Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-08-15 / 65. szám

2 Békés 1928 augusztus 15. alapítójának, Kossuth Lajosnak tradícióihoz híven a magyar ipari kiállítások ügyét. — A meg­csonkított, de független Magyarország kézmü- müvesiparossága ma is Kossuth Lajos hagyomá­nyaihoz híven dolgozik a magyar ipar nagyrafej- lödésén, melynek az első ipari tárlattól számított közel százéves szakaszának eredményeit mutatja be az idei tárlat, lélekemelő bizonyságát nyújtva a magyar kézműipar életerejének, ügyességének mű­vészi készségének, versenyképességének. A magyar kézműiparnak e lázas, nemes mun­kával előkészített ország világ előtt való repre­zentatív bemutatkozása méltán megérdemli, hogy minden magyar ember, iparos, gazda, kereskedő, fogyasztó megtekintse a nagymultu és nagy jö­vőre hivatott magyar kézműipar munkássága gyü­mölcsét A tárlatot rendező Országos Iparegyesület erkölcsi tekintélyének teljes latbavetésével messze­menő kedvezményeket biztosított a tárlat látoga­tóinak. A magyar látogatók a fővárosba váltott jeggyel ingyen utazhatnak haza. Minden látogató ezenfelül a vasúti igazolványhoz ingyen kap egy kedvezményes jegyfiizetet, mely az ingyen belépő­jegy mellett 25—50°/0-os árengedményt nyújtó utalványokat tartalmaz a fővárosi színházakba, szórakozóhelyekre, fürdőkbe, múzeumokba stb. A tárlatot látogató nagyközönség nagy ér­deklődésével foguak találkozni az egy pengőért kapható szerencsboritékok. Harmincezer szerencse- borítékot bocsát ki a rendezőség. E borítékok mindegyikében egy értékes szépirodalmi könyv van, ezenfelül 2447 borítékban 600 pengő értékű utalvány van elhelyezve, mely utalványokkal a nyerők a tárlaton szabadon vásárolhatnak. A kö­zönség szórakozásáról, kényelméről, olcsó étke­zéséről a rendezőség messzemenően gondoskodott. Örömmel üdvözöljük a magyar kézmüiparos- ság modern szellemű, páratlanul nagyszabású ak­cióját, melynek igaza eredménye a szervezési mun­kálatok sikeres befejezése után most már a ma­gyar közönség hazafiasságától és saját érdekei nek megértésétől függ. Ne szolgáltassuk ki ma' gunkat cinikus nemtörődömséggel a külföldi ipar­nak és kereskedelemnek. Magyar ember magyar iparcikket vásároljon ! Látogassuk meg a Kézművesipari Tárlatod! a ■ ■=■ Nem olcsó reklám! Nem szépségverseny! 499 2-5 Nem (ómegmunka! hanem a legmeglepőbb újítás, melyet a mai naptól óletbelóptettem. A legmüvészibb kivitelben hallatlanul kedvezményes áron végzek minden a fényképezés keretébe vágó munkát. Műtermem szenzációja : S levelezőlap és egy cabinet kép 8 pengő. Minden esküvői felvételnél egy ingyen nagy kép! Ne dobjuk ki drága pénzünket a nagy­hangú és agyonkompromittált szépség­versenyek eime alatt házaló ügynökök­nek, akiknek működése ellen már szám­talan város közönsége tiltakozott Kérem a n. é közönséget, forduljanak minden tekintetben teljes bizalommal hozzám. Kitűnő tisztelettel Feldmann Sándor fényképészeti műterme Városház-u. 3. Legjobb reklám : a művészi munka! Ne hallgassunk a fényképügynökökre ! Két tágas pados sxobás lakás köves konyhával és kam­rával olcsón kiadó Szarka utca 15 szám alatt. 