Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-02 / 10. szám
lilX. ftO, 4zám. Szerda ttyula, 1927. február 2 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P *0 f. Hirdetési díj eiore fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZfiAZTIÁSZATI HETILAP •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 8 fillér. j Felelős szerkesztő: BUBÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonNemzet és ország. Nemzetgyűlés helyett ország- gyűlés ült össze és ez a változás meg akarja velünk értetni, hogy ma már ország vagyunk, akik hét esztendőn át csak nemzet voltunk. Az ország csakugyan valami más és főképen több, mint a nemzet. Nemzet volt az a néhány százezer magyar, aki fölkerekedett valamelyik ázsiai vagy kelet-európai síkságon és elindult nyugatra jobb és békésebb hazát keresni. Nemzet volt az a szerte kalandozó, Európaszerte rettegett magyarság is, amelynek egy évszázadra volt szüksége, hogy végleg hazájának érezze a Kárpátok medencéjét. De ország lett az a magyar nemzedék, amely a XI. század hajnalán királyává koronázta a po- gánynak született Istvánt és amely engedelmes lélekkel rendezte be életét a nagy államalkotó király törvényei szerint. Nemzetté vált az a lefegyverezett tömeg, amely nyolc esztendővel ezelőtt ellenségek földjéről özönlött vissza a Duna-Tisza tájára és az is, amely itthon fejetlenül és tanácstalanul várta, mit mér reá a sors és az ellenség. Nemzetté vált, mert azt sem tudta, ki fog neki szabni törvényeket, lesz-e még hazája és hol lesznek határai. Véres ármány kérkedett fölöttünk és a végenyészet szélén állott nemzetünk. Mert a nemzet vagy országot tud alkotni vagy megszűnik nemzet is lenni. Rövid, de keserves nyolc esztendő telt el és ma itt vagyunk annál a szent és elszánt akarásnál, hogy ismét ország legyünk. Ha kisebb is, de mégis egész. — Jogszerű örököse annak az országnak, amely itt ezeréven át fennállott. Egyedüli törvényes utód, aki követelheti mindazt, ami az övé volt. A nemzet nem igényelhette azt, hogy hozzákapcsolódjanak azok, akik vele fajilag nem egységesek. Az ország követelheti, hogy ismét benne legyenek azok, akiket ezeréves országiás együvé kapcsolt. Csak egyet kívánhatnak még azok, akik et országunk testéhez tartozókként visszakövetelünk. Azt, hogy helyén legyen az ezeréves orA koldussá fosztott, rongyokká tépett Magyarország törvényhozó képviselete vigaszt és feledést látszott keresni abban a mesébe illő fényben és pompában, amellyel az országgyűlés megnyitásának ünnepségét megrendezte. A régi országgyűlések megnyitásai is hasonló pompával és fénnyel mentek végbe, csak a nagyközönség szeme elé tárult kevesebb azokból. A törvényhozók felvonultak fogataikon — ez külön pompa kifejtésére adott alkalmat — a királyi várba és csak annak termei látták mindazt a fényt és ragyogást, amit a magyarság és egy sok évszázados hatalmas udvartartás kifejteni tudott. Ma, hogy az államfő jött el a szuverén országgyűléshez, nyilvánosabbá lett a pompa, messzebbre fénylő a ragyogás. Sokan, úgy látszik, érezték a visszásságot, mely a nagy pompa és az ország nyomorúsága között tátong és arról beszéltek, hogy fekete kar- szallagot tesznek fel Trianonra emlékeztetőül. Mozgalmukat későn kezdték, elmaradt a gyász a karokról, de — nem kétséges — bizonyára ott ült a szivekben. * Az országgyűlés megnyitását az összes bevett felekezetek egy-egy templomában istentisztelet előzte meg. A budavári koronázó főtemplomban az ország bíboros főpapja, Csernoch esztergomi érsek mondotta a Yeni Sanctet és az ünnepi szentmisét. Az országgyűlés számos paptagja segédkezett az ország főpapjának. Az istentiszteletek után a törvényhozók a parlamentbe vonultak, hogy a gyönyörűen feldíszített kupolateremben fogadják az országgyűlést megnyitó Kormányzót. Korelnökeik vezetésével megjelentek a törvényhozók szinte kivétel nélkül, közöttük négy Habsburg-főherceg, Frigyes és József tábornagyok s fiaik, József Ferenc és Albert főhercegek. A két utóbbi magyar diszöltözékben jelent meg. Déli 12 órakor érkezett meg a kormányzó a parlamenthez, ahol az államfőt és a hadsereg fejét megillető tisztelet adás fogadta. A két ház korelnökeineb vezetése mellett a kormány összes tagjaitól kisérve vonult be a Kormányzó az összegyűlt képszágot egységessé összefűző legfőbb tényező: Szent István koronájával ékesített királyi fő. viselők és felsőházi tagok sorfala között a kupolaterembe, ahol a számára felállitot díszes emelvényen állott. Mikor a Kormányzó szembefordult a díszes gyülekezettel, felhangzott az ováció, taps és éljenzés, amely percekig tartott. Csak azután tudta elkezdeni a miniszterelnök által átnyújtott megnyitó beszéd felolvasását. A megnyitó beszédben örömét fejezte ki a kormányzó, hogy az ideiglenes jellegű nemzetgyűlések helyett ismét országgyűlés ülhetett össze; nagy elismeréssel szólott a nemzet, elsősorban az adófizetők áldozat- képességéről, a köztisztviselők páratlan kötelességérzetéről és a munkásság túlnyomó részének hazafiasságáról, Hangoztatta békés törekvéseinket és a jó viszony ápolásának szükségét összes szomszédainkkal; jelezte, hogy a fiumei kikötő megszerzése iránt tárgyalások indulnak Olaszországgal. A legközelebbi jövő feladatának jelentette ki a szociális törvényalkotást, a társadalmi béke végleges helyreállítását és a gazdasági tényezők fokozottabb gondozását. Végül Isten áldását kérte az országgyűlés munkájára. A kormányzó ezután élénk ovációk és az érkezóskori tiszteletadások között, a nemzeti Himnusz hangjai mellett eltávozott a parlamentből. A törvényhozók pedig — a képviselők azonnal, a felsőházi tagok pedig délután — ülésre gyűltek össze, amelyen átadták a megbízó, — illetve meghívóleveleiket. * # Hétfőn délelőtt tartotta a képviselőbáz harmadik ülését, melyen megválasztotta elnökét, Zsitvay Tibor, Kecskemét város képviselője személyében. London, január 31. Sanghaiból jelentik: Wang volt kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Kina kész tárgyalásokba bocsátkozni Angliával, feltéve, ha John Bull lábhoz teszi fegyverét és teljes egyenjogosultság alapján tárgyal Kínával. 1927. évi február hó Ipartestületi-bál a Göndöcskerti pavillonban Az országgyűlés megnyitása.
