Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-04-04 / 27. szám

2 Békés 1928. április 4. Jizscf fíkereci líktstsiUi. Orsságos vívó verseny és lereatesxenle­A Csabai Atlétikai Klub vivószakosztálya országos propaganda vivóversenyt rendezett vasárnap. Erre az alkalomra lejött Csabára Jéssef kir. főherceg A főherceg a vasárnap délutáni gyorsvonattal érkezett Budapestről. A perront és az állomás előtti térséget telje­sen megtöltő közönségen kívül jelen voltak a vármegye és város hivatalos vezetői teljes számmal: dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Medovarszky Má­tyás helyettes polgármester, Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, vitéz Szabó Jernő őrnagy, vármegyei székkapitány, dr. Rell Lajos, a CsAK vivóosztályának társelnöke, vitéz Ká- rolyfalvi Ferenc vármegyei testnevelési vezető és még sokan. A vasúti koesibél kilépő főherceget har­sány éljenzés fogadta, majd üdvözölték, illetve jelentkoztek nála: a honvódállomásparanes- nokság kiküldött tisztje, dr Kovacsics Dezső főispán dr. Daimel Sándor alispán, dr. Medo­varszky Mátyás h polgármester stb. A fellobogózott utcákon keresztül a CsAK sporttelepére ment*a főherceg, ahol dr. Szilassy Antal ügyvéd, a Békéscsabai Le­vente Egyesület elnöke üdvözölte tartalmas szép beszéd kíséretében. Kevéssel utána a dobozi leventezenekar hangjai mellett meg­kezdődött a békéscsabai, gyulai, kétegyházi, dobozi leventék és a gyulai szeretetház nö­vendékeinek, valamint a Körös cserkészcsa patnak a tőheroeg előtt diszmenetben való elvonulása, mely után leventegyakorlatok be­mutatása következett. A több mint ezer levente pontos, ügyes gyakorlatait a főherceg látható örömmel fi­gyelte mindvégig. Innen a városi Vigadóban folyó vivó- versenyre ment a főherceg, ahol a fogadó­bizottság élén Pintér Ferenc ezredes üdvö­zölte A főherceg sokáig nézte a vívók gyö­nyörű és izgalmas küzdelmét. A verseny befejeztével a Fiume éttermé­ben mintegy száz személyes díszvacsora volt, melyen felköszöntőt modtak: dr. Kovaesics Dezső főispán a kormányzóra, dr. Rell Lajos reálgimn. igazgató a főhercegre. A vacsora végeztével a főherceg kíséretével az állomásra ment és az éjjel fél tizenkettő órakor induló személyvonattal visszautazott Budapestre. Nádosy. Hire jár, hogy husvétra a frankpör elitéltjei is kegyelmet kapnak az amnesztiarendelet aiapjáa s eszerint Nádosy Imre volt budapesti főkapitány is kiszabadulna a hartai fegyházból. Nádosy Imre a férfias tűrésnek és, szenvedésnek volt szinte ro­mantikus hőse balsorsában és számára már rég megérlelődött a közönség szivében az amnesztia. — Ebben a szerencsétlen frankügyben most már igazán csak egy a tennivaló : el kell felejteni még az emlékét is. Egy forrongó és zűrzavaros kor­szak terméke volt az, csupa olyan abszurdummal és ellentmondással, hogy olyan férfiak, mint Ná­dosy Imre, merő jószándékból és tisztán politikai intenciókból ilyen ügyekbe sodródnak. Ma már nincsenek pártok ebben a kérdésben, nemcsak hogy frankpör, de már frankügy sincs, hangulata is el­szállt az emberek fejéből és idegeiből. Akiket akkor elitélték, már súlyosan megbünbödtek és a Nádosy Imre kiszabadulásában nem is valami rendkívüli eseményt lát a közönség, hanem szinte magától értetődő dolgot. Mn8solini magyarbarát beszédének hullámai. A szociális irányú .Daily Herald“ igen mulatságosnak találja azt a megrökönyödést, amelyet Mussolininak a magyar határokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kor- mánylapok egyszerűen nem akarják elhinni, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu—Titulescu—Dúca triót állítólagos olasz barátságuk miatt. Emlékeztetik Musso­linit, hogy Romániának hatalmas barátai van­nak. Mindez a „Daily Herald“ szerint azt mu­tatja, bogy a közeljövőben a legnagyobb erő­feszítést fogják kifejteni Romániában a libe­rális uralom megdöntésére. Az „Evening Standard“ szerint Romá­niában a liberális uralom napjai megvannak számlálva. A kormányválság nem puszta sze­mélyváltozás lesz, mert az ellenzék főleg Erdélyre és Besszarábiára támaszkodik, a harc tehát a régi királyság és az uj tartományok között folyik A kiállító művészek és a közönség kötelessége. Csonkamagyarország minden vármegyé­jéről. nagyobb városáról készülendő monogra­fikus nagy munkán lázasan dolgoznak az arra kiszemelt szakemberek. Békésvármegyére és nagyobb városaira vonatkozó kötetekben, mint a többi vármegye és városai köteteiben tekin­télyes helyet foglal el képsömüvésset is, mint az általános kultúrának és művelődésnek egyik legfontosabb tényezője. A képzőművé­szet történelmi múltja, jelene és jövője szem - pontjából igen sok vármegye szerencsésebb helyzetben van Bókésvármegyónól, viszont