Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-16 / 14. szám
MX évfolyama U «izásn. Szerda Ajnls, 1927. február 16 Elofbsetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 69 f. Fidékre . . . 3 P 2« f. Hirdetési dij eldre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁI&AIIALMI ÉS KŰZ6A2DÍSZAT1 HKTILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése; Hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Az Action Frangaise. Ez a francia név csak egy folyóiratnak a cime. A túlzó nacionalista franciák folyóiratának. Magyarul körülbelül annyit jelent: >a francia cselekvés«. Jelenti azonban a folyóirat olvasóinak egész táborát, amelyben azok a franciák csoportosulnak, akiknek nemzetük politikai és szellemi hegemóniája az ideáljuk és akik XT. Lajos és Napoleon Franciaországát kívánják vissza. Mint szélsőséges nacionalisták természetesen élesen szembe állanak a szociáldemokráciával és hogy a harcot a nemzetköziségnek szociáldemokrata formájával eredményesebben vívhassák meg, segítségül az Egyházhoz folyamodtak és a francia nemzet hűségét az Anyaszentegyházhoz a maguk egyoldalú nacionalizmusának szolgálatába akarták állítani. Nem speciálisan francia jelenség az, hogy a társadalom konzervatív és nemzeti irányzatai azzal a nemzetet és társadalmat bomlasztó szellemmel szemben, amelyet a szociáldemokrácia terjeszt maga körül, a pozitív vallásossághoz és ennek reprezentánsaihoz, egyházakhoz folyamodnak segítségért és támogatásért. Mindenütt, ahol a szociálista vagy kommunista uralom megbomlasztotta a nemzeti és társadalmi élet fundamentumait, ősz tönszerüen kapaszkodtak az emberek a hitbe, az isteni tekintélyt megtestesítő egyházakba. A katolikus Franciaországban ez a mozzanat természetesen az Anyaszentegyházhoz való közeledéssel járt és az Action Frangaise körül tömörült franciák is felfedezték katolikus mivoltukat és ismét tisztelői lettek Rómának, és az egyházi tekintélynek. Érezték, hogy ha az Egyház támogatását akarják segítségül megnyerni nemzeti és társadalmi harcaikhoz, elsősorban nekik kell engesztelődve és engedelmesen közeledniük az Egyházhoz és al- kalmazkodniok törvényeihez. így aztán az Action Frangaise sokáig töltötte he a francia hivő katolikusság vezérének szerepét. Ámde sokáig nem lehet alakoskodni, a célok különbözősége csakhamar szétválasztja azokat, akiknek egyike meg akarta téveszteni a másikat a maga törekvéseit illetőleg. Kitűnt, hogy az Action Frangaise franciái szemében az egyház és katolicizmus csak eszköz, amelyet a maguk túlzó nacionalista és imperialista politikájuk mellett csak minél eredményesebben felhasználni szeretnének és az Egyházzal akarnák fedeztetni olyan törekvéseiket, amelyek voltaképen ellentétben vannak a kereszténység alapelveivel is. A franciák európai uralma, minden más nemzetnek másodranguvá degradálása a francia mellett, ez az Action Frangaise körül tömörült franciák túlnyomó részének épen nem titkolt törekvése. A játék tehát tovább nem mehetett. Az Egyház, amely nem a franciáké, nem a németeké, nem állhat túlzó nacionalisták szolgálatába és a maga tekintélyével, szellemi és erkölcsi javainak tömegével nem segítheti az egyik nemzetet olyan törekvésekben, amelyek végcélja más nemzetek háttérbe szorítása. Róma határozott lépést tett. Az 'Action Frangaiset egyszerűen indexre tette, ami azt jelenti, hogy minden katolikus kereszténynek halálos bűn terhe alatt tilos a lap olvasása. Az Egyház tehát, amely oly sok fájdalmas, nehéz harcot vívott az istentagadó és egyházgyülölő Franciaországgal, most kénytelen volt szembeszállani Az ülésen — a főispán szabadságon létele miatt — a vármegye alispánja elnökölt. Az alispáoi jelentéshez, amelyet főbb vonásaiban már ismertettünk, történtek a köz szempontjából is fontos felszólalások. Haviár Gyula üdvözölte a közigazgatási bizottságnak két tagját: Ambrus Sándort és Beliczey Gézát azon alkalomból, hogy a vár megye közönségének bizalma és elismerése őket a törvényhozás felsőházába beválasztotta. Működésűkre és életükre az Isten bőséges