Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-09-01 / 70. szám
2 Békém 1928 szeptember 1. hogy jóhiszemű volt) közérdeket nem szolgáit, hanem ellenkezőleg csak arra lehetett alkalmas, hogy a békés együttmunkálkodást megakassza és megnehezítse, s a vármegye előrehaladását szivén viselő vezető tisztviselők munkakedvét elvegye. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósitá • sunkat az alábbiakban adjuk: Az 1928. évi közúti költségvetésre leérkezett miniszteri rendeletet, amelyszerint a miniszter a költségvetést jóvábagyta, mindössze egy változtatást rendelt el azt neveze - tesen, hogy az érdekelt községek részéről való hozzájárulással végrehajtandó ut és hid - építések csak akkor kezdhetők meg, ha a községek a részükről megajánlott és számításba vett hozzájárulást biztosították és a tör vónyhatósági útalapba be is fizették — a törvényhatósági bizottság tudomásul vette. A Józsefszanatóriumhoz vezető ut ügyé - ben a bizottság elhatározta, hogy az utat a törvényhatósági utak hálózatába felveszi és kiépíti. Majd rövidesen Faragó László indítványának tárgyalása következett; az indítvány elsősorban arra kéri utasítani a vármegyét, hogy az évi költségvetéseket a vármegye alispánja nyomassa ki s küldje szét a törvényhatósági bizottság tagjainak, valamint mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy felkéri a vármegye alispánját, hogy a legközelebbi közgyűlésen részletesen mutassa ki és ismertesse, hogy melyek azok az alapok, amelyeket ö, vagy a vármegye valamely más felelős tisztviselője kezel; miként keletkeztek az alapok, mennyi az alapok töke állaga és évi jövedelme, kűlön- külön felsorolva milyen célokra, mily arányban, kinek vagy mely bizottságnak intézkedése szerint használtattak fel ezen alapoknak jövedelmei stb. Az állandó választmány javaslata az, hogy az indítvány értelmében nyomattassék ki a költségvetés s a vármegye alispánja uta- sittassók az általa kezelt alapokra vonatkozó elszámolás beterjesztésére. Faragó László indítványának megokold- sában tiltakozik azon gyanúsítás ellen mintha őt indítványának megtételében — mások által belészuggerálí, burkolt célzatosság vezette volna. Keresi ő is, mint oly sokan ebben a csonka hazában azokat a módozatokat, amelyek az egyre növekvő terheket enyhíteni volnának hivatva A költségvetés kinyomatá- sát s a bizottság tagjai részére való megküldését azért kéri, mert úgy gondolja, hogy lehetnek abban a költségvetésben olyan szükségletek is, amelyekre a vármegye törvény hatósági bizottságának egyik másik tagja azt fogja megállapítani, hogy ezeket a szükségleteket nem feltétlenül most kell megvalósítani, hanem várhatunk vele Hosszasabban foglalkozik s példákat hoz fel az egyes jövedelmek s az azokra kivetett terhek aránytalanságáról, — s ennek az indítványnak kapcsán nem tartja indokolatlannak azt az indítványát sem, hogy ha vannak ennek a vármegyének olyan alapjai, akár bizalmasak, akár nem, akár a háborús időkből vagy azt követő időkből va lók, hogy ezen alapok, ha csak törvényes rendelkezés nincs rá, további fentartásának megszüntetését kérje. Szükségesnek tartotta ezt az indítványt idehozni, mert éppen ezekre vonatkozólag a vármegye alispánja ellen — aki iránt az ő szive mindig oly hűségesen dobogott — mende mondák keltek szárnyra, hogy az ő kezén milyen óriási összegek kezeltetnek, úgy • szólván minden ellenőrzés nélkül. A legteljesebb és legőszintóbb bizalommal a vármegye alispánja iránt, kéri indítványának elfogadását. Dr. Fairnél Sándor alispán válaszában kijelenti, hogy bár az állandó választmány épen az ő javaslatára tette magáévá teljes egészében az indítványozó kívánságát, azonban tájékozás céljából kénytelen felvilágosítani a bizottságot, hogy a költségvetés kinyo- matása óriási költséggel terhelné meg a vármegye háztartási költségvetését s igy ezen indítvány elfogadásával azon a nagy takarékossági szándékon, amelyet az indítvány céloz, mindjárt rés volna ütve; de ninc3 is rá szükség, mert ő a vármegye háztartásának teljes szükségletéről és fedezetéről mindenkor a legapróbb részletességgel tájékoztatta a bizottságot s mindenkinek módot nyújt arra, hogy a költségvetésbe betekintsen. Arra nézve, hogy melyek azok a terhek, amelyeket a vármegyének a jövő évben visel ni kell, a következőkben tájékoztatja a bizottságot: A nyugdíj terhek nagyon erősen fognak szaporodni Legalább 100000 pengő lesz a több szükséglet. Ez 2% pótadónak fog megfelelni. A nyugdíj tehernek ily nagy emelkedését az indokolja, mert most már az összes községi alkalmazottak is tagjai a nyugdíjintézetnek. De ezek a terhek minden vármegyében megvannak. Uj tehertétele lesz a költségvetésnek a vármegye uj épületében lévő szobák fűtési, világítási, tatarozási, fentartási költségei, ezenfelül több kisegítő munkaerő félfogadása, mert a munkaszaporulat 50%-ről 700%-ra emelkedett s ezt a munkaszaporulatot a mostani tisztviselői létszámmal elvégezni nem lehet. Ezek a most említett több költségek megfelelnek 1% nak. Megnyugvással közli a bizottsággal, hogy Bókésvármegye költségvetése a többi vármegyékkel szemben még mindig a legkisebb, mert vannak olyan vármegyék, ahol a pótadó 38%, Békásvárme- gyóben pedig csak 16%. Az indítvány azon kérdésére, hogy melyek azok az alapok, amelyeket vagy ő, vagy más felelős tisztviselő kezel, kijelenti, hogy ilyen alap nincsen. A közélelmezési alap volt egyedül az az alap, amelyet addig, mig a só kötött forgalom alatt állott, ő kezelt. 