Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-08-15 / 65. szám
2 Békés 1928 augusztus 15. alapítójának, Kossuth Lajosnak tradícióihoz híven a magyar ipari kiállítások ügyét. — A megcsonkított, de független Magyarország kézmü- müvesiparossága ma is Kossuth Lajos hagyományaihoz híven dolgozik a magyar ipar nagyrafej- lödésén, melynek az első ipari tárlattól számított közel százéves szakaszának eredményeit mutatja be az idei tárlat, lélekemelő bizonyságát nyújtva a magyar kézműipar életerejének, ügyességének művészi készségének, versenyképességének. A magyar kézműiparnak e lázas, nemes munkával előkészített ország világ előtt való reprezentatív bemutatkozása méltán megérdemli, hogy minden magyar ember, iparos, gazda, kereskedő, fogyasztó megtekintse a nagymultu és nagy jövőre hivatott magyar kézműipar munkássága gyümölcsét A tárlatot rendező Országos Iparegyesület erkölcsi tekintélyének teljes latbavetésével messzemenő kedvezményeket biztosított a tárlat látogatóinak. A magyar látogatók a fővárosba váltott jeggyel ingyen utazhatnak haza. Minden látogató ezenfelül a vasúti igazolványhoz ingyen kap egy kedvezményes jegyfiizetet, mely az ingyen belépőjegy mellett 25—50°/0-os árengedményt nyújtó utalványokat tartalmaz a fővárosi színházakba, szórakozóhelyekre, fürdőkbe, múzeumokba stb. A tárlatot látogató nagyközönség nagy érdeklődésével foguak találkozni az egy pengőért kapható szerencsboritékok. Harmincezer szerencse- borítékot bocsát ki a rendezőség. E borítékok mindegyikében egy értékes szépirodalmi könyv van, ezenfelül 2447 borítékban 600 pengő értékű utalvány van elhelyezve, mely utalványokkal a nyerők a tárlaton szabadon vásárolhatnak. A közönség szórakozásáról, kényelméről, olcsó étkezéséről a rendezőség messzemenően gondoskodott. Örömmel üdvözöljük a magyar kézmüiparos- ság modern szellemű, páratlanul nagyszabású akcióját, melynek igaza eredménye a szervezési munkálatok sikeres befejezése után most már a magyar közönség hazafiasságától és saját érdekei nek megértésétől függ. Ne szolgáltassuk ki ma' gunkat cinikus nemtörődömséggel a külföldi iparnak és kereskedelemnek. Magyar ember magyar iparcikket vásároljon ! Látogassuk meg a Kézművesipari Tárlatod! a ■ ■=■ Nem olcsó reklám! Nem szépségverseny! 499 2-5 Nem (ómegmunka! hanem a legmeglepőbb újítás, melyet a mai naptól óletbelóptettem. A legmüvészibb kivitelben hallatlanul kedvezményes áron végzek minden a fényképezés keretébe vágó munkát. Műtermem szenzációja : S levelezőlap és egy cabinet kép 8 pengő. Minden esküvői felvételnél egy ingyen nagy kép! Ne dobjuk ki drága pénzünket a nagyhangú és agyonkompromittált szépségversenyek eime alatt házaló ügynököknek, akiknek működése ellen már számtalan város közönsége tiltakozott Kérem a n. é közönséget, forduljanak minden tekintetben teljes bizalommal hozzám. Kitűnő tisztelettel Feldmann Sándor fényképészeti műterme Városház-u. 3. Legjobb reklám : a művészi munka! Ne hallgassunk a fényképügynökökre ! Két tágas pados sxobás lakás köves konyhával és kamrával olcsón kiadó Szarka utca 15 szám alatt. 