Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-02 / 10. szám
2 Békés 1927. február 2. A gyulai iparosok ünnepe. Sál József ünneplése. A gyulai minden szakosztálybeli iparosok nagy tömege hétfőn délután egy ritka és különösen kedves ünnepélyre gyűlt egybe az ipartestület székházában, hogy nagyérdemű vezérét és elnökét, Sál József gyulai asztalos iparost és butorgyárost üdvözölje és átadja azon díszes ezüst oklevelet, mellyel őt az Országos Iparegyesület az ipar téren végzett értékes és nagysikerű munkásságáért kitüntette. Az összesereglett iparosok délután fél 6 órára zsúfolásig megtöltötték a testület helyiségeit. Sál Józsefet az asztalos szakmabeliek részéről Barát István üdvözölte, ki szép szavakkal fűzte egybe az ünnepeknek a bútor- szakiparban elért sikereit. Különösen megemlítette az uj tervezésekben megnyilatkozó finom stílusát, a munka szolidságát és precíz kivitelét. Végül jelezte kartársainak közös örö met s az ezüst oklevelet az Országos Magyar Iparegyesület nevében átadta az ünnepeknek. Utána Ftíredy Lajos, mint az Országos Iparegyesület titkára tolmácsolta a Központ vezetőségének és tisztikarának elismerését, köszönetét és jókivánatait. Sál Józsefet pél- dányszerü iparosnak jellemezte, aki eddigi munkálkodásával, ipari tudásával és jó tájékozottságával az Országos Egyesületnek nagy segítségére van. Viharos éljenzés és lelkesedés követte Püredi sikerük méltató beszédét. Majd Kohn Dávid, aki a gyulai iparosságnak a régi ön- képző és betegsególyező egylete megteremtésében Göndöcs Benedekkel és különösen az ünnepek boldog emlékű atyjának, szintén Sál Józsefnek közös munkájában osztozott, — mondott igazán meleg és közvetlen beszédet, melyet sokszor megszakított a nagy tetszés nyilvánulása. Kohn Dávidnak különben valóban nagy érdemei vannak a gyulai iparügyek előmozdítása terén s ő róla elmondhatjuk, hogy a gyulai iparosok ügyének mindenkor elsősorban küzdő katonája volt. Ennek végeztével az egyes iparosok külön-külön csoportokban küldöttségileg üdvözölték a kitüntetettet. Majd Sál József meg- hatottan mondott köszönetét iparostársainak és az Országos Egyesületnek. A gyűlés végeztével sikerült bankett volt az ipartestületben. Haiti leltározásért szelheti Haltai a belügyminiszter megállapitása szerint az alábbiakban közöljük. 200 pengő értéket meg nem haladó hagyaték leltározásáért dij nem szedhető. 200 pengőtől 400 pengő értékig 1 pengő 400 » 1000 2 1000 » 2000 » 3 2000 4000 » 4 » 4000 10000 » y> 6 » 10000 20000 } 8 20000 30000 y> 10 30000 40000 12 40000 pengő értéken felül minden további 2000 pengő vagy ennél kevesebb, de legalább 400 pengő érték után egy pengő szedhető úgy azonban, hogy a dijak összege 100 pengőnél több nem lehet.. Külterületen a leltározót fuvardij illeti. Ha az utazás az érdekeltek jármüvén, vagy költségén történik, leltározó fuvardijat nem számithat. A leltározó a megállapított díjért minden, a leltározással összefüggő munkát teljesíteni köteles (Tkvi kivonat beszerzés, becsüsök, szakértők meghívása stb.) A háztulajdonosok sérelme. Lapunk január 22. számában cikket közöltünk ezen címen : „Kik fizették meg a háborút?“ A cikk széles körben keltett érdeklődést, mert az emberek legnagyobb része csak most, a pengőpénz életbeléptekor kezdett magának számadást felállítani és csak most vette észre a háború szörnyű anyagi rombolását, amikor a mai vagyoni helyzetet a háború előtti állapottal egy- behasonlitotta. Bizony ez nagyon szomorú és elrémitő kép. Pedig mi nem is terjeszkedtünk ki az anyagi veszteség összes eseteire. Mi csak négy szempontból tettünk összehasonlítást Most azonban több oldalú kérésre foglalkozunk a múltkor szándékosan kihagyott ötödik helyzetkép megvilágításával is, melyet az országban elvétve — s igy Gyulán is — megalakult ártatlan szervezetek, mint „Háztulajdonosok Szövetsége“ méltán sérelmezhetnek magukra nézve. A sérelem kettős. Először az, hogy a lakások feletti szabad rendelkezési jog fel volt és van függesztve idestova már 10 év óta, — másodszor, hogy a lakbérek kormányrendelettel meg vannak kötve, vagyis rögzítve az 1917. évi november 1 én fizetett lakbérhez, melynek mai napi legmagasabb fokozata annak 55 százaléka tehát 1000 korona helyett 550 korona. De ez az 55 százalék is csak három hónap óta emelkedett ilyen magasra, azelőtt évekig csak 35—40 százalék volt engedélyezve. Ez a méltánytalan helyzet szintén a háború folyománya s tulajdonké pen nem más, mint a magánvagyonnak bizonyos fokú kommunizálása. El lehet tehát mondani, hogy a háztulajdonosok szintén megfizették és — jobban mondva — még ma is fizetik a háború terheit. A törvény a