áldását kéri. Ezek után az alispáni jelentéssel kapcsolatban szóvá teszi, hogy a szarvasi állami elemi iskola ma is még hajléktalan s hol az egyház, hol a község valamelyik épületében van elhelyezve. Általában pana szolja, hogy Szarvason, dacára igen fejlett voltának, nagyon kevés a kulturális intézmény, pedig Szarvason, ahol a felekezeti iskolákban a legtöbb tantárgy tótnyelven adatik elő, óriási fontossággal bír nemzetnevelési és hazafias s zempontokból, bogy minél több állami kulturális intézmény létesittessók és tartassák fenn. Az állami elemi iskolai épület felépítése érdekében tehát sürgető felterjesztést indítványoz Török Gábor ismételten rámutat azokra a nehézségekre, amelyekkel a községeknek — az állam által reájuk hárított, s a múltban állami feladatot képezett — kötelességek teljesítésével megküzdeniük kell, az állam rendre áthárítja a községekre a különböző nehéz, sok áldozatot kívánó feladatok teljest lését, de nem jelöli meg azokat a forráso- k at, amelyekből ezeknek a kiadásai fedezhetők volnának, nemcsak, de sem külföldi kölcsön felvételét nem teszi lehetővé, sem pedig a községi pótadónak a megengedett 50 százalékon felüli felemelését nem engedélyezi. Végre is ez helyes, hogy a pótadót nem engedi felemelni, de akkor adja meg a lehetőségét annak, hogy a községek a reájuk h áritott kötelességek költségeit elő is tudják teremteni. — A békési polgári leányiskola épülete oly elhanyagolt állapotban van, hogy az tovább már nem tűrhető, annak a követelményeknek megfelelő átalakítása sürgős feladat, ámde ez a feladat oly óriási költséga magukat buzgó és egyházhü katolikusoknak mutató franciákkal, akik azonban nem lelki üdvükért, hanem földi előnyök elnyerése végett csatlakoztak az Egyházhoz, akik nem Krisztus szemével, hanem a XIV. Lajosok és Napóleonok szemével nézik az emberiséget. Most fog majd elválni, mennyi még az igazi, az egész emberiségre hasznos igazi keresztény hit és vallásosság Franciaországban és mennyi az elfogult soviniszta nacionalis- mus, melynek célja nem az egy akol és egy pásztor, hanem Austerlitz, Versailles és Trianon. gél jár, hogy azt a község nem bírja. Indítványozza, kéressék fel a kormány, hogy adjon a községnek jelentős államsegélyt ennek az iskolának újjáépítési költségeire. Ambrus Sándor Török Gábor felszólalásával kapcsolatban kéri, hogy a gyulai polgári fiúiskola végleges elhelyezése érdekében is intóztes8ék felterjesztés. A bizottság az indítványokat elfogadta s ilyen értelemben való felterjesztés megtételét határozta el. Haviár Gyula panasztárgyává tette, hogy az a vonat, amely délután 2 órakor indul Orosháza-feló Szarvasról 14 óra 13 perckor és érkezik Kisszénásra 15 óra 1 perckor, Kondoros-felé csak 15 óra 50 perckor megy tovább, tehát majdnem egy órai várakozással, mi lehet ennek az oka, e tekintetben kéri a békés Csanádi h é. vasút társaságot megkeresni. Ssentkereszti Tivadar kir. tanfelügyelő pedig azt kifogásolja, hogy a Békéscsabáról délben Orosházán át Szarvas-felé törekvő utas Orosházán nem kap közvetlen csatlakozást, mert a szarvasi vonat 10 perecel előbb indul, mint az orosházi vonat beérkezik. Mindkét felpanaszolt eset orvoslása érdekében az érdekelt vasút társaság megkeresése határoztatok el. Az előadmányok az előadók javaslatai értelmében tárgyaltattak és fogadtattak el, A plenáris ülés után az adóügyi albizottság és az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartottak még üléseket az alispán elnöklete mellett. Japánban óriási havazás volt. A városokban 2 méter, a mezők és földeken 4 méter magas a hó. A vonatközlekedés megszakadt. A hóban rekedt utasokat repülőgépek segítségével élelmezik. Eddig 113 ember esett áldozatul Képviselők Otthonát tervezik Budapesten, melyben az országgyűlés mindkét házának azon tagjai nyernének elhelyezést, kik Budapesten igényelnek rendes lakást. Az Otthon az Országháztér szélén, 22 milliárd költséggel épül, mely a bentlakó képviselők lakásbéréből térül meg. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1827. február 14.)
