Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-09-01 / 70. szám
Szombat Ctynla, 1928. szeptember 1 LX. évfolyam 70. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TAKKAIMIJIl ÉS KÚZ4MZDÁSZAU MBTILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dehay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György Berlinben. Párját ritkító hőségben kezdte is meg és végezte is be tárgyalásait Berlinben a »emzetközi élet egyik legjelentőségteljesebb szerve: az interparlamentáris konferencia. A miveit világ parlamentjeinek kiküldöttjei, a legkiválóbb államférfiak vesznek részt ezeken a gyűléseken és ha ennek a szervnek tény leges hatalma nincs is, kétségen kívüli, hogy súlya, befolyása a cselekvő államférfiakra és a kormányokra igen nagy. De talán még ennél a befolyásnál is jelentőségteljesebb az a hatás, amelyet a kiküldöttek or-zágaik közvéleményére gyakorolnak. Aki tudja, hogy micsoda Dagy szerepe volt ellenségeink minket befeketítő propagandahadjáratának arra, hogy a trianoni »békét« egyáltalában meg lehetett alkotni, az nem becsülheti le azt a szerepet, amelyet nemzetközi testületek, világlapok gyakorolnak a közvélemény kialakulására. Linnének, a nagy tudósnak megállapítása, a »regitur opinionibus«. hogy az embereket, a tömeget a reájuk szuggerált véle mény kormányozza, ma is igaz. Azt az igaz ságtalan, reánk nézve káros véleményt, amelyet ellenségeink rólunk a világban szerteszét kürtőitek, már e szempontból is meg kell változtatni. Semmilyen alkalmat nem szabad elmulasztani, hogy a világ elé tárjuk azokat az igazságtalanságokat, amelyek velünk történtek és követeljük mindig ezeknek meg változtatását. Alkalmasabb hely pedig, mint az interparlamentáris konferenciák Összejőve tele, nincs, igazságaink feltárására. Épen azért ismét hálára kötelezte az országot a magyar államiét fiáknak az a kiváló csoportja, amely nem törődve a szörnyű kánikulával, feláldozta nyári pihenőjét és még anyagi ál dozatot is hozott, hogy részt vehessen ezen az ülésen. Mert hiszen az állam nem is jármihat hozzá a költségek fedezéséhez. A csoport tagjai közül, Berzeviczy Alberten kívül, kétségtelenül városunk képviselőjére, Lukács Györgyre hárult magyar részről a legnagyobb feledat. Neki, aki a magyar román optáns pörnek egyik legkitűnőbb ismerője, jutott ismét osztályrészül, hogy megvilágítsa ezt a pört és felhívja reá egész Európa figyelmét. Nem egyszerű magánjogi kérdés ez, mint amilyennek azt sokan ellenségeink közül fel akarják tüntetni, hanem a nemzetközi jog egyik legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát az idők folyamán ez a pör. Arról van szó, | hogy még azt a minimálisát, amely a trianoni békediktátumban reánk nézve kedvező, nem akarják elenségeink betartani és azért nekünk egész Európa rokonszenvét kell meg nyernünk, hogy ez a rokonszenv azután meg teremtse Genfben azt a hangulatot, amely bennünket nemcsak ebben a kérdésben, de a többi utána következőkben is jogainkhoz vezessen. Már a múltban is sikerült nekünk, magyaroknak a románokkal szemben kedvező hangulatot teremtenünk az interparlamentáris konferencián. így jó régen, 1895. augusztusában Brüsselben a románok megvádoltak bennünket azzal, hogy elnyomjuk román nemzetiségű polgárainkat. Akkor Jókainak, Apponyi nak és Pázmándynak beszédei után a konferencia napirendre tért a románok panaszai felett. S ha ma, amikor a magyarok milliói sínylődnek a példátlan román elnyomás súlya alatt, szomorúbb helyzetben ismét szembe kell állanunk a románokkal, némi reményt nyújthat az a tudat, hogy