Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-26 / 8. szám
OX évfolyam 8. számú Szerda «yula» 1937. január 36. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁMAD ALMI ÉS KfefiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, ki adóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobat János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. ! felelős szerkesztő: B0BAY FERENC I Megjelenik szerdán és szombaton. Vásár. Egy darab idótlenség, anakronizmus. Régmúlt idők felesleges romantikus emléke, melyhez ma már csak a megszokás ragaszkodik és amelyet a kegyelet nem enged összetörni. Volt értelme, amikor az ipar még csak a városokra szorítkozott, amikor a kereskedelem nem állott egyébből, mint házalásból. Amikor kis városaink és falvaink gazdasági kultúrája ott állott, ahol most például a tanyáké. De ma, amikor az iparnak minden termékét, amire csak szükségem lehet, sőt azontúl is, megkapom minden pillanatban a szomszéd boltban vagy a másik utcában, megkapom jobb kivitelben és megkapom szavatosság mellett, akkor igazán nincsen szükség arra, hogy hetedhét országról összecsődüljön vevő és eladó, időt és energiát pocsékoljon, amit sokkal gazdaságosabban lehetne felhasználni » Alig van ma már olyan iparág, amely vásárok nélkül nem tudna boldogulni és alig van olyan iparcikk, amelyet vásárokon kivül eladni vagy megvenni nem lehetne. Ma már csak a régi idők emléke és a hagyomány tartja fenn azt a hiedelmet, hogy egy bizonyos vidék ilyen vagy amolyan ipari termékei különbek, jobbak. Kétségtelenül megvolt a maga idejében ennek a hirnek is a maga kézenfekvő oka. Egy-egy városban valamelyik ipar gyakorlása felkapot- tabb lett, egy-egy hires mester a tanoncok, az utánzók tömegét vonzotta, apáról fiúra szállt ugyanazon mesterség gyakorlása, egész nemzedékek foglalkoztak ugyanazon iparral, a hajlam, a verseny fokozottsága kifejlesztette az illető ipar művelését és messze földön híresebbek lettek annak a helynek egy bizonyos ipari készítményei, mint más vidékeké. A debreceni csutorások, a miskolci csizmadiák, a fehérvári kékfestők, a gyulai hentesek, csizmadiák stb. mind ilyen módon váltak híresekké, áruik keresettebbekké. Természetesen az akkori közlekedési viszonyok mellett egyszerűbb volt az iparosnak mennie a vevőhöz, mint fordítva. Ez azonban már, mind a nmlté. Kellőleg képzett iparos ma már minden szakmában van a legtávolabbi lakóhelyekről is könnyen megköze- zelithető városainkban. Ezeket is helyesebb volna azonban a heti vásárokra elosztani, a nagyobb gazdasági centrumokban pedig negyedévenként nagyobb állat- vásárokat rendezni, amelyek egyúttal állatnemesitési célokat is szolgálnának. Ha az úgynevezett országos vásárok tartása tehát ma már idejét múlta gazdasági intézmény, az azután egyenesen megbotránkoztató, hogy ezeknek a vásároknak egyik, rendszerint a legnépesebb napja a legtöbb helyen intézményesen vasárnapra van téve. Tessék csak gondolPár nap óta Bukarest és majdnem az egész Románia fölött olyan irtózatos hóvihar dühöng, hogy Moldvát és Munteniát a szó szoros értelmében elvágta a kapcsolt területektől. Bukarest utcáin a közlekedést majdnem teljesen megakasztotta és a táviró- és telefonhuzalokat is hasznavehetetlenekké tette. A szélvihar és a napok óta állandóan szakadó hó elsősorban a vasúti közlekedésben okozott zavarokat. A tegnapra virradó éjjel elindított vonatok végleg elrekedtek a hótorlaszok között. A 401. számú gyorsvonat az utón valahol elakadt, hogy merre vesztegel, azt még nem sikerült megállapítani. A 301. számú expressz csak Ploestiig tudott eljutni, itt azonban kénytelen volt megállani. Napok telhetnek bele, mig sikerülni fog a pályát a hótorlaszoktól megtisztítani. A Fekete tengeren ugyancsak borzalmas vihar dühöng, a hajók nem mernek elindulni a kikötőkből. A vihar tegnap partra dobta a Sara nevű hajót. A sürü hóesés következtében egy rendni arra az iparosra, kiskereskedőre, aki rendszeresen látogatja a környékén tartatni szokott országos vásárokat. Alig van az esztendőben vasárnapja, amelyen ne pakkolna fel kora hajnalban, vagy nem egyszer már szombat este és amelyet ne töltene a vásártéren, a legtöbbször bizony épen- séggel nem épületes módon hajszolva mindennapi kenyerét. Egyik legfontosabb isteni parancsot tiporják igy lábbal a kereszténységnek nem nagy dicsőségére. Ebből bizony Isten áldása nem fakadhat. Ezen alaposan és gyökeresen segíteni kell. Az abszolút vasárnapi munkaszünet megvalósítása az első lépés ahhoz, hogy istenfélő, erkölcsös nemzedék nevelkedhessen fel. Aki ezt fontosnak tartja a nemzet és az emberiség jövője érdekében, az felemeli szavát a vasárnap megszent- ségtelenitése ellen. kivül súlyos vasúti szerencsétlenség is történt. Tegnap délelőtt a Kolozsvár felől jövő galaci gyors összeütközött egy tehervonattal. Mindkét mozdony teljesen összezuzódott, több vasúti kocsit összerombolt a karambol ereje, öt vasutas az életét vesztette, tiz embert pedig súlyos sérülésekkel húztak ki a romok alól. A borzalmas katasztrófa Alsólonka és G-yimes között történt. A tehervonat mozdony- vezetője és vonatvezetője, továbbá a gyorsvonat vezetője holtan maradt a szerencsétlenség helyén. Teljesen öntudatlan állapotban került ki a romok alól egy fékező, aki mialatt a kórházba szállították, kiszenvedett. Azonkívül még egy hullára akadtak, amelynek a feje leszakadt a törzsről s messze elsodródott a romok közt. Ennek a felismer- hetlenségig megcsonkított halottnak a személyazonosságát még nem tudták megállapítani. A megindult vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget a tehervonat ittas személyzete idézte fel. A falvakból a szerencsétlenség helyére gyűlt nép megdézsmálta az utasok podgyászait. /927. évi február hó 5-én Ipartestületi-bál a Göndöcskerti pavillonban lomboió hóviharok Romániában. A hóvihar elzárta Erdélyt Bukaresttől Borzalmas vasúti szerencsétlenség öt halottal. — Megbénult vasúti és távi ró forgalom.