508 1—1 Meülllt I ülni Mil At. Egy nagy és sokat jelentő lépést tett városunk akkor, amidőn azt a nemes tervet vitte diadalra, amelynek jelszava : segíts embertársaidon. A szombat délutáni megalakuló ülésen Gyulaváros is belépett a Magyarországi Városok Országos Mentöegyesületébe, amely egyesület már megalakulása óta közszeretetben végzi áldásos munkáját11-én délután 5 órakor ült össze a közgyűlés amelyen Budapestről megjelentek Urbánits Kálmán országgyűlési képviselő, az Országos Mentőegyesület ügyvezető igazgatója és dr. Paulikovics Elemér igazgató-főorvos. A vármegyét dr. Kovacsics Dezső főispán, a várost dr. Varga Gyula polgármester képviselte. A közgyűlést dr. Varga Gyula nyitotta meg s miután üdvözölte a mentő egyesület országos vezetőit, átadta a szót Urbánics Kálmánnak, az országos mentőegyesület ügyvezető igazgatójának, a közgyűlés elnökének. Urbánics Kálmán beszédében ismertette a mentöegyesület megalakulásának és munkásságának történetét. Kifejtette, hogy mennyi küzdelmet kellett addig kifejteni, mig a mentőegyesület a megvalósuláshoz elérkezett, úgy hogy ma már nemcsak Pesten, hauem vidéken is folytathatja munkáját. Ismertette az általános oktatás szükségét is. Minden nagyobbb városban igyekezni kell a mentés lehetőségének ügyét mindjobban, mind szélesebb körben ismertetni, különösen azokkal az egyénekkel, akiknek munkája az egészséget s a testi épséget leginkább .veszélyezteti, hogy a mentés annál köny- nyebb, annál eredményesebb legyen. Rámutatott a mentőautó előnyeire, mely nemcsak az időjárás viszontagságaitól, hanem a betegség s rosszullét tragikusabb átmenetétől is megvéd bennünket. Majd előterjesztette a mentőegyesület alapszabályait. Ezek után a tisztikar megválasztása volt műsoron. A mentöegyesület gyulai fiókjának elnökévé dr. Varga Gyula polgármestert választották. Védnökök lettek: dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Zöldy János m, tiszti főorvos és dr. Tauffer Emil kórházi igazgató. Diszelnökök : Szakolczav Lajos törvényszéki elnök és Spóner Károly pénzügyigazgató. Az igazgatóság tagjai lettek hivatalból: Heilinger Károly főjegyző, Tanczik Lajos rendőr- főtanácsos, dr, Takáosy Lajos városi ügyvezető orvos és Vangyel Endre főszolgabíró. Dr. Varga Gyula zárószavaival ért véget a közgyűlés. A közgyűlés után a jelenlevők levonultak a város udvarába és megnézték a mentőautót, amelynek berendezése teljesen modern. A mentőautót a városház udvarán levő fűthető garageba helyezték el. Onnan van hivatva teljesíteni áldásos munkáját, nemcsak városunkban, hanem megyeszerte is, mivel— büszkén mondhatjuk el városunkról — hogy elsők között van, ahol az életmentés emberbaráti intézményét valóra váltották. kisdémnsz. TáncvizsgaháS. Vasárnap este 8 órakor vette kezdetét a r. kath, reálgimnázium tornatermében Stern Jenő oki. tánctanitó növendékeinek vizsgabálja, melyen nagyon szép nézőközönség jelent meg. A vizsga minden száma fényesen sikerült s ismét bizonyságot szolgáltatott Stern Jenő elsőrendű táncoktatói tehetségéről. Gyönyörűen hatott az összes növendékek által előadott magyar körtánc s az intézet 16 leánynövendékének „Májusfa-tánca“. Dávid Teruska és Török Mancika (orosz), valamint Sál Margitka és Steiner László (spany ol) tánca jellegzetes, stílusos volt minden mozdulatában. Nagyon bájos jelenség voltak Lichter Margit, Lakos Sári, Sál Elli és Váradi Pipi a „Pierrot és Pierrette“-ben. Igazán sikkes mutatvány volt Török Manci és Szalatnay Bandi „salon-tangó“-ja, rendkívül hatásos és ötletes Sál Margitka és Klein István magyar keringője, kedves és poetikus látvány Lichter Margit és Lakos Sári menüettje és rendkívüli hatást keltett Klein Margit magyar