ma is vannak kiváló államférfiaink, akik felénk tudják fordítani Európa rokonszenvét. A másik kérdés, amelyhez Lukács György hozzászólt, a parlamentárizmus mai helyzete volt. Kétségtelen, hogy a háború után a parlamentek tekintélye, súlya, Európaszerte csökkenőben van. Ezt a tekintélyt pedig, ha Európa nyugodt jövőjét biztosítani akarjuk, vissza kell állítani. Lehet talán ideig óráig, parlamentek nélkül is, egy-egy lángész révén jól kormányozni, de a lángész, a kormányzó tehetség nem öröklődik és rendszerint az ilyen megszakítások után, megrázkódtatások árán ismét vissza kell térni a parlamentárizmus rendszeréhez. Azok a nézetek, amelyeket e kérdéssel kapcsolatban Lukács György kifejeGyula, 1928. aug. 30. A rettenetes hőség dacára, amely már a kora reggeli órákban éreztette hatását, a xnegyebizottsági tagok szép számmal jelentek meg a rendkívüli közgyűlésen. Habár voltak egyes fontosabb községi ügyek, amelyeknek sorsa a bizottsági tagokat — helyi vonatkozásainál fogva közelebbről érdekelte, a többséget azonban kétségtelenül Faragó Lászlónak azon indítványa érdekelte, amelyben az aliszett, az európai sajtó túlnyomó részében visszhangot keltettek. Régi meggyőződéséhez híven, most is a titkos választójog hívének vallotta magát, de reámutatott olyan intézkedésekre, amelyek mellett a parlamentárizmus jövője biztosítható. Az aktiv és különösen a passzív választójogot szerinte olyan korlátokhoz kell kötni, amelyek alapján csak azok legyenek választók és választhatók, akiknek erre a kellő tanultságuk megvan, mert e nélkül demagógia és minden demagógia természetes befejezése, a diktatúra, az abszolutizmus jut uralomra. A parlamentárizmus jövőjét látja biztosítva Lukács György abban is, hogy a törvényjavaslatok részlet- kérdéseit, amelyek az egyes nemzetek előrehaladása szempontjából sokszor a legfontosabbak, nem a plenum előtt, hanem szakbizottságokban döntik el. Ma az élet annyira speciálizálódott, hogy a legképzettebb ember sem szólhat alaposan minden pénzügyi, igaz- ságügyi, földmivelésügyi vagy tanügyi kér-* késhez. Jók a törvények csak-akkor lehetnek, ha azokat szakszerűen tárgyalják m9g, távol minden előítélettől. Nagy és súlyos kérdésekben hallatta tehát ismét szavát városunk képviselője. Burke, hires könyvében azt kívánja a képviselőtől, hogy necsak egy kerület, hanem egy egész ország, egy egész nemzet érdekeit képviselje. A mi képviselőnk, amikor elkövet mindent a kerület és annak polgárai érdekében, ami a mai súlyos viszonyok mellett megtehető, az egész nemzet érdekeit is képviseli. Az egész magyarságot képviseli fáradságos külföldi utjain, amidőn felhívja a világ figyelmét erre az elnyomott, igazságtalanul üldözött nemzetre, amely minden tekintetben méltó a nagy kuHurnemzetekhez és amikor reámutat arra, hogy azt az igazságtalanságot, amelyet vele szemben elkövettek, egész Európa érdekében, mielőbb jóvá kell tenui. pánnak az általa kezelt alapokra való elszámolásra utasítása s ezzel az alispán személye iránti burkolt gyanúsítása foglaltatik. Legutóbbi számunk vezető helyén foglalkoztunk az indítvánnyal, annak várható kö vetkezményeivel s már abban megírtuk azon meggyőződésünket, amely a közgyűlés- határozatában teljes kifejezésre is jutott, hogy t. i. az indítvány — lett-légyen az akár jóhiszemű, akár nem (szívesen koncendáljuk, áron vásárol szilvát, szilvaeefrét lltd*1’ a Gyulai Központi Szeszfőzde Weisz Mór és Társa Részvénytársaság, A törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése Faragó László indítványai felett napirendre tértek.
