Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-06-06 / 45. szám

Szerda Ciyula, 1928. Juntas 6. LX. évfolyam 45. szám. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. miTOAI, TAKKAIIAIJMI ÉS KÖZtiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Tegnap, junius 4-én városokban, községekben, falvakban megkondnl- tak a harangok s búglak, sóhajtottak, keseregtek, hirdetvén azt az irtóza­tos fájdalmat, azt a rettenetes veszte­séget, mely a történelmi Magyaror­szágot a trianoni békeszerződés meg­kötésével és végrehajtásával érte. — Ezt a szerződést a győzelmi mámor­ban tobzódó gyűlölet szülte s erő­szakolta reánk, kiknek kezéből ki­esett a fegyver s akiknek megszen­telt földjén ellenséges csapatok álltak készen arra, hogy azt is elpusztitsák, azt is tönkretegyék és elrabolják, amit meghagytak, hogy éhen ne pusztuljunk. Évszázadokon át Európa és a nyugati kultúra védbástyájaként él­tünk ezer éves Hazánkban. Kelet és a Balkán minden szennyét, minden piszkát fiaink hősi elszántsága fogta fel. Törökdulás, tatárpusztitás, leg­újabban pedig a vörös bolsevizmus minden szépet és nemeset megsem­misítéssel fenyegető hullámai itt tör­tek meg. Nekünk köszönhette Európa s az úgynevezett müveit nyugat bé­kés fejlődését, népeinek boldogulását és jólétét. S a rengeteg vérért, melyet érte ontottunk, a legrutabb árulással, a legvakmerőbb cinizmussal fizetett, területeinket, melynek minden talpa­latnyi helyét az erkölcstelenség el­leni harcban vivott küzdelemben el­hullott fiaink vére áztatta és szen­telte meg, prédául dobták oda a bal­káni butaságnak s a háborús árulás­nak, testvéreinket kiszolgáltatták olyan nációknak, akik minden napra gondoskodtak megaláztatásról, meg­csúfolásról és megkinoztatásról. És mindez a kultur népek jóvol­tából, a kulturnemzetek kormány­zatainak hozzájárulásával és szank­ciójával történhetett meg! Megírják még Európa háborús történetét s e könyv külön fejezetét lógja képezni annak a végzetes bűnnek ostorozása, mely az ezeréves Magyarországot darabokra tépte, elvetvén egy uj vi­lágégés magját. A harangok, melyek tegnap meg­szólaltak az országban, elsősorban fájdalmat és gyászt hirdettek,defigyel- meztették is és odakiáltották, hogy az égbekiáltó igazságtalanságot helyre kell hozni, a trianoni tőr ütötte se­bekre gyógyító irt kell találni s ez Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton legfőképpen azoknak a kötelességük, akik elvakultan és megtévesztetten a a becsület és tisztesség oltárát fecs­kendezték be sárral, de akiknek azt is érezuiök kell, hogy fejük felett felgyújtották a házat s a tiiz, mely most még csak lappang, ba idejében el nem oltják, kitör, pusztít és meg­emészti botor munkájuk férges gyü­mölcsét. hárítható lett volna. A másik orvoslási mód pedig az, hogy amennyiben munkáscsoportok, kirándulók, tömegesebben utaznak, akkor ezek vezetői ezt 24 órával a főnökségnek jelentsék, mely esetben a pótkocsik csatolása idejekorán megtörténik. Mindezek hatályossága érdeké­ben viszont az volna szükséges hogy a fő­nökségek felhatalmazásának köre tágittassék és a pótkocsik kapcsolásának lehetősége tel­jesen megkönnyittessék. A harangok szavában kiíejezésre jutott a feltámadás reménye s az a törhetetlen hit és meggyőződés, hogy lesz még Nagy-Magyarország, leng­nek még a Kárpátok bércein Szűz Máriás lobogók, színeiket vissza­tükrözi az Adria kéklő hulláma! — Igen, ezt is hirdetik a harangok, büszkén s emelkedett tónusban zúg­ván: Nem ! Nem ! Soha! Mert addig nincs megértés, nincs megnyugvás s az egész világ lőporos hordó tete­jén lejti a maga észbontó táncát, inig Európa szivének vérkeringése nem lüktet egészségesen. Felelősségre vonják a gyulafehérvári nagygyűlésen szerepelt pópákat. Bukarest, junius 4. A görögkeleti szent szinódus a legutóbbi ülésén foglalkozott a nem­zeti