3 éven át kezelte ezt az alapot, természetesen erről minden évben szabályszerűen elszámolt. Több mint 4 éve a sóforgalom lekötöttsége megszűnt, ennélfogva semmiféle további kezelésre nem volt szükség. Azóta ez az alap a számvevőség és a kir adóhivatal kezelése alatt áll Az alap állaga ezidőszerint 21510 pengő. Kezel egy alapot, azt az 5000 pengőt, amelyet a törvényhatóság oly célból bocsátott rendelkezésére, hogy abból a nap-nap után szükséges kiadások fedeztessenek, más részt, hogy abból megszorult tisztviselőknek kamatmentes előlegeket adják Kezelése alatt állott az egyetemi hallgatók segélyezésére a táncvigalmak után beszedett összegek alapja, amely azonban 1500—2000 pengőnél sohasem volt több. Azonban ezt az alapot is most már a várme gyei számvevőség és a kir adóhivatal kezelik. Ez utóbbi kezelés ugyan nehézkesebb, mint volt, mig ő kezelte, azonban ő csak örül, hogy megszabadult annak további kezelésétől. Szólnia kell az úgynevezett rendkívüli segélyről is, amelynek miben állásától bár már többször felvilágosította az érdekelteket és a közgyűlést is, indítványozó még sincsen sincsen tájékozva. Indítványozó abban a felfogásban van, hogy ez külön alap. A tényleges helyzet az, hogy épen azért, mert a tisztviselők fizetése még mindig nagyon mélyen alatta van a békebeli fizetésnek és mert a drágaság nem hogy szűnne hanem folyton emelkedik, a vármegyei háztartási költségvetésbe, tehát a belügyminiszter jóváhagyásával tisztviselői segélyekre fel vau véve 14000 pengő. Ehhez 3 éven át a közélelmezési alap még évi 8000 pengővel járult. Hogy mi célja volt ezen indítványnak, nem tudom, mert hiszen mindenről pontosan elszámoltam. Az indítvány maga nem bánt, mert hiszen a vármegyémet egész életemen át becsületesen szolgáltam, de állítom, bogy igenis meggyanúsítottak engem és kérem a törvónybatósági bizottságot, hogy adjon nekem ezért elégtételt. Elismerem, hogy indítványozót a közérdek vezethette, de félre vezették. Vegye tudomásul indítványozó, hogy nagyon rossz szolgálatot tett a közérdeknek. (Lelkes taps és éljenzés.) Berthóty Károly kéri kimondani, hogy az indítványokkal nem kivan foglalkozni s a vármegye alispánját szeretetóről, nagyrabecsüléséről biztosítja. A törvényhatósági bizottság még egy-két felszólalás, valamint Faragó László zárószavainak meghallgatása után dr. Berthóty Károly indítványának elfogadásával Faragó László indítványai felett napirendre tért, s ezzel a jövőre nézve is megjelölte azt az utat. amelyet a közéletben szerepre hivatottaknak vagy szerepelni kívánóknak a higgadt, megfontolt bírálat terén követniük kell. A többi ügyek tárgyalása ezután már gyorsaDb tempóban történt s a közgyűlés továbbra már csekély érdeklődéstől kísérve délután 1 órakor véget ért. A Gyulán nyaraló festőművészek képkiállitásának megnyitása. Vasárnap délben lesz a megnyitás. Az idei nyáron több festőművész jött Gyulára s itt a város közönségének áldozatkészségé - bői föntartott müvósztelepen fejlesztették tehetségüket. A Csonkaország jelenlegi helyzete szinte katasztrofálisan hat a művészek exisz- tenciájára, művészi tehetségük: kibontakozására. A legnagyobb tiszteletre méltó tehát az a gesztus, amellyel ennek a városnak és vármegyének vezetősége minden tőlük kitelhető módon segítségére sietett annak a tehetséges művészgárdának, melynek tagjai közt már nem egy nagyhírű festő van s a fiatalabbjá- nak fejlődéséhez szint és levegőt, magyar hangulatot és érzést nyújtott ez a nyári akció. Festőink szorgalmasan és kedvvel dolgoztak az egész nyár folyamán Gyulán és környékén és munkálkodásuk eredményéről, itt szerzett művészi impresszióikról szeptember 2 án a városháza nagytermében rendezik dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sándor alispán és dr. Varga Gyula polgármester védnöksége alatt első kiállításukat. A kiállítást vasárnap déli 12 órakor dr. Kovacsics Dezső főispán fogja megnyitni ünnepélyes keretek között Erre a megnyitásra, valamint az értékes és fölötte érdekes tárlatra különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. Szabadka 100. szám alatt Kocsis Pálnál ócska nád kisebb-nagyobb mennyiségben van eladó. 56o 2 -3 A Gyulai Általános Ipartestület szeptember hó 9-én, vasárnap délután fél 2 órai kezdettel hiti iimtlit rendez a Göndöcs- népkertben.