508 1—1 Meülllt I ülni Mil At. Egy nagy és sokat jelentő lépést tett váro­sunk akkor, amidőn azt a nemes tervet vitte dia­dalra, amelynek jelszava : segíts embertársaidon. A szombat délutáni megalakuló ülésen Gyulaváros is belépett a Magyarországi Városok Országos Mentöegyesületébe, amely egyesület már megala­kulása óta közszeretetben végzi áldásos munkáját­11-én délután 5 órakor ült össze a közgyűlés amelyen Budapestről megjelentek Urbánits Kálmán országgyűlési képviselő, az Országos Mentőegyesü­let ügyvezető igazgatója és dr. Paulikovics Elemér igazgató-főorvos. A vármegyét dr. Kovacsics Dezső főispán, a várost dr. Varga Gyula polgármester képviselte. A közgyűlést dr. Varga Gyula nyitotta meg s miután üdvözölte a mentő egyesület országos vezetőit, átadta a szót Urbánics Kálmánnak, az országos mentőegyesület ügyvezető igazgatójának, a közgyűlés elnökének. Urbánics Kálmán beszédé­ben ismertette a mentöegyesület megalakulásának és munkásságának történetét. Kifejtette, hogy mennyi küzdelmet kellett addig kifejteni, mig a mentőegyesület a megvalósuláshoz elérkezett, úgy hogy ma már nemcsak Pesten, hauem vidéken is folytathatja munkáját. Ismertette az általános oktatás szükségét is. Minden nagyobbb városban igyekezni kell a mentés lehetőségének ügyét mindjobban, mind szélesebb kör­ben ismertetni, különösen azokkal az egyénekkel, akiknek munkája az egészséget s a testi épséget leginkább .veszélyezteti, hogy a mentés annál köny- nyebb, annál eredményesebb legyen. Rámutatott a mentőautó előnyeire, mely nem­csak az időjárás viszontagságaitól, hanem a beteg­ség s rosszullét tragikusabb átmenetétől is meg­véd bennünket. Majd előterjesztette a mentőegyesület alap­szabályait. Ezek után a tisztikar megválasztása volt műsoron. A mentöegyesület gyulai fiókjának elnökévé dr. Varga Gyula polgármestert választották. Véd­nökök lettek: dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Zöldy János m, tiszti főorvos és dr. Tauffer Emil kórházi igazgató. Diszelnökök : Szakolczav Lajos törvényszéki elnök és Spóner Károly pénzügyigazgató. Az igazgatóság tagjai lettek hivatalból: Heilinger Károly főjegyző, Tanczik Lajos rendőr- főtanácsos, dr, Takáosy Lajos városi ügyvezető orvos és Vangyel Endre főszolgabíró. Dr. Varga Gyula zárószavaival ért véget a közgyűlés. A közgyűlés után a jelenlevők levonultak a város udvarába és megnézték a mentőautót, amely­nek berendezése teljesen modern. A mentőautót a városház udvarán levő fűt­hető garageba helyezték el. Onnan van hivatva teljesíteni áldásos munkáját, nemcsak városunkban, hanem megyeszerte is, mivel— büszkén mondhat­juk el városunkról — hogy elsők között van, ahol az életmentés emberbaráti intézményét valóra vál­tották. kisdémnsz. TáncvizsgaháS. Vasárnap este 8 órakor vette kezdetét a r. kath, reálgimnázium tornatermében Stern Jenő oki. tánctanitó növendékeinek vizsgabálja, melyen nagyon szép nézőközönség jelent meg. A vizsga minden száma fényesen sikerült s ismét bizony­ságot szolgáltatott Stern Jenő elsőrendű táncoktatói tehetségéről. Gyönyörűen hatott az összes növendékek által előadott magyar körtánc s az intézet 16 leánynövendékének „Májusfa-tánca“. Dávid Teruska és Török Mancika (orosz), valamint Sál Margitka és Steiner László (spany ol) tánca jellegzetes, stílusos volt minden mozdulatá­ban. Nagyon bájos jelenség voltak Lichter Margit, Lakos Sári, Sál Elli és Váradi Pipi a „Pierrot és Pierrette“-ben. Igazán sikkes mutatvány volt Török Manci és Szalatnay Bandi „salon-tangó“-ja, rendkívül hatásos és ötletes Sál Margitka és Klein István magyar keringője, kedves és poetikus látvány Lichter Margit és Lakos Sári menüettje és rend­kívüli hatást keltett Klein Margit magyar szólója. Ügyes produkció