Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-08-04 / 62. szám

LX. évfolyam 63. szám Szombat 6}yula, 1938. augusztus 4 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POUTUUI, TAMAMLMI ÉS KÖZGAZÜÁSZATI MH1LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intó- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Csak öt évi börtön? Irta; Dr. Krflger Aladár orsiággyülési képviselő. A nemzetek küzdelmében a jognak ren­desen anryi hatóereje van, amennyi eleven eró van mögötte. Hogy a magyar igazságot annyiszor letiporták, annak retdfsen az volt az oka, hogy a magyar igazság mögött na gyón sokszor kevés volt a magyar ököl. Száz év alatt, 1800 tói 1900 ig a ma­gyarság száma megkétszereződött. E-.t a sza porodást a külföldi államok közül elérte egy­néhány, de nagyon sok alatta maradt. Mos­tanság a magyar faj szaporodása a régi ará nyokat nemcsak, hogy nem haladta meg, ha nem azokon messze alul is marad. 1921 ben 10*6 volt a.szaporodás ezer léLkre, ezzel szemben 1927 ben már csak 7 6. Nálunk 1920 ban azoknak a családoknak száma, ame­lyekben férj és feleség élt 1.642.145 volt. Ebből a c-aládlétszánból gyermek nem szü­letett 294 007 családban, 1 gyerünk szüle­tett 273.434 családban, 2 gyermek 204 557 családban, 3—5 gyermek született 457.924 családban, 6 vagy ennél több gyermek 419 250 családban. Ezek a számok azt matatják, hogy két gyermek, vagy kettőnél kevesebb gyermek származik nálnnk a családoknak körülbelül felénél. A statisztikai adatok, történeti, tár­sadalmi kutatások bebizonyították, bogy amely családban csak két gyermek van, az a család két-bárom generáción keresztül kipusztul. E szerint tehát a magyar nemzetnek körülbelül fele pusztulásra van Ítélve, a nemzet fentar- fásában, propagativ erejében csak a másik fele vesz részt és ha nem változtatunk a mai viszonyokon, akkor ez az arányszóm — saj­nos — még csak növekedni fog a magyarság veszedelmére. De vájjon ezen a kétségbeejtő helyzeten lehet- e segíteni, vájjon a magyar nemzet fejlődését, számbeli szaporodását le­het-e kedvtzőbb viszonyok közé terelni? Igenis lehet! Az egyke és a semmike elsősorban nem gazdasági, hanem morális kérdés. Ha az em­ber végignézi azokat a falvakat, amelyekben az egykével kell küzdeni, megdöbben, hogy azok a falvak legkevésbbó rendisek, azok a falvak legkevésbbé tiszták. Gondozatlan há­zak, tisztátalan utcák, gazzal össze-vis zanőtt kertek vannak ott, ellenben cifrálkodó asszo­nyok, cifrálkcdó leányok, korcsmázó férfiak, üres templomok, de szombattól hétfőig tele pálinkamérések. Vannak olyan községek, ame­lyekben papot sem választanak azért, mert sajnálják a paptól a fizetést. Ezekből a köz­ségekből koporsóval szállítják ki a magyar Ságot, ellenben szekérrel jön be az elhagyott magyar tanyákra, magyar házakba az idegen lakosság. A Dunántúl egyes községekben a felosztott nagybirtokokra nem lehetett kapni nagyar lakosokat. A szomszéd községből ide­gen lakosság jött s a magyar község hatá­raiban felosztott nagybirtokon idegenek sza­porodnak. Az első generációban még törik egynás nyelvét a magyarok és idegenek, do a magyarok egymásután pusztulnak ki, a ma­gyar udvarházak egymásután válnak gazdát­lanokká, azokat ellepi az idegen. Ennek az egykével fertőzött népnek morális színvonalát kell emelni és ezen a téren a lelkésakedő papságra és a tanítóságra vár az első feladat. Ezeknek állás t erre tekintettel kell emelni, meg azon az ároD is, hogy a néptől anyagilag függetlenné tegyük őket, mert ez a legkeser­vesebb szempont, amely megrontja a papnak, a tanítónak a helyzetét; lehetőleg függetlenné tegyük őket és minden eszközt és nódot ad­junk meg nekik arra, hogy erkölcsileg hatni tudjanak az egykével