Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-16 / 14. szám
2 Békés 1927. február 16 J>r. Kovalszky Róbert zeneművészeti estélye Gyulán A Gyulai Közművelődési Egyesület keretében nagyszabású zeneművészeti előadást tartott és ritka zenei műélvezetet nyújtott február 13 án este a Göndöcs-nópkorti csarnok díszes helyiségében. Dr. Kovalszky Ró - bért gyulai ügyvéd, a mi városunk szeretett szülöttje, a mi házi művészünk, aki ezen előadásával fényes zenei tehetségének, brilliáns zongoraművészeiének ismét újabb tanujelót adta. Eddig csodáltuk és megbámultuk tech nikai tudását, mely mindig versenyen felül állott, most pedig álmólkodva tapasztaltuk, hogy hivatott zeneelméleti és zenetörtóuelmi tudós ő egyúttal s ilyen előadásnak, amit itt produkált, nem Gyulán, hanem a budapesti zeneakadémia dísztermében van méltó helye és közönsége. Előadása elméleti és gyakorlati részből állott. A kezdetleges homofon zenének az ősember legalsó kulturfokán lehető megnyilat kozásától végig vezetett bennünket a középkor, uj és legújabb zenei korszakok összes zónáin. Zenefizikai és zenepsichikai fejtegetései meggyőztek arról, hogy ő a zene és dal- müvészetnek teljes szívből-lólekből örökre eljegyzett szerelmese. Az egyes zenei korszakokban megnyilvánuló felfogások, stilus, modor, témák jellemzése után mindig a zongora elé ült s bemutatta azokat gyakorlatilag is. Elképzelhetni ezek érdekességét. Kezdve a jellegzetes ó- és középkori zene-dalnál, majd folytatólag a keresztesháboruk szülte Trouba- dur költészet románcain át, túl a Gregoriánon, a Szent Ambrus-féle, csak 4—5 egymás melletti hangon mozgó, mégis művészi kiképzésű Te Deumig, vagy a szintén csak 4—5 egy más melletti hangban szerkesztett Prefáció remek dallamáig és Bach Sebestónyig. Az előadás második része már a laikus zenészeknek is egyre fokozódóbban kellemesebb csemege volt. Felvonultak a zeneművészet irányitó nagy meteorjai: Mozart, Beethoven, Schubert, majd Mendelssohn, Chopin, Schumann lettek megjelenítve, legjellegzetesebb szerzeményük bemutatásával. Sorra jöttek Berlioz, Wagner, Liszt, a norvég Grieg, és bezárták e fényes zenei Pantheont a leg modernebb mai müzene. a programmzene (szö- vegzeue, hangfestés) apostolai, Strauss Richárd és Debüssi. Dr. Kovalszky Róbert szinte átszelle- mülten interpretálta ezek között Mozartnak, Oriegnek és Lisztnek egy-egy müvét Csodaszépen sziporkáztak Mozartban a csipke- finom futamok, — Grieg bölcsődalában szinte hallottuk a bölcső rengését és kicsengett a mama altató dala, majd a gyermek felébredése és sírása, — Lisztben pedig kitárult az előadó művész egész zenei lelke. Meglátszott, — különben nem tudom jól vettem-e észre ? — hogy a zseniális zeneművészünknek ez a három a legszeretettebb kedvence. A közönség a 200 személyre készített széksorozatot csaknem teljesen elfoglalta. A zongora remekbe készült, méltó a nagy művész játékához. ÉLŐ HA bármikor kaphatók Motorán Méter halkereskedőnél, Gyula-Mária- falva (Sarka&i-ut VG. szám.) JVLecprendelések pénteken a halpiacon. ss Dr. Major Simon rigmusa. Megható és Jlelkes ünnepségben részesítette a magyar közönség Rákosi Jenőt, a magyar irók nesztorát 60 éves irói jubileuma alkalmából. A Nemzeti Színház múzeumában vasárnap délelőtt helyezték el az író óletnagy- ságu arcképét, a társadalom és irói világ előkelőségeinek részvételével Vasárnap este a Hungária fehér termében Rákosi Jenő tiszteletére lakoma volt, melyen Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Hegedűs Lóránt, Huszár Károly, Preszly Elemér, Beöthy László, dr Lukács György s a magyar közélet kiválóságai köszöntötték és ünnepelték a legöregebb, de legnépszerűbb magyar remekírót. Az ünnepi lakomának egyik érdekessége volt dr. Major Simon ügyvéd által előadott zenés felköszöntő, melyet hatalmas tapsvihar kísért. Dr. Major Simon Magyari cigányzenekara ólén, nagy hatás mellett a következő rigmust énekelte az ősz iró dicsőségére: Köszöntő. Irta: Dr. Major Simon. Bíbor, bársony, aranypalást, Nem vót ékességed, Mégis mint egy Mátyás királyt Eszményitűnk Téged . . . Igazlátónk, nagy Rákosink ! Köszöntlek dalolva, Millióknak koszorúját Nyújtom Néked dalomba’ . . Dicsőséged im’ betelve: Néked hódol szív és elme, Üdvözlégy Te, Krónikások fejedelme ! Hajdinába' vót regőse Urnák, lakomának------— Mé rt ne véna hegedőse \ Ilyen Uraságnak? Mért ne zengeném el dalban Mit szőttünk imába, Amikor ma Érted lángol Szivünk lelkünk világa?: „Ígéretföld: Nagymagyarhon