Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-04-18 / 31. szám
LX. évfolyam 31 szám. Szerda Oynla, 1928. április 18. ElöfLsetési arak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj elüre flzetende. P17¥''C'Q JD jlIj XV ü# ö POLITIKAI, TAKSAIIALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szán éra 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Amerika meghódítása. Az amerikai Kossuth-zarándoklat minden tagja visszaérkezett már és igy beszámolóik alapján összegezni lehet azokat a tapasztalatokat, amelyeknek birtokába jutottak. Örömmel értesülünk arról, hogy a magyarság helyzete az utóbbi évekkel szemben igen sokat javult amerikai megítélés tekintetében s ez a zarándoklat, amelyik tulajdonképen nem annyira propagandaut akart lenni, mint inkább annak a mélységes hódolatnak a kife jezése, amellyel a magyar nemzet viseltetik nagyszülöttje Kossuth Lajos iránt, ilyen ered méuyeket is elért. Honfitársainkat, akik abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy szemtanúi lehettek a Kossuth-szobor leleplezési ünnepségének, nemcsak az amerikai nép, de az ottani hivatalos körök is a legkitüntetőbb szívességgel fogadták. Az amerikai kongresz- 8ZU8 képviselő házában ritkán tapasztalt megtiszteltetés érte az ott jelenlevő magyarokat, amikor a magyar képviselőház elnökének üdvözlő iratát felolvasták. Ennek a hatalmas államnak minden képviselője helyéről felemelkedve tüntetőén tapsolt a karzaton tartózkodó magyar törvényhozók felé. Egy kicsiny, az utóbbi avekben mérhetetlenül megcsnfolt nemzetet érte ez a különös megtiszteltetés, amiben nálunk sokkal nagyobb nemzet is ritkán jutott ilyen különös kitüntetéshez. Amerika figyelme most már fokozottabban felénk fordul, ami annál inkább be fog következni, mert nem hangzott el nyomtalanul lord Rothermerenek a felhívása sem, amikor arra kérte Amerikát, hogy alakítsák meg a trianoni békeszerződés revíziójának szolgálatára a »Tengerentúli Magyarok jVilágszövet- ségét.« Ez a nagyarányú szervezet Newyorkbsn már meg is alakul s folytatódni fog az összes magyarlakta városokban. Ebben a szövetségben nagyobbrészt magyarok vesznek részt, de alakul egy második liga is, amelyik mind azokat az idegen ajkú, de leginkább amerikai polgárokat fogja felölelni, amelyek ugyancsak a trianoni békeszerződés revízióját tűzték ki egyik feladatukul. Ennek a szervezetnek a neve : »Magyarbarát Amerikaiak Szövetsége.« Egyelőre nem is eléggé áttekinthető annak a hordereje, hogy mit jelent nemzetünk számára az a nagy érdeklődés, amit a Kossuth- zarándoklat tagjai irányunkban tapasztaltak. A trianoni békeszerződéshez tudvalevőleg Amerika nem járult hozzá, mert bár részt- vett a világháború sorsának eldöntésében, mégis tartózkodott attól, hogy az európai béke megteremtéséből is kivegye részét. Ma már sokau vannak előkelő amerikai államférfiak között olyanok, akik helytelenítik azt a politikát, amelyik kivonja magát a Népszövetség életéből, mert nyíltan állítják, hogy az az állam, amelyik sikraszáll a háború eldöntése érdekében, kötelezettséggel bir a béke megteremtése körül is. Mi Amerika szimpátiájával és egyre erősbödő magyarbarát politikájával kapcsolatban újabb nagy remények birtokába jutottunk, amelyek nézetünk szerint valóra fogják váltani azt a kezdettől fogva vallott hitünket, hogy a trianoni békeszerződésben hamarosan olyan revíziót fognak ejteni, amelyik képes lesz megteremteni Magyarország számára is a béke hangulatát. Léim íz uj pointer tiszteletére. Gyula város tisztikara az újonnan választott polgármester tiszteletére szombaton este a Göndöcs kerti pavilion nagytermében díszes la komát rendezett. A lakomán megjelentek : dr. Lukács György, városunk országgyűlési képviselője, aki egyenesen erre az alkalomra utazott le a fővárosból, ahova csak az imént érkezett meg Amerikából és Londonból. Jelenvoltak továbbá Kovacsics Dezső főispán, Daimel Sándor alispán Brém Lőrinc felsőházi tag, Szakolczay Lajos kúriai biró törvényszéki elnök. Szabó Emil árvaszéki elnök, Spóner Károly kir. pénzügy Igazgató, Németi József gimnáziumi igazgató, Zóldy János vármegyei tiszti főorvos, Tóth Sándor őrnagy zászlóaljparancsnok, Tanczik Lajos rendőrfőtanácsos, Pallmann