megfertőzött népre. De nem elég a puszta erkölcsi prédiká­ció, hanem szükséges az erkölcsi törekvése- két büntetőjogilag is alátámasztani. A gyer­mek éleiét egyetlenegy büntetőtörvénykönyv olyan gyenge védelemben nem részesiti — majdnem védelem nélkül hagyja — mint a mi annyiszor dicsért, de a reformra már ré- ges régen megérett magyar büntetőtörvény könyvünk. Ennek 284. § a szerint »az az anya, aki a házasságon kívül született gyer­mekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szü­lés után szándékosan m*göli: öt évig terjed­hető börtönnel büntetendő.« Erkölcsileg a gyermek gyilkosság a leg­hitványabb bűntény. Az az ember, aki fel­nőttet támad meg, legalább kiteszi magát annak a veszélynek, hogy a megtámadott védekezik s esetleg őt, a gyilkost fogja meg­ölni, ellenben az a nyomorult kis poronty nem tud védekezni és azt megöli az, akinek gondozására Isten és a törvények rábízzák, megöli az édesanya, akinek szeretetére az a szerencsétlen gyermek támaszkodik. Minden egyéb jogi kérdésben a gondozónak a felelős­ségét a törvény súlyosabb beszámitás alá ve­szi, egyedül a gyermekgyilkos anya az, aki a gondozására bízott gyermek életével, ngy szólván büntetés nélkül szabadon rendelkezik, mert én még nem tudok esetet, hogy öt évi börtönt kiszabtak volna bármikor a gyermek- gyilkos anyára. Néhány hónapi büntetéssel szokták ezt ezek megúszni. Ezzel szemben fel szokták hozni, hogy a női becsület sem részesül megfelelő véde­lemben, hogy a csábítóval szem ben a leg­enyhébb' büntetés a magyar t örvény könyvben van. Igaz, de ez nem mentség, h-u-m csak szomorú következménye annak a rési liberá­lis törvényhozásnak, amely, m'vel a gvermek- gyilkosságet enyhe bűncselekménynek tekin­tette, a csábítást is enyhén büntette. De forditsuk meg az okoskodást és mondjuk azt: védem a gyem*'., t z anyával szemben, de megvédem azt az anyt is a csá­bitóval szemben. Tessék a női tisztességet, amelynek abszolút korhatára ma 14 esztendő, abban a védelemben részesíteni, amelyet ennek a magyar nemzetnek régi, faji öntudata a magyar lovagi sság elnevezése alatt ismert. Védjük meg a nőt és a gyermeket is. Próbaének lé« az anyatemploinban. Most vasárnap, folyó hó 5-én délután fél 3 órakor kezdődik a kántori állásra pályázok próba­éneklése az anyatt mplomban. Ezt megelőzőleg ez­úttal délután 2 órakor lesz a vecsernye. Pályázatukat beadták és próbát énekelnek a következők : Babőcsay János, győri székesegyházi kántor ßa/assu Rezső, etyeki kántortanitó Bánfy László, mácsai kántor Bódy József, tatai nyug áll. iskolai igazgató Hevesi József, hevesi kántor Hussar László, nagyváradi székesegyházi karnagy Kádár László, nagybátonyi kántortanitó Kuhár István, békési kántor Pálfy Pál, borosjenöi kántortanitó Macs János, csabrendeki kántor. Schrtídi Pál, nagykárolyi kántor Takác-y B la, jelenlegi h kántor Török Mihály, kétegyházi kántor, oki, ének­tanár Wagner Alfréd, eleki kántor A próbaéuek a fenti sorrendben lesz. Az egyháztanácstagok részére a szentélyben külön hely lesz fentartva. A bírálóbizottság elnöke: Konde!a Géza, a budapesti egyetemi templom karnagya, a pesti Szent Imre kollégium tanulmányi felügyelője, tagjai pedig: 6’ ékely Lajos ny. igazgató, tan­felügyelő, Karolyi Gábor reálgimnáziumi tanár és Zimmer József jó-'s* fvárosi kántor. Nem «állunk s/ ha az oláh diákokkal az augusziusi diákkongresszuson. A magyar diákok külügyi bizottságának intéző tanácsa ma ülést tartott, amelyen elhatá­rozták, hogy az augusztusi nemzetközi kongresz- szusra delegátusokat küldenek ki. Egyben kimon­dották, hogy a román diákzavargások miatt nem fognak indítványt tenni, ellenben velük megszün­tetnek mindennemű érintkezést.

Next

/
Thumbnails
Contents