Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-05-09 / 37. szám
2 Békés 1928. május 9. Hisz Mg i Mi diktatúra elleni harera esküdött Gyulafehérváron. Húszezer román felvonulása Bukarestbe. Károly trónörökös nyilatkozata. Gyulafehérvár, máj. 7 Maniu Gyuláék szózatára megmozdultak az erdélyi román falvak tömegei és az Alsófehér - megyében vezető országutakon csütörtök óta karavánok haladtak előre Gyulafehérvár felé. Szombaton összetűzésre került a sor a küldöttségek tagjai és a csendörség között. Vasárnap reggel nyolc órakor az összes templomokban istentisztelet volt, azután pedig a nemzeti parasztpárt vármegyei szervezeteinek 700 delegátusa kongresszusra gyűlt össze a színház nagytermében. Az ülést Pop-Csicsó István nyitotta meg, majd Maniu Gyula mondott hosz szabb beszédet, melyben az általános politikai helyzetet ismertette Utána Juon Michalache be szélt. Felszólalása után a kongresszus egyhan • guan elfogadta azt a határozatot, amely szerint az egyesitett Romániát utolsó csepp vérükig megvédeímezik. Kimondja a határozat azt is, hogy a román tartományok olyan bánásmódban részesülne^ mintha gyarmatok lennének. A kongresszus befejezése után a Vitéz Mi- háiy-téren megkezdődött a népgyülés. Az utcák torkolatánál tribünök voltak felállítva, ahonnan A népgyüléssel kapcsolatban tegnap este Bukarestben rendkívül nyugtalanító hírek terjed tek el, amely szerint a gyulafehérvári kongresz- szus után Dobroscu Aurél gyújtó beszédet intézett a tömeghez és felszólította arra, hogy azon - nal induljanak Bukarest felé, hogy a kormány lemondását kierőszakolják A felszólítás ered- ményeképen húszezer paraszt indult el Bukarest felé, A tömeget állítólag Gyulafehérvár közelében a katonaság feltartóztatta és ez alkalommal vé rés öszeütközésre került a sor. Ezzel szemben a félhivatalos Orient Radio a következő jelentést adta ki: A nemzeti parasztpárt kiküldöttei rendben hagyják el Gyulafehérvárt A gyűlés résztvevőinek elszállítását rendező nemzeti parasztpárt két képviselője érintkezésbe lépett Tatalescu belügyi államtitkárral, Maniu Gyula pedig Bukarestbe utazott, hogy a Károly román trónörökös a népiesebb irányú vasárnapi lapokban közöltét hosszú nyilatkozatokat terveiről. A többi között kijelenti, hogy nemsokára elérkezik az ő órája; minden a Romániából jövő hírektől függ, amelyek bármely pillanatban megérkezhetnek. A Sunday Chronicle tudósítója előtt határozottan kijelentette, hogy Követelik az alkotmányos és parlamenti rezsim helyreállítását. A kongresszus üdvözletét küldi Románia szövetségeseinek és a Nemzetek Szövetségének s egyben kéri hogy a román népet ne azonosítsák a halaimat bitorló liberális kormánnyal- A kongresszus tagadja a kormánynak azt a jogát, hogy az országot külföldön képviselje és kölcsönszerződést kössön. Követeli a rógenstanácstól a kormány lemondását és Maniu Gyula kinevezését. Sajnálattal állapítja meg végül, hogy a régens tanács eddig nem honorálta a párt óhajait. A kongresszus jóváhagyja a parlamenti ta gok magatartását és helyesli a parlamenti csoportnak azt az elhatározását, hogy nem vesz részt a törvénytelen módon, államcsínnyel és urnalopással létrejött parlament munkájában. Végül felhatalmazza Maniut, hogy az egy hangulag elfogadott határozati javaslatot hozza a régens tanács tudomására. szónokok beszéltek a tömeghez, majd a papok megeskették a népgyülés résztvevőit. rógenstanácsnál audienciát kérjen a gyula - fehérvári határozati javaslat átnyujtása végett. Ellentmondó hirek. A gyulafehérvári gyorsvonat egy órai ké séssel ’futott be Békéscsabára. Az utasok elbe szélése szerint a gyulafehérvári gyűlés csendes lefolyású volt és összeütközések nem történtek. A gyűlés után a tömeg nagyrésze elhatározta, hogy Bukarestbe megy és a kormányt erőszakkal lemondásra kényszeríti Emiatt a katonaság és a csendőrség teljesen körülzárta Gyulafehérvárt, különösen Balázsfalvát, hogy a Bukarestbe vivő utat teljesen lezárja. Innen ered a gyorsvonat késése is, mert Balázsfalván 115 percet kel lett vesztegelniök. A két erdélyi magyar lap : a Brassói Lapok és a Keleti Újság mindezideig nem jelenhettek meg. soha nem mondott le a trónról, pusztán