Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-08-15 / 65. szám
LX. évfolyam 65. szám. Szerda Gynla, 19^8. augusztus 15 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fii!. Hirdetési dij előre fizetendő r POLITIKAI, TÁÜ&AMLMI ÉS KÖZ0AZDÍSZAT1 HKX1LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1928. augusztus 130 Az ülésről — amelyen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt — az alábbiakban tudósítunk: Az ülésen felolvasott alispáni havi jelentés fontosabb pontjai a következők: Személy- és vagyonbiztonság terén semmi különösebb jelenteni való nmcs. Öngyilkosság 10, baleset 30, tüzeset 29 fordult elő Hosszasan foglalkozik a jelentés a jövő évi vármegyei háztartási költségvetéssel, amely most van összeállítás alatt s amelyben a vármegye terhe elsősorban a nem mellőzhető s el nem halasztható nyugdíjazások miatt, valamint a vármegyei székház kibővítése során felmerült jelentékeny fűtési, világítási stb. költségek miatt jelentékenyen emelkedni fog. A folyó évben az előre nem látott nyugdíjazások következtében lényegesen szaporodott a nyugdíjalap terhe, ha figyelembe vesszük a jövő évben egész bizonyosan bekövetkezendő újabb nyugdíjazásokat, akkor ezen terhet az idei fedezettel szemben legalább 100.000 pengő többletben kell megjelölni, ami kereken 2%-os pótadó felemelésnek felel meg. Panaszkodik a jelentés a nagymérvű ebadó, közmunka és közúti adó hátralékok miatt. Az ebadó kivetések 70%-ra behajtattam A közmunkából a múlt évi hátralék kereken 238.000 P, a folyó évi előírás 703 000 P, összesen 941.000 P. Erre összesen be lett fizetve eddig 251 000 P. A vm. közúti adóból múlt évi hátralék volt 180.000 P, a folyó évi kivetés 521 000 P, összesen tehát lerovandó az idén 701.000 P. Erre befizettetett adóig 217.000 P. A fenti adatokból megállapítható, hogy a folyó év első nyolc hónapjában jóformán csak a múlt évi hátralék lett lefisetve, pedig most már itt volna az ideje a fizetésnek, azonban az érdekeltek mindig találnak valami kifogást az adóbefizetés elhalasztására. A mulasztó tisztviselők ellen a megtorló eljárás folyamatba tétetett, mert ez az eredménytelenség kizárólag az ő hanyagságuknak a következménye. Felemlíti a jelentés a községekre hárított újabb munkaterheket, amelyek a költségvetések és zárszámadások összeállításával a kiadott újabb minták szövevényes volta miatt állottak elő. Ezeknek a mintáknak kitöltése annyira komplikált, hogy azok egybeállításának kellő irányítására a központból kell számvevői közeget kiküldeni, ami természetesen rengeteg költséggel terheli meg a községeket és hogy a kérdéses miniszteri rendelet milyen komplikált, annak további bizonyítására szolgál az is, hogy egyes rendelkezéseknek végrehajtása tekintetében még maguk a számvevői közegek sincsenek eggezö felfogáson. Nagy terhét jelenti a várm. háztartásnak az a kormányrendelkezés, amely szerint a főszolgabi- rák által vezetett kihágási nyilvántartások havonként vizsgálandók meg, holott teljesen elegendő volna félévenként, esetleg negyedévenként ezeket felülvizsgálni. Az alispán arra kéri a bizottságot, hogy ily irányban felirattal forduljon a miniszterhez s ha ehhez nem járulna hozzá, úgy azt kérje a bizottság, hogy a számvevőségi kiszállásokkal felmerülő költségek ne a vármegye terhét, hanem a kihágási pénzbüntetésekből befolyó összegek terhét képezzék. Súlyos terhe még a községeknek, hogy a kormány elrendelte a községi bábák fizeFelelős szerkesztő: DOBAY FERENC. tésének lényeges felemelését, amelyet a községek nem szívesen vállalnak. Az egyik főszolgabíró a zöldhitel uzsora garázdálkodásáról tesz jelentést. Tudomást szerzett ugyanis a főszolgabíró, hogy egyes kereskedők a tavasz folyamán 22—24 pengő közötti árban fizették ki a búzát, cséplés utáni szállításra. Kívánatos, hogy erről a szükséges rendszabályok foganatosítása céljából a miniszterhez jelentés tétessék. A terjedelmes s a közigazgatás legfontosabb s legégetőbb problémáit gondos részletességgel tágyaló jelentést a bizottság tudomásul vette azzal, hogy a zöldhitel ügyében, valamin^ a kih. nyilvántartások megvizsgálásával kapcsolatosan felirattal fordul a kormányhoz. Eeilinger Károly városi főjegyző megfeleb- bezte a vármegye alispánjának azt a határozatát, amelyben a polgármesterhelyettesitéssel kapcsolatban felvett összegek visszafizetésére köteleztetek. A közigazgatási bizottság a felebbezés elutasításával az alispán határozatát hagyta jóvá nemcsak jóváhagyta az alispán határozatát, de miután Heilinger Károly felebbezésének alátámasztására arra hivatkozott, hogy az ö esetéhez hasonlóan több városi tisztviselő részesült helyettesítési díjazásban, a bizottság elrendelte, hogy azok a tisztviselők is, akik anélkül, hogy képviselőtestületi határozat alapján lettek volna állások helyettesítésével megbízva, az ily módon felvett összegeket a város pénztárába fizessék vissza, illetőleg a kétségtelen