lakónak — mint gyengébb félnek — bizonyos pártolást, védelmet, mondhatnánk, kedvezést nyújtott, mellyel némely lakó talán vissza is élt s kínossá tette az egy fedél alatti együttélést. A szerencsétlen házigazdának éveken át kellett tűrnie ezt a szekatúrát, mert felmondani, a kellemetlen lakót kitenni nem lehetett. Továbbá a házigazda 1917-ben 1000 koro nát kapott bérlőjétől. Ez akkor is már csak a fele értéket érte. Később azonban a pénz fokozatos romlásával ez az 1917. évi 1000 korona alapbér annyira megsemmisült, hogy 1923. év végén már csak filléreket ért Hogy lehessen egy lakást ilyen filléres lakbérből fenntartani, javítani, hiányokat pótolni, esetleg házat fedetni, adókat, kéménysepréseket, tüzbiztositási, köztisztaság i költségeket fedezni stb ? Amikor mindezen költségek ára tízezerszeresen emelkedett. Az állam későn látta be ezt és későn sietett saját kezdeményezéséből a háztulajdonosok segítésére. Rendeletileg felemelte a lakbéreket. De mennyire ? Talán az 1917 évi alapbérre? Óh dehogy! A háztulajdonosok olyan szerencsésen jártak, hogy most 10 év után eljutottak oda, hogy megkapják már az 1917. évi bérnek a felét, illetve 1000 aranykorona helyett 550 aranykoronát. Ennél többet most sem követelhet a háziúr, hacsak a lakó urak magán belátás és méltányosságból felül nem fizetnek. Mert örömmel állapítjuk meg, hogy sokan vannak, akik felülfizetnek. De nem mindenki. Az állam és más hivatali felsőbbségek különösen tekintettel voltak a méltányosságra és felemelték tisztviselőik lakásbérét lényegesen felül azon, amit az 1917. évi alaplakbér 55 százaléka tenne. A háztulajdonosok szövetségének most az volna az óhajtása, hogy bár minden tisztviselő belátná a háztulajdonosok tiz évi veszteségét és most fizetnék a lakásbérlők azon lakbért, amennyi nézik ily címen hivatalos lakbér szerint jár így hamarosan lenne ismét sok esinos uj lakás, mint a háború előtt is volt és nagyot len • dűlne az építkezés is. Az ©ME a postai tarifák revízióját követeliA pengőtarifák életbeléptetése előtt a múlt esztendő márciusában megtartott ankéten a postavezérigazgatóság azt a bejelentést tette, hogy bár a márciusban kiadott pengőtarifában tarifaleszál- litást nem fognak életbeléptetni és kizárólag az átszámítás folytán szükséges módosításokat hajtják végre, közölheti, hogy 1927 január l ével a postai tarifáknál messzebbmenő reformokat és tarifacsökkentést fognak életbeléptetni Ezzel szemben a legutóbb életbeiéptetett pengőtarifáknál csökkenés helyett, kisebb mértékben ugyan, de újabb emelés történt. Az OMKE ezért elhatározta, hogy a postavezérigazgatósághoz felterjesztést intéz és kérni fogja a postai tarifák leszállítását. Az OMKE előterjesztése kiterjeszkedik a nyomtatványokra, ahol a tizgrammos súlyhatár felemelését kérjük 20 grammig, tekintettel arra, hogy ebbe a súlykategóriába esik a legtöbb reklámnyomtatvány és árjegyzék. Javaslatot tett az OMKE a telefondijszabás teljes revíziójára, a belépési dijak csökkentésére és a teljesen indokolatlan külön felszerelési dijak megszüntetésére. Ma már a postának nem kell sem anyaghiánnyal küzdenie, sem azzal a rohamosan jelentkező igényléssel, amely az inflációs esztendőkben mutatkozott és amelyeket a posta nem elégíthetett ki. A telefont kereskedelmi üzletként kell kezelni és nem szabad a hatósági tekintély leple alatt teljesen indokolatlan és jogtalan szolgáltatásokat követelni az előfizetőtől A csomagkézbesités terén vissza kelt állítani a békebeli viszonyokat, ugyancsak helyre kell állítani a békebeli levélkézbesitési rendet is, Budapesten békében naponta ötször kézbesítették a levélpostát, jelenleg háromszor. Az OMKE javaslata ezenkívül kiterjeszkedik a postai tarifa számos részletére és felkéri a postavezérigazgatóságot, hogy a postai tarifa reviziója, illetve leszállítása érdekében az érdekelteket ankétra hívja össze. A tüzrendészeti felügyelő évi jelentése. Démusz Lajos vármegyei tüzrendészeti felügyelő most terjesztette be jelentését a vármegyéhez, amely szerint az elmúlt évnegyedben a vármegye területén 48 esetben pusztított tűz, mely ingóságokban 523102000, épületekben 693 millió 650 ezer korona kárt okozott, melyekből biztosítás utján 930757000 korona térült meg. A múlt év folyamán összesen 118 esetben volt a megyében tűz, 159 károsult kára épületekben 1 milliárd 887 millió, ingóságokban 2 milliárd 316 millió 989 ezer korona volt, melyből biztosítás révén 340330000 korona kivételével minden kár megtérült. Február 3-án, szerdán táncos-est a „KÖRÖM” vendéglőben este 8 órától záróráig. 70 1-1 Rádió készülék teljes felszereléssel igen olcsón eladó. Cím a kiadóban. i-i
