Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-05-23 / 41. szám
LX. évfolyam 41 szám Szerda Gyula, 1928. május 23. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI Ég KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Holnap neked . ■. A ma élő emberek közűi még bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy mikor Szedán esataterén a német szuronyok győztek és a gloár lehanyatlott, milyen mélységes együttérzéssel kisértük mi magyarok a francia nemzet sorsát Rokonszenvünket igyekeztünk minden módon kifejezésre juttatni. Anyáink még tépést is csináltak a katonáknak és ideges szomorúsággal sajnálkoztak barátságuk és szeretetük tárgya: a francia nemzet fűtött. Ezért a rokonszenvórt, barátságért és szeretetórt a francia szópeu megfizetett. Bőségesen, készpénzben. Elhagyta a magyar barátját. Odadobta barátja legértékesebb kincseit, reáeresztette a fanatikusan gyűlölködő szomszédot, aki kifosztott, tönkretett, földre- tiport bennünket és mindent, mi hozzánk tartozott. Mi tönkrementünk, házunk, födelünk, minden elveszett. Összetörte a hitünket, megkeserítette a kenyerünket, súlyos megpróbáltatás elé állított bennünket — Trianon. Ott ültek az augurok, a franciák két hatalmasa, a pusztítás és bosszuállás megtestesítői — Clemenceau és Poincaré. Azután megnyugodva tértek napirendre az események fölött. Azonban hihetetlen gyorsan fordul mostanában a világ kereke. Sebesen megy a fedés leértékelés. Lám, tegnapelőtt még nagyra becsülték a szövetségest, kiből tegnapra már egy bajokkal küzdő hatalmasság lett, kitől bizalmatlanul húzódoznak győzelmes társai. Ma már kiderül róla, hogy egy hevesvérű, könnyebb impressionista lélek, aki diplomá ciai pályafutásán egyik balsikert a másik után aratja. Igazán kiváncsiak vagyunk, mi lesz az eszes, de nem okos — franciából, aki iránt valamikor oly melegen éreztünk, s aki minket elhagyott, rutai elárult, kufár- módon áruba bocsátott. Mi lesz a franciából holnapután, ezután, a jövőben. Akik most jöttek Franciaországból, azt beszélik, hogy túlfűtött atmoszférában élnek ott az emberek. Bár nálunk is sötét felhők járnak, de náluk sincsen jó idő! A francia agyonpolitizálta önmagát és elhanyagolta az országokat éltető csendes munka ügyét. Pedig helyes vezetés mellett nyugalom, megelégedés és béke lehetne. Nem sírunk a francia sorson, bár mélyen átérezzük a helyzetet, melybe talán jobb sorsra érdemesen, de mindenesetre balfogásai miatt jutott. Végzete előtt állva eszünkbe jut az apostol szava: ki miben vétkezik . . . Mereven tekintünk magunk elé. Hát van még Igazság a földön és van még Végzet. A Végzetnek angyala vagy ördöge hall gatja a morajlást, mely onnan a mélységből Maliik, amit úgy hívnak — francia föld. Hallgatja és figyelemmel kíséri: mi jön ? Ma nekem, holnap neked! Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC A gyulai hősiemlékmü ügye, (Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt Főszerkesző Ur! Legyen szives módot adni, hogy b lapjában a gyulai hősiemlék ügyéhez mint időszerint már nem érdekelt félén is hozzászólhassak Városunk képviselőtestülete a hősiemlék ügyre vonatkozó legutóbbi határozatát csak azért hozhatta meg alábbi módon s a teljes joggal meg hatalmazott szoborbizottságnak a megbízatáshoz mindenben hü eljárását csak azért nem hagyta jóvá, mert az ügyben csaknem teljesen jájékozat lan volt. Nézzük az uj határozat 1. pontját: A képviselőtestület az emlékmű kivitelére országos pályázat hirdetését rendeli pályadijat egy műért sem ad, a legjobbat kivitelre elfogadja. A szoborbizottság által 17 pályamű közül kiválasztott Orbán Antal féle Áldozatkészség, cimü tervezet, (mely Mayer István kirakatában látható) a múlt évi Országos Hősiemlék kiállításon Budapesten mintegy 5CO terv között a m. kir. Honvédfőparancsnokság diját nyerte, igy az országos pályázat hirdetése teljesen felesleges. Kevesen tudják, hogy a m. kir. belügy miniszternek törvényen nyugvó rendelete alapján hősiemléfepályázaton csak az Országos Képzőművészeti Tanács által pályázat előtt felülbírált és szabályszerűen jóváhagyott pályamű vehet részt. Mivel jelenleg mintegy „ezer“ ilyen pályamű várja a megbízást, túltermelés miatt újabb tervek elismertetése különösen vidéki művészeknek, mint a gyulaiak is a kísérletek bizonysága szerint alig lehetséges A pályázat meghirdetése