jóhiszeműség beigazolódása után annak visszafizetésére Gyula város tanácsát kötelezi. A t. főorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban az uralkodó betegség a tuberkulózis volt 63 megbetegedéssel és 37 halálozással. A kir. tanfelügyelő jelentésének meghallgatása után Earsányi Pál gyomai ref. esperes bizottsági tag emelkedett szólásra s ezt az alkalmat használja fel arra, hogy megemlékezzen arról a nagyszerű munkáról, amellyel Békésvármegye iskolán kívüli népművelési bizottsága eddigi működését felölelő csaknem 200 oldalas „Évkönyv“-ének kiadásával vármegyénk egész közönségét meglepte s megajándékozta. Ez a munka vármegyénket a legelső helyre emeli a kulturális tevékenység és haladás tekintetében. Ez a párját ritkító tevékenység és eredmény elsősorban a vármegye szeretett alispánjának érdeme, aki a vármegye közművelődésének ügyét annyi buzgósággal és szeretettel tette magáévá, aki eme szeretet alapján megtalálta azokat az anyagi forrásokat is, amelyek ezt a nagyszerű teljesítményt lehetővé tették ; nagy elismerés illeti meg úgy Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelőt, mint lantó József népművelési bizottsági titkárt, úgy a technikai, mint a tudományos rész megalkotása körüli páratlan érdemekért Indítványára a közigazgatási bizottság nagy lelkesedéssel mindhármuknak a gyönyörű mü létrehozataláért s általában a vármegye kulturális elöhaladása terén szerzett érdemeikért — hálás köszönetét fejezte ki. Az államépitészeti hivatal jeleetése szerint a hmvásárhely—bsámson—tótkomlósi államosítandó ut teljes hosszában való kiépítése az érdekeltség által felajánlott tetemes hozzájárulási összegre (300.000 P) tekintettel biztosítottnak látszik, illetve minden remény meg van arra, hogy a kereskedelmi miniszter módot fog találni az érdekeltség kérelmének teljesítésére. A Békéscsaba—csorvás—orosházi ut megMegjelenik szerdán és szombaton. rongálódott részeinek helyreállítását, az útépítő vállalkozó cég és a békéscsabai Rosenthal malom rt. magára vállalta s a helyreállítási munkálatok folyamatban vannak. Ezzel kapcsolatban javasolja az államépitészeti hivatal főnöke, hogy a nagy költséggel kiépített utak megóvása érdekében a teherautók és autóbuszoknak a macadam és ho- mokágyba fektetett utakon való forgalmának országos érvényű rendelettel való szabályozása iránt felterjesztés tétessék. Morvay Mihály kéri, hogy az utakon való közlekedés száraz időben az u. n nyári utakra tereitessék. Earsányi Pál sürgeti a gyomai Deák Fe- renc-utca, valamint az u. n. Vásárszéki ut kiépítését. A vármegye alispánja kijelenti, hogy a Deák Ferenc-utcának még ez évben való kiépítése érdekében minden tőle telhetőt megtesz, a Vásárszéki ut kiépítése azonban csak a jövő évben lesz esetleg lehetséges. Dobozmegyer község kérelmére a bizottság feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy a község vasúti állomásán az összes vonatok az express kivételével feltételesen megálljának Az állatorvosi jelentés tájékoztatja a bizottságot a ragadós száj- és körömfájás járványszerü felléptéről s a betegség elterjedésének okául az állatbirtokosok indolenciáját jelöli meg. A Binir ímmm iIíipUsü. Páratlan sikerűnek Ígérkezik az idei Országos Kézművesipari Tárlat, József főherceg 17-én nyitja meg a tárlatot és az aranykoszorus mesterversenyt. Nagy utazási és egyéb kedvezmények a tárlat látogatóinak. Az idei Szent István-hét ünnepi hete lesz a magyar kézmüvesiparosságnak. A városligeti iparcsarnok hatalmas területén ezer magyar iparos mutatja be az István-napra feljövő magyar közönségnek munkássága legszebb eredményeit nemes versenyre kelve a legjobb iparosmestereknek odaítélendő aranykoszorukért. Az iparcsarnok és környéke ünnepi zászló- diszt ölt augusztus 17-én, amikor József kir. herceg, a tárlat fővédnöke a kormány, hatóságok, gazdasági testületek képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen megnyitjajja III. Országos Kézművesipari Tárlatot, a magyar kézmüvesipar olimpiászát. A nehéz anyagi viszonyok között dolgozó iparosmesterek nem tudnak milliárdokat költeni reklámra, mint a nagyipar és kereskedelem, de most Szent István ünnepi hetében a kézművesipari tárlat keretében odakiáltják az egész magyarságnak és a külföldnek, hogy tudásuk, felkészültségük minden versenyt kibír és a magyar fogyasztónak nemcsak hazafias kötelessége, de egyben jól felfogott érdeke is, hogy megbízásaival csak magyar iparost keressen fel, hogy a külföldi tömegcikkek helyett csak magyar árut vásároljon. Leromlott kereskedelmi és fizetési mérlegünk feljavításának, gazdasági boldogulásunk biztosításának egyik leghatalmasabb tényezője a tiszta magyar kézműipar, a régi céhek történelmi tradíciói és sokszáz éves múltján nagyrafejlödött hires magyar kézművesség. Ezelőtt kilencvenhat évvel nyitotta meg gróf Battyhány Lajos az iparosság első kiállítását s azóta fejleszti az Országos Iparegyesület nagy