igen kevés azoknak a megyéknek és megyei metropolisoknak száma, amelyek művészet tekintetében rohamosabb fejlődést mutathat­nának fel, mint Békésvármegyo és főképen Gyula. A Bókésvármegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat április 8-án megnyíló meglepően nagyméretű és magas színvonalú kiállítása ezt a fejlődést szembeszökően és minden ékes szónál meggyőzőbben bizonyítja. Nemcsak erre a tevékeny társulatra, de arra a tényre is büszkék lehetünk, hogy az említett monografikus müvekben múltúnk (Dü­rer, Munkácsy, Jantyik) mellett fáradhatatla­nul dolgozó, eredményekben gazdag jelenüuk és minden szép reményre jogosító jövőnk vaa. Mindez azonban úgy a jelenben, mint a jövőben akkor lesz kulturális szemszögből értékes, maradandó és fejlődő, ha nemcsak a társulat tessi meg ideális kötelességét, hanem maga a kösönség is. Mutassa meg városunknak fejlettebb Ízlésű és esztétikai lelkiszükségletó- nek kielégítésére váró közönsége, hogy érté­keli a társulat kulturmunkáját, hogy a rá váró kötelességteljesités felelőssége alól magát ki nem vonva, vállvetve sogit megyei művésze tünket az átlagos színvonalon felül is emelni. A társulat kötelességét megtette: qua- litásban, ízlésben, méreteiben, kiállítóinak szá­mában, erkölcsi és anyagi sikerekben gyara podott, hogy magát ószrevótesse, tárlatlátoga­tóinak igényeit kielégíthesse, Ízlését fejlessze Most a közönségen van a sor, hogy ezt móltóarányu müvásárlással bizonyítva, örven­detes anyagot szolgáltasson a monografikus műhöz. NemzetkSzi vízi cserkészversenyek a Balatonon. * A harmadik Nemzetközi Tengeri Cserkész- versenyeket a Magyar Cserkészszövetség meg­hívására ez évben a magyar tengeren, a Balato­non rendezik meg. A rendezés jogát a tavalyi Helsingőri Nemzetközi versenyeken szerezték meg a magyar cserkészek azzal, hogy csapatuk az első helyezést érte el a tengerész ismeretek­ből való versenyzésben. A rendező bizottság már az összes csekész- szövetségekhez szétküldötte a részletes progra - mot, mely nemcsak a versenypontokat, de Budapest és Esztergom, valamint a festői bala­toni partvidék megtekintését is felöleli. A verse nyék tartama alatt minden nemzet .reprezentatív csapata sátrakban rendes tábori életet fog élni a tihanyi félszigeten. Az előkészítés és rendezés körültekintő munkáját a Magyar Cserkészszövet­ség keretein belül alakult külön bizottság végzi Zsembery Gyula dr. nak a Szövetség ügyvezető elnökének vezetésével. A versenyeket nemzetközt vízi cserkész- konferenciával fejezik be. Fiitís a kfsÉHk Nemzeti becsületként kezelendő átiratban kerestük meg az Elöljáróságokat, hogy a Sza­badság-téri országzászló kitűzéséhez minden község temetőiből a hősi hatottak sírjáról vagy történelmi helyről összekeverve és pontosan fél- kilogramm földet küldjenek meg egy szent halom létesítése céljából. Hogy szent földből emelked­jék k> az országzászló, amelynek zászlótartóját szószékkel kapcsolatban oldották meg művészi és mesteri kezek Átiratukban tüntessék fel hon • nan való a megküldött föld, hogy ezek össze­gyűjtve okiratul szolgáljanak a szent föld tör­ténelmi igazolására. A zászlótartó árbocába a csonkaország valamennyi községének és 03 vár­megyének nevével ellátott bronz zászlószögót helyezzük el. Tömegesen érkeznek hazaszeretet­től áradó sorok kíséretében a küldemények. A sürgősségre való tekintettel ezúton is felhívjuk a t. Elöljárókat, hogy a félkilogramm földet ápri­lis 15 ig a gyűjtőhelyre (Országos Mezőgazdasági Kamara, Budapest, V, Szabadság tér 10 címre) küldjék fel, mert az ország zarándokhalmából nem hiányozhatik egy község szent röge sem. A mulasztásért nem vállalhatja saját személyé­ben egy elöljáró sem a felelősséget, ha késede­lem miatt a község szent röge kimaradna a szent halomból. A Szabadság téri országzászló kitűzését előkészítő bizottság. A középiskolai törvény tárgyalásánál kivonultak a magyar képviselők a román parlamentből. Bukarestben a kamarában a középisko­lákra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál Wilier József magyar képviselő módosító in­dítványt nyújtott be, hogy az állami iskolák magyar tagozataiban és a kisebbségi taninté­zetekben az úgynevezett nemzeli tárgyakat: román történelem, irodalom stb. magyar nyel- veu adják elő A szavazás során Wilier in ditványát elvetették Zajos jelenetek egymást érték és a jelenlevő magyar képviselők tün­tetőleg elhagyták a termet. A kamara a tőr vónyj avaslatot elfogadta f 1928. május hé 1-én kezdődik t ^ a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület IV. hetibetét évtársulatának befizetése. ^ Felvilágosítást ad és előjegyzéseket már most elfogad az intézet. „ais 1-1

Next

/
Thumbnails
Contents