Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-08-04 / 62. szám
LX. évfolyam 63. szám Szombat 6}yula, 1938. augusztus 4 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POUTUUI, TAMAMLMI ÉS KÖZGAZÜÁSZATI MH1LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intó- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Csak öt évi börtön? Irta; Dr. Krflger Aladár orsiággyülési képviselő. A nemzetek küzdelmében a jognak rendesen anryi hatóereje van, amennyi eleven eró van mögötte. Hogy a magyar igazságot annyiszor letiporták, annak retdfsen az volt az oka, hogy a magyar igazság mögött na gyón sokszor kevés volt a magyar ököl. Száz év alatt, 1800 tói 1900 ig a magyarság száma megkétszereződött. E-.t a sza porodást a külföldi államok közül elérte egynéhány, de nagyon sok alatta maradt. Mostanság a magyar faj szaporodása a régi ará nyokat nemcsak, hogy nem haladta meg, ha nem azokon messze alul is marad. 1921 ben 10*6 volt a.szaporodás ezer léLkre, ezzel szemben 1927 ben már csak 7 6. Nálunk 1920 ban azoknak a családoknak száma, amelyekben férj és feleség élt 1.642.145 volt. Ebből a c-aládlétszánból gyermek nem született 294 007 családban, 1 gyerünk született 273.434 családban, 2 gyermek 204 557 családban, 3—5 gyermek született 457.924 családban, 6 vagy ennél több gyermek 419 250 családban. Ezek a számok azt matatják, hogy két gyermek, vagy kettőnél kevesebb gyermek származik nálnnk a családoknak körülbelül felénél. A statisztikai adatok, történeti, társadalmi kutatások bebizonyították, bogy amely családban csak két gyermek van, az a család két-bárom generáción keresztül kipusztul. E szerint tehát a magyar nemzetnek körülbelül fele pusztulásra van Ítélve, a nemzet fentar- fásában, propagativ erejében csak a másik fele vesz részt és ha nem változtatunk a mai viszonyokon, akkor ez az arányszóm — sajnos — még csak növekedni fog a magyarság veszedelmére. De vájjon ezen a kétségbeejtő helyzeten lehet- e segíteni, vájjon a magyar nemzet fejlődését, számbeli szaporodását lehet-e kedvtzőbb viszonyok közé terelni? Igenis lehet! Az egyke és a semmike elsősorban nem gazdasági, hanem morális kérdés. Ha az ember végignézi azokat a falvakat, amelyekben az egykével kell küzdeni, megdöbben, hogy azok a falvak legkevésbbó rendisek, azok a falvak legkevésbbé tiszták. Gondozatlan házak, tisztátalan utcák, gazzal össze-vis zanőtt kertek vannak ott, ellenben cifrálkodó asszonyok, cifrálkcdó leányok, korcsmázó férfiak, üres templomok, de szombattól hétfőig tele pálinkamérések. Vannak olyan községek, amelyekben papot sem választanak azért, mert sajnálják a paptól a fizetést. Ezekből a községekből koporsóval szállítják ki a magyar Ságot, ellenben szekérrel jön be az elhagyott magyar tanyákra, magyar házakba az idegen lakosság. A Dunántúl egyes községekben a felosztott nagybirtokokra nem lehetett kapni nagyar lakosokat. A szomszéd községből idegen lakosság jött s a magyar község határaiban felosztott nagybirtokon idegenek szaporodnak. Az első generációban még törik egynás nyelvét a magyarok és idegenek, do a magyarok egymásután pusztulnak ki, a magyar udvarházak egymásután válnak gazdátlanokká, azokat ellepi az idegen. Ennek az egykével fertőzött népnek morális színvonalát kell emelni és ezen a téren a lelkésakedő papságra és a tanítóságra vár az első feladat. Ezeknek állás t erre tekintettel kell emelni, meg azon az ároD is, hogy a néptől anyagilag függetlenné tegyük őket, mert ez a legkeservesebb szempont, amely megrontja a papnak, a tanítónak a helyzetét; lehetőleg függetlenné tegyük őket és minden eszközt és nódot adjunk meg nekik arra, hogy erkölcsileg hatni