

LX. évfolyam 91. szám Szerda Gyula, 1998. november 14 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. (1928. november 12.) A bizottsági tagoknak ritkán látott igen nagy érdeklődése mellet nyitotta meg egy­negyed 10 órakor Kovacsics Dezső főispán a bizottság ülését. Az ülés első tárgya az alis­pán rendszerinti havi jelentése, amelyet fonto­sabb pontjaiban az alábbiakban ismertetünk. Személy és vagyonbiztonság terén javulás nincs. Öngyilkosság 18, baleset 15, tűz 8 eset­ben volt. A tűzkár ingóságokban 1694 pengő, melyből biztosítás folytán csak 1280 pengő térült meg. Tűzrendészet terén említésre méltó haladás a múlt hónapban: Gyoma község 1 szerkocsit és különböző létrákat szerzett be, Mezőberóny község gépezetes tolólétra el­helyezésére szertárt épített és egy motor- fecskendő beszerzését, valamint a tűzoltó őr­szobának telefonnal való felszerelését hatá­rozta el. Gádoros község egy uj fecskendőt szerzett be, Gerendás község a köteles tűz­oltóság felállítását határozta el. Gyulavári község tűzvédelmi szerek beszerzésére 6000 pengő kölcsönt vett fel. A tűzoltók elméleti kiképzése érdekében testületi tanfolyamok tartása rendeltetett el, a mellyel rövid időn belül elérjük azt, hogy a vármegye minden városa és községe szak szerűen kiképzett, fegyelmezett tűzoltókkal lesz ellátva. Ipar és kereskedelem változatlanul pang. A vármegye legtöbb adótfizetők jövő évi névjegyzéke véglegesen meg van állapítva Az idei névjegyzékkel szemben eléggé lénye­ges az eltolódás, mert a békéscsabai virilisek száma 15-el több mint a folyó évben, a gyo­mai és a szarvasi járásban is szaporodott, mig Gyulán és a többi járásokban fogyott a virilisek száma. Az uj jörvény rendelkezései szerint a törvényhatósági bizottság választott tagjai sorában az évközben megszűnt helyek nem tölthetők be. így a választott tagoknak meg­bízatása csak jövő évi augusztus 31-ig tart, mert addig az uj törvényjavaslat szerint a törvény- hatósági bizottságot újjá kell alakítani. Az adófizetések még mindig nem kielé­gítők, épen azért egy tekintélyes részénél az adóvégrehajtások foganatosítását kellett el­rendelni. Az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A vármegyei tiszti főorvos jelentése sze­rint az uralkodó betegség a hasihagymáz volt, amennyiben összesen 180 esetben fordult elő. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint: Az adótartozások főösszege 9275286 P. Befizetés október végéig 4298707 P. A befizetés az 1927- évinél hedvezőtle- nebb. Minthogy pedig a kir. adóhivatalok ré­széről beterjesztett kimutatások szerint az 1928 október 3l-én fennálló hátralék a folyó évi előírások 40 százalékát a vármegye két r. t. városában és 22 községében és pedig: Dobozmegyer, Gyoma, Endrőd Békés, Mező berény, Köröstaicsa, Szarvas, Békésszentand- rás, Öcsöd, Kondoros, Orosháza, Békóssám- son, Csorvás, Gádoros, Szentetornya, Tótkom­lós, Szeghalom, Körösladány, Doboz Gyula­vári, Vésztő és Füzesgyarmat községekben túlhaladja, ennélfogva ezen községek ellen a felelősség kimondatott. Illetékben befolyt 1928 évben 2,500.449 P „ „ 1927. „ 2 378.055 „ Forgalmi adóban 1928. „ 1 490.574 „ „ „ 1927. „ 1.386 241 „ A tanfelügyelő bejelenti többek között, hogy a továbbképző iskolába járás néhol na­gyon nehezen indult meg. E tekintetben leg­rosszabb a helyzet Orosházán és Endrődön. A főállatorvos jelentése szerint az állat­egészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban kielégitőek voltak. A külföldre irányuló állatforgalom októ­ber hónapban gyenge volt. Mindössze 21 ló és 720 hízott sertés szállíttatott külföldre. A várm. tiszti főügyész előadásában a közigazgatási bizottság felebbezós folytán meg­semmisítette Gyula városának azon határoza­tát, amellyel dr. Készt Zoltánra 500 P, özv. Lebovits Mórnóra pedig 700 P lakositási dijat állapított meg. A határozat indokolása meg­állapítja, hogy a lakositási dijak jogossága és mértéke kérdésében Gyula városa csak akkor hozhat határozatot, ha lakositási szabályrendele­tét a változott viszonyoknak megfelelően átdol­gozza s az jogerőssé válik. A közigazgatási bí­róság ugyanis hasonló esetben már kimon­dotta, hogy a város lakositási szabályrendele­tének a lakositási dijat megállapító része az adóterhek emelkedése folytán alkalmazást je len formájában többé nem nyerhet. Az államégitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint a vésztő—köti államosítandó közút, valamint a szeghalmi vasbeton hid építése befejezést nyert. A gyula—dobozi ut építésével kapcsolat­ban a kőanyagoknak az útvonalra fuvarozása valamint a kőpálya előállításával kapcsolatos munkák (utágy