Még éltedben feltámadjon . . . Téged, nagy Ur, Isten igy megjutalmazzon /“ A Rákosi jubileum alkalmával a Franklin Társulat kiadta az iró összes müveit 12 díszes kötetben, melynek elhelyezésére Gyulára érkezett Szekeres András dr., a Rákosi jubileumi bizottság titkára. Magyar—román közös tanácskozás a határmenti csempészet megakadályozására. Csonkamagyarország délkeleti, trianoni határán már kezdet óta sűrűn felmerültek a csempészés jelentéktelenebb esetei. Suttogtak petroleum, benzin, só, szesz, dohány, pénznemek stb. átcsempószósóről. Később élő állatok áthajtásáról hallottunk. De legnagyobb mértékben folyt a csempészés a vasúti átkelési pontokon és pedig megállapithatólag különösen román részről és mesterkedésekkel a román állam kárára. Most aztán, hogy a nagyarányú selyomcsempészet ügye köztudomásra jutott, ez lerántotta a leplet a román határvódő közegek tevékenységéről és manipulációiról. A román részről szenvedett nagy károk arra indították a román kormányt, hogy követsége utján fordult a magyar kormányhoz és felkérte a csempészet elleni közös tanácskozásra A magyar pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben hozzájárult ahhoz, hogy a kérdést Ottlaka—Kürtös határrészekre vonatkozó viszonylatokban a román közegek közbejöttével egy tanácskozáson rendezzék. Ezen értekezlet február 17-én lesz Békéscsabán, a városházán megtartva Magyar részről a pénzügyminiszter képviseletében Bognár Elek dr. miniszteri tanácsos, román részről Dimitrescu Constantin román vámügyi felügyelő vesznek részt a tnnácskozácon (5927. február 13.]) Manapság, amikor a felületességnek, az üres csillogásnak sok visszás szimptomájával találkozunk, jól esik néhány percre fölemelni lelkünket a tiszta magasságokba, ahol olyan nevek ragyognak, akiknek tulajdonosai a krisztusi emberszeretet, az önzetlen szociális munkálkodás erényével megszentelve a mindennapi küzdelmek, szenvedések fölé a jobb, a több ember eszményét igyekeznek beállítani. Ilyen kiváltságos, Isten különös kegyelme által kiválasztott és kitüntetett életpálya ünnepi mesgyéjét koszoruzta meg vasárnap a gyulai Szociális Misszió az elismerés és hála virágaival. Ennek a felejthetetlenül szép és bensőséges ünnepi aktusnak méltó tolmá- csolója volt báró Apor Vilmos dr. plébános, aki a lélek melegétől áthatott beszédében gyönyörűen jellemezte Farkas Edith főnökasszony jelentőségteljes, apostoli munkásságát. Végigvezette hallgatóit a krisztusi feladatokra elhivatott szociális vezérnek a magyar nőkérdés fokozatos megoldása utján és a mai magas szintre való emelés küzdelmes periódusain. Végül a jó Isten segítségét kérte, hogy ez a magasztos szervezet, melynek Csonkahazánk 77 helységében vannak lelkes pionírjai, Farkas Edith főnökasszony bölcs és szeretetteljes vezetése mellett minél több eredményt érjen el a lelkek megmentése, a szociális nyomorúság enyhítése terén Isten segítségével, Isten dicsőségére. A Katolikus Énekkar — Takácsij Béla gondos betanítása és művészi vezetése mellett — Volkmann: Estidalát adta elő a klasszikus műhöz méltó finomsággal. Kedves meglepetést szerzett Angyal Mária, aki Sz. Sólymos Bea: A rab magyar c. költeményét szavalta. Tudtuk, hogy Angyal Mária egyike a legügyesebb színpadi műkedvelőknek, de mostani előadásával, — amelyben szép és erőteljes orgonama, tiszta kiejtése és minden érzés változást remekül érzékeltető tehetsége segítette — meggyőzött bennünket, hogy a pódiumon is elsőrangú szavaló, akitől még e téren sokat várunk. A nemes célú, kedves és meleghangulatu előadást lelkes és megértő közönség hallgatta végig. Halálos szerencsétlenség a katonai örállomáson. Múlt hétfőn este a Budapest határában lévő lőporíoronynál haláiosvógü szerencsétlenség történt. A lőportoronynál kettős éjjeli őrszem teljesít mindennap szolgálatot. Geiger István és Czakó János álltak őrt. Beszélgetés közben Geiger levette válláról fegyverét, hogy valamit igazítson rajta. Eddig még kiderítetlen módon a fegyver elsült és Czakó János hangos jaj kiáltással összerogyott. Geiger odaugrott hozzá, felemelte, de kétségbeesve látta, hogy társa, akinek a golyó szivét járta át, meghalt. Mivel a szolgálati szabályzat szerint Geiger őrhelyét nem hagyhatta el, hangosan kiáltozott segítségért. A kiáltozásra az őrszoba parancsnoka jött ki, aki a legközelebbi rendőrőrszemért küldött. Az éjszaka során rendőri és katonai bizottság ment ki a lőportoronyhoz, hogy megállapítsa a halálos szerencsétlenség körülményeit.