parasztpárt fehérvári gyűlésén történt esettel, ahol tudvalévőén néhány pópa feleskettette a tömegeket a kormány elleni harcra. Az ülésről kiadott hivatalos jelentés szerint a szinódus bi­zonyítva látta azt a tényt, hogy a gyulafehérvári politikai gyűlésen lázadó szellemű esküt vettek ki a résztvevőktől és az esküt egyhangúlag sem­misnek nyilvánítja. A szinódus felhívja azokat az egyházi hatóságokat, amelyeknek kánonjogi hatáskörébe az eskető lelkészek tartoznak, hogy indítsanak ellenük fegyelmi eljárást A szinódus határozata alapján a gyulafehérvári esperesi hi­vatal utasítást adott ki, hogy mindazoknak a lelkészeknek, akik résztvettek a tömeg feleske­tésében, ne adják ki a fizetésüket. Sok régi és jogos panasz kiküszöbölé­sére vannak hivatva azok a gyorskocsi vonat­pár járatok, melyek a Máv. békéscsaba— vésztő—gyomai vicinális vonalán a májusi menetrenddel beállittattak. Ezek Békéscsabá­ról reggel 4 óra körül és délután fél 7 órakor indulnak, míg visszafelé olyankor indulnak, hogy Gyuláról reggel 7 óra 9 perckor és este 8 óra 18 perckor viszik közönségünket a bé­késcsabai csatlakozáshoz. Főelőnyük a gyor sabb járat és az árukezeléssel járó időveszte­ség kiküszöbölése és az, hogy úgy Békés­csabán, mint Gyulán és Vésztőn az utasok tömegesebb jelentkezése esetén pótkocsik fel csatolhatok. Ez a pont az, ahol már most is jelentkeznek panaszok olyan formában, hogy bizonyos alkalmakkor, mikor a nagyobb sze­mélyforgalom előre tudható, ennek ellenére a pótkocsik felcsatolása nem történik meg s ennekfolytán a befogadásra elégtelen kocsik ban a közönség szorong, zúgolódik, türelmet­lenkedik, mert nélkülöz minden kényelmet Megjelölhető mindjárt a mód is, mellyel e sérelmek kiküszöbölése megtörténhetik. Neve­zetesen az első mód az, hogy a hatóságok figyelmét felhívjuk a Máv. ama rendelkezé­sére, mely szerint pótkocsikat a főnökök is jogosítva vannak kapcsoltatni mindazon ese­tekben, mikor a hatóságok a tömegesebb uta­zást, a piacok, a közgyűlések, ünnepélyek idejét előre 24 órával a főnökségekkel közük. Tehát ebben a vonatkozásban a kezdeménye­zés kötelezettsége a hatóságokra hárul, mert ha a hatóságok ezt elmulasztják közölni, akkor a pótkocsik csatolása elmarad, a közön­ség pedig a túlzsúfolt kocsikban szenved, olyankor, mikor ez előreláthatás mellett el­Ujabb merénylet az erdélyi magyar iskolák ellen. Kolozsvár, junius 4. Angelescu román kul­tuszminiszter két nap alatt 13 kisebbségi iskolát fosztott meg nyilvánossági jogától A napok­ban kiadott rendelet megfosztotta az életlehető­ségétől a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégiumot, a temesvér-józsefvárosi iskolát, a leány líceumot, a tanítóképzőt, a gyárvárosi polgári iskolát, az aradi, lippai és oravicai zárda polgári iskoláját és a temesvári polgári fiúiskolát Újabban pedig megfosztotta a nyilvánossági jogától a miniszter a kolozsvári ref kollégiumot, a nagyszentmiklósi és a perjámosi leányiskolákat A miniszter érte­sítette az intézeteket, hogy a növendékek az év­végi vizsgákat már csak valamely állami közép­iskola tanári bizottsága előtt tehetik le. Ez a rendelet az egész Bánátot tiltakozásra készteti. Ez intézkedéseket nemcsak a magyar, hanem a román körökben is érthetetlennek tartják. Az OMGE a vasárnapi fagyról. Az OMGE a vasárnapi fagyról és dérről a következő felvilágosítást adta: Az ország egyes részein erősen pusztított a dér, sőt Sop­ron vidékén fagyott is, ami különösen vesze­delmes volt a burgonyára, szőlőre, gyümölcsre, dohányra és a kerti növényekre. Hogy milyen mértékben pusztított a fagy, azt csak a be érkező jelentésekből lehet majd megállapítani. Erősen késlelteti az abnormális időjárás a kalászosok fejlődését is. Számítani lehet arra, hogy az idén jóval eltolódik az aratás ideje és későn érik meg a tengeri is,

Next

/
Thumbnails
Contents