szólója. Ügyes produkció volt (a tőpróbán láttuk) Sál Margit és Klein István csarlesztonja, Lichter Margit és Papp László budapesti tánca s hatásos Lakos Sári és Kertes György pompás foxtrottja. A táncvizsgabál alkalmával a nagyszerű tanításért és a rendkívül sikerült vizsgabálért sokan gratuláltak Stern Jenőnek, a városunkban is nagy elismerésnek örvendő tánctanitónak Az egyes táncszámokat nagyon szépen kisérte Szilágyi János kitűnő zenekara IS. 1 BEK. A rám. kát. egyh&ztasócs gyűlése. A gyulai rk. egyháztanács vasárnap délután tartott gyűlésén a kántorpróba zsűrijének javaslatát magáévá tette s ez értelemben terjeszti folyó hó 19-én a hitközségi gyűlés elé a kijelölt pályázókat szavazásra a következő sorrendben: I helyen Huszár László (Nagyvárad), II. helyen Török Mihály (Két- egyháza). Ili. helyen Takácsy Béla (Gyula) Az átépítések földmunkáira külön Is lehet pályázni. A kereskedelemügyi miniszter a vármegyei útépítkezések ügyében elrendelte, hogy a vármegye minden egyes esetben vegye fel az általa kiirt versenytárgyalási hirdetményekbe, hogy a földmunkára külön is lehet ajáulatot tenni. Elrendelte továbbá a miniszter, hogy az ilyen versenytárgyalási hirdetményt az OKH földmunkás szövetkezeti osztályának is mindenkor megküldjék. Tadnlvalék. A hitközség autonom alapszabályainak 7. §-a, illetve 4. §-a értelmében szavazati jogú csak annak van, aki egyházi adóját és párbérét kifizette. Minden szavazó a jelöltekről 1—1 szavazócédulát kap, melyek közül annak a jelöltnek céduláját, kire szavazni óhajt, összehajtva választási elnöknek átnyújtja, a másik kettőt pedig megsemmisítve a helyiségben e célra elhelyezett ládába dobja. Az I. szavazatszedő küldöttségnél (IV fiúosztály) elnök: Mérey Gyula, alelnök : Dávid János, bizottsági tagok : Dundler Ferenc és Soltész Béla, jegyző: Endrész József, h. jegyző : Móritz István. A II. szavazatszedö küldöttségnél (III. fiúosztály) elnök: Csomós István, alelnök: Góg János, bizottsági tagok: Beleznai István és Szilágyi István, jegyző: Pleyer Ernő, h jegyző: Nagy Ferenc. Az iskola körül és a szavazóhelyiségben korteskedés, reábeszélés vagy külön szavazólapok osztogatása tilos A szavazás ideje alatt a szava ióhely iség (iskola és Erkel-tér) körül csoportosulni tilos. Az eredmény kihirdetése az iskola Erkel-téri ablakából délután 6 órakor lesz. Gyulai józsefvárosi olvasókör saját helyiségében Gróf Wenckheim Frigyes utca 12. sz. a. augusztus 19-én délután 2 órakor az építkezésre vonatkozólag rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok szives megjelenését kérik. 1—2 Eljegyzés. Kovács Icát eljegyezte Katkó Imre városi adótiszt. (Minden külön értesítés helyett.) Feloszló társadalmi egyesület tartozásit rendezel köteles. A Gyulai Földmunkás Olvasókör ez év április elsején tartott közgyűlésében kimondotta feloszlását A belügyminiszter jóvá is hagyta ezt a határozatot, de nem hagyta jóvá a közgyűlésnek a vagyon felhasználására hozott határozatát. Elrendelte a miniszter, hogy az olvasókör vezetősége mindenekelőtt a kör tartozásait köteles annak vagyonából kiegyenlíteni és ha a tartozások meghaladnák a kör vagyonát, úgy a hitelezők bírói utón szerezhetnek érvényt igényeiknek. Hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a nagy- magyarvárosi népünnepély iránt. A plakátok tanúsága szerint rendkívül érdekes számok tarkítják a vasárnap délutáni szórakozást.