kiásás, utalaprakás, stb.) vol­tak folyamatban. A Gyula—Józsejszauatóriám­hoz vezető ut építése teljes befejezést nyert. Az államópitószeti hivatal időszaki jelen­téséhez dr. Berthóty Károly szólott hozzá s panaszkodik az útépítések lassú menete miatt. Érthetetlennek tartja, hogy ezeket a szép ősz' napokat sem használják ki ; ha beállanak a csúnya esős, ködös idők, akkor aztán tényleg nem dolgozhatnak még ha akarnának sem. Bálint Imre műszaki tanácsos a kósede lem okául a hivatal létszámában beállott csökkenést hozza fel. Bejelenti, hogy több Íz­ben felterjesztő-.ben és élő szóval is sürgette az üresedésben levő mérnöki és utmesteri ál­lások betöltését. Sürgetései azonban ered­ményre nem vezettek. A bizottság a nyert felvilágosítások után elhatározta, hoey feliratot intéz a kereske­delmi miniszterhez az üresedésben lévő állá­sok betöltése iránt. Az Első Gyulai Gőzmalom Reisner Ede Rt. megfelebbezte a vármegya alispánjának a teherautók és autóbuszok közlekedését sza­bályozó és korlátozó határozatát. Az államópitószeti hivatal főnöke, mint az ügy előadója által előterjesztett határozati javaslata felett szélesebb vita indult meg, mig végre a bizottság a vármegye alispánjá nak érvelését téve magáévá, a határozati ja­vaslat módosításával kimondotta, hogy a vár­megye alispánjának a teherautók és autóbu­szok forgalmának korlátozása tárgyában ho­zott határozatát annyiban módosítja csak, hogy a fuvott gumikkal (pneumatikokkal) rendel­kező autók sebességét 25 km.-ben állapítja meg, abban az esetben, ha a vontató erő maga rakodó felülettel nem rendelkezik, az két pótkocsival járhat, egyébként fentartja az egy pótkocsival való közlekedésre vonatkozó rendelkezést; és amennyiben a teherautó pótkocsival közlekedik, a pótkocsin figyelő embert kell alkalmazni, aki a közlekedés za­vartalan lebonyolítása érdekében a nagy lár­mával közlekedő teherautó vezetőjét kellő irányításokkal láthassa el. A vármegye alispánja felszólalásában nyomatékosan rámutatott arra, hogy a feleb- bezőknek az az érvelése, hngy az állami utón hasonló korlátozások életbe léptetve nincse­nek s igy a közlekedési rendelkezések kót- fólesége a teherforgalom zavartalan lebonyo­lítását nagymértékben megnehezítik, az alis­páni határozat kiadásának szüsógessógét meg nem döntik, mert az állami utak is épen úgy kíméletet követelnek, mint a megyei utak. Az alispáni határozat tehát épen lehetővé fogja tenni annak a mindenképen jogos kívána­lomnak teljesitósót, hogy a szintén az adózók pénzén épült állami utak is a teherautók ál­tal a legmesszebbenő kíméletben rószesit- tessenek A gyulai kir. törvényszéktől. B. 5595/16—1926. szám. A Magyar Állam nevében! A gyulai kir. törvényszék, mint büntető bíró­ság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Oroszlány Gábor ellen fömagánvádlónak B. 5595/926—7. sz. vádiratában foglalt vád felett Tóth Ferenc kir. törvényszéki tanácselnök, mint elnök, Ungvári János kir. törvényszéki biró és dr. gr. Bolza Alfonz törvényszéki biró, valamint dr. Mayer Pál kir. törvényszéki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr. Csige Varga Antal fömagánvádlónak, dr. Mandorf Emil ügyvéd­nek, mint magánvádló képviselőjének és a szabad­lábon levő vádlottnak jelenlétében Gyulán, 1927. évi szeptember hó 29. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Oroszlány Gábor vádlott 47 éves, ref. vall. marosvásárhelyi szül. gyulai lakos, magyar állam­polgár, nős, vagyontalan, nyug. államrendörségi főfelügyelő bűnös, mint a St. 33. §-a szerinti szerző az 1914 : 41. t.-c. 2. §-ába ütköző és a 4. §. 2. bek. szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsü­letsértés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy a Gyulán megjelenő „Békés“ c. időszaki lapnak 1926. november 6-iki számában „Mindenki Békésvármegyéröl beszél“ cimü alatti cikkében dr. Csige Varga Antal főmagán vádló személyére vo­natkoztatva a következő megszégyenítő kifejezése­ket használta: „Erre leírhatatlan röhej támadt, mert az illető ur a belügyminiszternek, mint az egységespárt vezetője és a főtitkár bizalmi embere mutatkozott be.“ A kir. törvényszék ezért Oroszlány Gábor vádlottat az 1914 : 41. t.-c. 4. §. 2. bek alapján az 5340—924. M. E. rendelet 4. §. 1. bekezdésé­hez s a 63800—926. I. M. rendelethez képest a Btk. 91. §. alkalmazásával 8 (nyolc) napi fogházra mint főbüntetésre, ezenfelül 16 (tizenhat) pengő , pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre Ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetén az 1921 : 28. t.-c. 5. §-a, az 5340-924 M. E. rendelet 7. §-a és a 63800—926. I. M rendelet

Next

/
Thumbnails
Contents