volt (a tőpróbán láttuk) Sál Margit és Klein István csarlesztonja, Lichter Margit és Papp László budapesti tánca s hatásos Lakos Sári és Kertes György pompás foxtrottja. A táncvizsgabál alkalmával a nagyszerű taní­tásért és a rendkívül sikerült vizsgabálért sokan gratuláltak Stern Jenőnek, a városunkban is nagy elismerésnek örvendő tánctanitónak Az egyes táncszámokat nagyon szépen kisérte Szilágyi János kitűnő zenekara IS. 1 BEK. A rám. kát. egyh&ztasócs gyűlése. A gyulai rk. egyháztanács vasárnap délután tartott gyűlé­sén a kántorpróba zsűrijének javaslatát magáévá tette s ez értelemben terjeszti folyó hó 19-én a hitközségi gyűlés elé a kijelölt pályázókat szava­zásra a következő sorrendben: I helyen Huszár László (Nagyvárad), II. helyen Török Mihály (Két- egyháza). Ili. helyen Takácsy Béla (Gyula) Az átépítések földmunkáira külön Is lehet pályázni. A kereskedelemügyi miniszter a vár­megyei útépítkezések ügyében elrendelte, hogy a vármegye minden egyes esetben vegye fel az ál­tala kiirt versenytárgyalási hirdetményekbe, hogy a földmunkára külön is lehet ajáulatot tenni. El­rendelte továbbá a miniszter, hogy az ilyen ver­senytárgyalási hirdetményt az OKH földmunkás szövetkezeti osztályának is mindenkor megküldjék. Tadnlvalék. A hitközség autonom alapsza­bályainak 7. §-a, illetve 4. §-a értelmében szava­zati jogú csak annak van, aki egyházi adóját és párbérét kifizette. Minden szavazó a jelöltekről 1—1 szavazócédulát kap, melyek közül annak a jelöltnek céduláját, kire szavazni óhajt, össze­hajtva választási elnöknek átnyújtja, a másik ket­tőt pedig megsemmisítve a helyiségben e célra el­helyezett ládába dobja. Az I. szavazatszedő kül­döttségnél (IV fiúosztály) elnök: Mérey Gyula, alelnök : Dávid János, bizottsági tagok : Dundler Ferenc és Soltész Béla, jegyző: Endrész József, h. jegyző : Móritz István. A II. szavazatszedö kül­döttségnél (III. fiúosztály) elnök: Csomós István, alelnök: Góg János, bizottsági tagok: Beleznai István és Szilágyi István, jegyző: Pleyer Ernő, h jegyző: Nagy Ferenc. Az iskola körül és a szavazóhelyiségben korteskedés, reábeszélés vagy külön szavazólapok osztogatása tilos A szavazás ideje alatt a szava ióhely iség (iskola és Erkel-tér) körül csoportosulni tilos. Az eredmény kihirdetése az iskola Erkel-téri ablakából délután 6 órakor lesz. Gyulai józsefvárosi olvasókör saját helyi­ségében Gróf Wenckheim Frigyes utca 12. sz. a. augusztus 19-én délután 2 órakor az építkezésre vonatkozólag rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok szives megjelenését kérik. 1—2 Eljegyzés. Kovács Icát eljegyezte Katkó Imre városi adótiszt. (Minden külön értesítés helyett.) Feloszló társadalmi egyesület tartozásit rendezel köteles. A Gyulai Földmunkás Olvasó­kör ez év április elsején tartott közgyűlésében kimondotta feloszlását A belügyminiszter jóvá is hagyta ezt a határozatot, de nem hagyta jóvá a közgyűlésnek a vagyon felhasználására hozott ha­tározatát. Elrendelte a miniszter, hogy az olvasó­kör vezetősége mindenekelőtt a kör tartozásait köteles annak vagyonából kiegyenlíteni és ha a tartozások meghaladnák a kör vagyonát, úgy a hitelezők bírói utón szerezhetnek érvényt igénye­iknek. Hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a nagy- magyarvárosi népünnepély iránt. A plakátok tanú­sága szerint rendkívül érdekes számok tarkítják a vasárnap délutáni szórakozást.

Next

/
Thumbnails
Contents