Péter ref. lelkész, Tabajdy Iván alezredes, dr. Fekete Béla mun kaspénztári igazgató, Adler Ignác főrabbi, Tátray Kálmán ev. lelkész, a városi képviselőtestület majdnem minden tagja, a városi tisztikar teljes számban és többen a vármegye tisztikarából A lakoma az elhangzott pobárköszöntők hatása alatt lelkes tüntetéssé vált nemcsak a polgármester személye mellett, hanem főképen a város polgárinak egyetértése és a város társadalmi béüéje mellett. Az első felköszöntőt dr. Varga Gyula polgármester mondotta a kormányzóra, amelyet a vendégsereg és az ünneplő közönség állva hallgatott végig és lelkesen éljenezte az ország kor mányzójat. Dr. Jantsovits Emil üdvözölte ezután az uj polgármestert a varos tisztikara nevében, Ígérve, hogy a tisztikar minden erejével és kötelességérzetével támogatni fogja uj főnökét a város kormányzásának nehéz munkájában. Gőg András kisgazda a város gazdatársadalma nevében köszöntötte ezután a polgármestert, hangoztatva, hogy nem tartozott ugyan a uj polgármester szavazói közé, azonban megnyugvással látja őt úgy ő, mint az egész gazda- társadalom a polgármesteri székben, amelyben elfogulatlan, őszinte kormányzást vár a polgár- mestertől, akit arra kér, hogy a polgárságot mindig alaposan tájékoztassa és világosítsa fel a város ügyes bajos dolgairól, mert ezzel sok ellenkezést, kifogást és gáncsvetést meg lehet előzni. Schneider Mátyás, az ipartestütet aleinöke a város iparossága nevében üdvözölte meleg szavakkal az uj polgármestert. Csinceár Dezső, a Kereskedelmi Testület elnöke pedig a keres kedők üdvözletét tolmácsolta és kérte a város uj fejének jóindulatát a mostoha sorsban sínylődő gyulai kereskedelem iránt. Feszült figyelem között állott fel ezután szólásra Daimel Sándor alispán, aki beszédét azzal kezdette, hogy Gyula városa sorsdöntő ese mény előtt állott, amidőn a mostani polgármesterválasztásra készült, mert a város legközelebbi jövőjében nagy horderejű és messze kiható elhatározásoknak kell megérniük és kivitelre kerülniük, amelyeknek gondos és szerencsés keresztülvitelétől a város jövő nemzedékeinek jóléte, boldogsága függ. Reámutatott azután az alispán arra, hogy a közigazgatási vezető tisztviselő állása milyen súlyos, milyen felelősségteljes, menynyi félreértéssel és rosszakarattal kell megküzdenie. Kérte ezért Gyula város polgárságát, elsősorban a képviselőtestületet, hogy mindenkor igyekezzék támogatni a polgármestert nehéz munkájában és a maga részéről Ígérte, hogy a vármegye és a vármegyei tisztikar részéről úgy a város, mint annak polgármestere a legmesz- szebbmenő jóindulatra és támogatásra számíthat. Büszkén hivatkozott a saját gyulai származására és annak a szeretetnek illusztrálására, amellyel Gyula város iránt viseltetik, elmondotta, hogy kis diák korában a szülővárosáról kellett dolgozatot Írnia és az övét, mint a szülőváros iránt érzett meleg szerétéiről legjobban tanúskodó dől gozatot emelte ki professzora. A lakoma közönsége nagy tetszéssel fogadta az alispán szavait és a beszéd végén lelkesen ünnepelte a vármegye első tisztviselőjét. Kohn Dávid állott fel ezután szólásra, aki Gyula város jótevőiről szólott. Négy nagy barátját es jótevőjét ismeri a városnak. Az első volt ezek között néhai Wenckheim Fngyesné Wenck- heim Krisztina grófnő, akinek az árvahazat, a gimnáziumot és több más jótékony intézményt köszönünk ; a második néhai Terényi Lajos főispán, aki a törvényszék létesiiése körül szerzett érdemeket; a harmadik néhai Göndöcs Benedek, akinek különösen kulturális téren köszönhet sokat Gyula városa. A negyedik jótevője városunknak mostani országgyűlési képviselőnk, Lukács György, akinek a kórházunk első vidéki kórnázzá fejlesztését és a szanatórium meg a pénzügyigazgatóság létesítését köszönjük. A nagy figyelemmel hallgatott toaszt útim a közönség lelkesen ünnepelte a város képviselőjét, aki csakhamar szólásra is emelkedett és mély csendben, feszült figyelem között mondott folytonos, zajos tetszést kiváltó beszédet. I 1928. május hé 1-én kezdődik § X a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület IV. hetibetét évtársulatának befizetése. ^ Felvilágosítást ad és előjegyzéseket már most elfogad az intézet.