tehát a helyi művészek érdekében sajnos hiábavaló. Eltekintve ezektől — pályázathirdetés esetén, melynél az előzetes jóváhagyás szükséges és amely miatt — tekintve a nyári szünetet, pályázati terminust október hó 1. előtt kiírni nem lehet, aligha számíthatunk az Orbán félénél ki válóbb és szebb pályaműre olyan országosan hirdetett vidéki pályázaton, ahol sem jutalomdij, sem költségmegtérités nincs, Beláthatjuk, hogy nem ! Ami az emlékmű helyét illeti, ezt sem a szoborbizottság, sem a képviselő testület máról holnapra nem döntheti el Városunkban rendelkezésre álló sok, alig alig alkalmas hely közül a Békésmegyei Takarék előtti teret elvetve szerény véleményem szerint elsősorban a róm. kath. nagytemplom előtti tér, másodsorban az Erkel szobornak áthelyezése után annak mostani helye, harmadsorban a Reál gimnázium előtti, negyedszer pedig a Vármegyeház előtti háromszög közepe jöhet számításba. Utóbbi azonban a kút lebontása nélkül nem vihető keresztül, úgy is inkább méltó, mint alkalmas hely Ha fentieket összegezzük, be kell látnunk, hegy eme iegujab képviselőtestületi határozat nem célravezető Nagy kár volt a hely kérdése miatt a szoborbizottság elismerést érdemlő munkáját tájékozatlanságból érvényteleníteni, amikor a hely kérdésének eldöntésére a hivatottaknak mintegy félévi idejük van és amikor a képviselőtestületi gyűlésen a kiállított terv ellen egyetlen észrevétel sem hangzott, mert az uj határozat végrehajtása csak időveszteséget okoz és a kitűzött céltól való eltávolodást vonja maga után. Técsjr László. Megjelenik szerdán és szombatonlr. Mm ipán feletti! úr. Major Simon iféú ellen. A mai főtárgyalás. Eiőcsalározósok vád és védelem között, á főispán a valódiság bizonyításának elrendeléséhez hozzájárni!. Dr. Major Simon gyulai ügyvéd március hóban Nyílt levelet intézett Dr. Kovaesics Dezsőhöz, Bókósvámiegye főispánjához, melyben oly megjegyzésekkel kísérte a főispán működését, melyeket a kir. ügyészség vád tárgyává tett és dr. Major Simon ellen hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt eljárást indított. A vádat ma kedden délelőtt kezdte tárgyalni a gyulai kir. törvényszék Tóth tanácsa. Szavazóbirák : dr. gróf Bolza Alfonz és Ung- váry János voltak, a vádat pedig dr Komád Ernő ügyészségi elnök képviselte. Dr. Major Simon vádlott dr. Medvigy Gábor budapesti védőügyvéddel jelent meg a tárgyaláson. Miután Tóth Ferenc tanácselnök megnyitotta a tárgyalást, feiolvastatta a vádiratot. A 10 pontból álló vádiratra dr. Major Simon fejtette ki álláspontját. Kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát s közérdekből írta meg a Nyilt levelet. Kihallgatta a törvényszék dr. Kovaesics Dezső sértettet, aki vallomásában — többek közt — elmondta, hogy nem hallotta a törvényhatósági bizottság gyűlésén a sértő kifejezések elhangzását. Mikor ezekről tudomást szerzett, eljárt a szokásos módon. A kifogásolt választmányi tagságra az előterjesztést az alispán tette. Lapot nem irányított s hive a sajtó szabadságának. Senkinek utasítást nem adott, óbajt ki nem fejezett, hogy bárkit szerkesztőségből elbocsássanak, még ha működésével nem is ért egyet. A volt polgármestertől jelentéktelen élelmiszereket kapott. Nem revánsolta, mert az adományozó elhárította ezt. A pénzfelvétel ügyében odanyilatkozott, hogy az árvizveszedelemnól szerzett betegsége alkalmával az alispán ajánlott fel a vármegyei kamatjövedelem stb. folytán előállott maradványból s nem a tisztviselők segélyalapjából (mert ez nincs is). így senkit meg nem károsított. Különben az alispán a segély alapját nem nevezte meg s az elszámolás is az alispán kötelessége. A beesületbiróságon történtekről természetszerűleg nem nyilatkozik s az egyik gyulai lap főszerkesztőjének múltbeli működését teljes szélességében nem ismerte. Kijelentette sértett azt is, hogy az egyik lapban a közgyűlésről megjelent tudósítást nem látta előzőleg. Kijelentette még sértett, hogy mikor az árvizalkalmával beteg lett és délvidékre kellett utaznia, megjelent előtte az alispán és arra utalással, hogy munkálkodása közben lett beteg, a nem tagadott segítséget pedig felajánlotta úgy emlékezik részletekben. Elnök kérdésére kijelenti, hogy az alispán a fedezet tekintetében ő előtte nem nyilatkozott, azt sem tudja, hogy erről miként számolt. A vármegyénél különös megtakarításokból és köz