tudjanak az egykével megfertőzött népre. De nem elég a puszta erkölcsi prédikáció, hanem szükséges az erkölcsi törekvése- két büntetőjogilag is alátámasztani. A gyermek éleiét egyetlenegy büntetőtörvénykönyv olyan gyenge védelemben nem részesiti — majdnem védelem nélkül hagyja — mint a mi annyiszor dicsért, de a reformra már ré- ges régen megérett magyar büntetőtörvény könyvünk. Ennek 284. § a szerint »az az anya, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után szándékosan m*göli: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.« Erkölcsileg a gyermek gyilkosság a leghitványabb bűntény. Az az ember, aki felnőttet támad meg, legalább kiteszi magát annak a veszélynek, hogy a megtámadott védekezik s esetleg őt, a gyilkost fogja megölni, ellenben az a nyomorult kis poronty nem tud védekezni és azt megöli az, akinek gondozására Isten és a törvények rábízzák, megöli az édesanya, akinek szeretetére az a szerencsétlen gyermek támaszkodik. Minden egyéb jogi kérdésben a gondozónak a felelősségét a törvény súlyosabb beszámitás alá veszi, egyedül a gyermekgyilkos anya az, aki a gondozására bízott gyermek életével, ngy szólván büntetés nélkül szabadon rendelkezik, mert én még nem tudok esetet, hogy öt évi börtönt kiszabtak volna bármikor a gyermek- gyilkos anyára. Néhány hónapi büntetéssel szokták ezt ezek megúszni. Ezzel szemben fel szokták hozni, hogy a női becsület sem részesül megfelelő védelemben, hogy a csábítóval szem ben a legenyhébb' büntetés a magyar t örvény könyvben van. Igaz, de ez nem mentség, h-u-m csak szomorú következménye annak a rési liberális törvényhozásnak, amely, m'vel a gvermek- gyilkosságet enyhe bűncselekménynek tekintette, a csábítást is enyhén büntette. De forditsuk meg az okoskodást és mondjuk azt: védem a gyem*'., t z anyával szemben, de megvédem azt az anyt is a csábitóval szemben. Tessék a női tisztességet, amelynek abszolút korhatára ma 14 esztendő, abban a védelemben részesíteni, amelyet ennek a magyar nemzetnek régi, faji öntudata a magyar lovagi sság elnevezése alatt ismert. Védjük meg a nőt és a gyermeket is. Próbaének lé« az anyatemploinban. Most vasárnap, folyó hó 5-én délután fél 3 órakor kezdődik a kántori állásra pályázok próbaéneklése az anyatt mplomban. Ezt megelőzőleg ezúttal délután 2 órakor lesz a vecsernye. Pályázatukat beadták és próbát énekelnek a következők : Babőcsay János, győri székesegyházi kántor ßa/assu Rezső, etyeki kántortanitó Bánfy László, mácsai kántor Bódy József, tatai nyug áll. iskolai igazgató Hevesi József, hevesi kántor Hussar László, nagyváradi székesegyházi karnagy Kádár László, nagybátonyi kántortanitó Kuhár István, békési kántor Pálfy Pál, borosjenöi kántortanitó Macs János, csabrendeki kántor. Schrtídi Pál, nagykárolyi kántor Takác-y B la, jelenlegi h kántor Török Mihály, kétegyházi kántor, oki, énektanár Wagner Alfréd, eleki kántor A próbaéuek a fenti sorrendben lesz. Az egyháztanácstagok részére a szentélyben külön hely lesz fentartva. A bírálóbizottság elnöke: Konde!a Géza, a budapesti egyetemi templom karnagya, a pesti Szent Imre kollégium tanulmányi felügyelője, tagjai pedig: 6’ ékely Lajos ny. igazgató, tanfelügyelő, Karolyi Gábor reálgimnáziumi tanár és Zimmer József jó-'s* fvárosi kántor. Nem «állunk s/ ha az oláh diákokkal az augusziusi diákkongresszuson. A magyar diákok külügyi bizottságának intéző tanácsa ma ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az augusztusi nemzetközi kongresz- szusra delegátusokat küldenek ki. Egyben kimondották, hogy a román diákzavargások miatt nem fognak indítványt tenni, ellenben velük megszüntetnek mindennemű érintkezést.