politikai intrika áldozata. Különben is hogyan képzelhető el, hogy egy ötéves gyerek az apja engedélye nélkül elfogadhatná a trónt. Mihelyt elérkezik a leszámolás órája, ő kilép magányából és egyetlen csapással megsemmisíti ellenfeleit. Mária Kongregációk ünnepe Békéscsabán. Vasárnap Békésvármegye Mária Kongregációi fölemelő s lelki hatásában kiszámíthatatlan eredményű ünnepet tartottak Békéscsabán, amelyen Gyuláról is sokan vettek részt s közreműködésükkel nagyban emelték a nap fényét. Délelőtt 9 órakor főpapi mise vezette be az ünnepet. A szentmisét dr Lindenberger János apostoli kormányzói helynök, pápai főpap celebrálta, Evangelium után Brém Lőrinc pápai főpap, prépost kanonok, felsőházi tag mondott remek gondolatokban gazdag, gyönyörű szentbeszédet a kongregációé lólekről Hatalmas szónoklatának hatása sokáig fog élni az ünndpi hallgatóság lelkében. Délelőtt 11 órakor a magisztrátusok, 12-kor pedig a prézesak és a papság tartottak értekezletet. Eíőbbiu dr. Bontanék Pál, a hírneves egyházi szónok, a bókósszentaudrá- siak szeretett plébánosa, — kinek oroszlán- részo van a nagyszerű kongregációs megmozdulás mintaszerű rendezésében — és dr. Be- cseg Oszkár (világi elDök) elnökölt s Borbás Pál lelkész, továbbá Biró Béla, a gyulai reál- gimnázium tanára adtak elő, mig az utóbbin dr. Lindenberger János np korm. helytartó elnökölt s az előadók Seabados Antal reálgimnáziumi bittanár és Buday László békéscsabai hitoktató voltak Déli 1 órakor közös ebéd volt a Próféta vendéglőben A díszközgyűlés délután 5 órakor kezdődött a zsúfolásig megtelt városi színházban. A szépségekben gazdag műsoron nagy felkészültséggel és általáoos tetszést aratva mutatkozott be TakáoBy Béla karnagy szakavatott vezetése alatt a gyulai Urleányok Kongregációjának énekkara és Károlyi Gábor tanár művészi vezetésével a gyulai rém. katb. reálgimnázium pompás zenekara. Tartalmas, emelkedett hangú beszéddel nyitotta meg a diszgyülóst Ekamp Nándor igazgató, aki a Mária Kongregációk jelentőségét ós hivatását fejtegette Simon Sándor operaénekes Giordani ós Reger szerzeményeket adott elő Laus László hegedű- és Lukács Béla barmóniumkisórete mellett nagy hatással. Kidon László »Magyarország Nagyasz- szonyához,® Kopereoz Juliska .Üdvözlógy Mária® cimü költeményt szavalta mély átórzés- eel. Az utóbbi szerzője dr. Berényi Antalné, a békéscsabai Szociális Misszió Társulat kiváló elnöknője. A diszgyülós fénypontja P. Bangha Béla ünnepi beszéde volt. A nagytudásu, kiváló szónok meggyőző erővel ragadta el hallgatóságát, amely beszéde közben is, majd beszéde után szűnni nem akaró lelkes ünneplésben részesítette. A diszgyülós után báiaadó ájtatosságra vonultak át az ünnepség résztvevői a rém. kath. templomba. Elhájasodásban és annak következtében légzési nehézségekben, vértódnlásban szenvedőknek gondoskodtok kell a szabályos bólmükö dósről. Tavasszal néhány héten át a valódi Hunyadi János I keserfivlzzel tett ivókúra — naponta I fél pohárral — megszünteti a székreke- I dóst, levezeti a belek rothadásos tártál- j mát, elvonja a test felesleges és káros nedveit, mozgékonnyá és üdévé teszi az I í embert. A nép esküje. Felvonulás Bukarest ellen. Szigorú intézkedések a magyar határon. A román kormány a gyulafehérvári kongresszussal kapcsolatosan szigorú intézkedése két léptetett életbe a magyar határállomásokon is. Minden körülmények között meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi románság állásfoglalásáról tudomást szerezzen a külföld. Ezért a leg szigorúbb vámvizsgálatot rendelték el. De több állomással még a telefonösszeköttetést is meg szakították. A Gyulafehérvár felől jövő gyorsvonat egyes utasait, akik a románoknak gyanúsak voltak, a határállomáson teljesen levetkőztették és megmotozták s irataikkal együtt minden pénzüket elvették. Az utasok elbeszélése szerint Gyulafehérvár irányában olyan nagy volt az előző napokban a felvonulás, hogy lehetetlenné tették az országutakon a közlekedést. A szigorú kormányintézkedések közé tartozik az is, hogy Gyulafehérvárról és Erdélyből kitiltották azokat az újságírókat, kereskedelmi utazókat, akik magyar "állampolgárok. Károly trónörökös nyilatkozata.
