Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-26 / 8. szám
2 Békés 1927. január 26. A belügyminiszter a községekhez. Az erdélyi pénzpiac teljesen tájékozatlanul maradt a bukaresti árfolyamok felél és ez a körülmény paritáson felül körülbelül 10 százalékkal megdrágította a külföldi devizák és valuták árát. Levél a szerkesztőhöz. Vettük a következő sorokat: A „Békés“ tekintetes szerkesztőségének Gyulán. A Bókósmegyei Hírlap utóbbi 6 számában a gyulai állami polgári leányiskola igazgatójának a nevét jónak látta „politikai kérdések helyett“ illeszteni azon cikk élére, melyben az igazgatónő iskolai szolgálatának 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileum lefolyását ismerteti, mondván: hogy ez a név „semmivel sem kisebb értéket jelent". Abban teljesen megegyezhetünk a Bókósmegyei Hírlappal, hogy politikai kérdésekben a névórték is „fogalom“. Azt azonban nagyon is kétségbe kell vonnunk, hogy az iskolának — amit ez alkalommal kizárólagosan a név helyett állítunk szemünk elé — lenne valami, egészségesnek mondható köze a politikához, főként pedig eldöntetlen politikai kérdésekhez. Vegyük például csonka országunk ez- időszerint való legizgatóbb, legkényesebb természetű politikai kérdését: az úgynevezett királykórdóst. Ezt még politikusaink is igyekeztek — az ország nyugalma érdekében — kikapcsolni a politikai kérdések tömkelegéből. Az iskola azonban — tulbuzgóságból-e, vagy miből? — ennek éppen az ellenkezőjébe tévedt akkor, amidőn hallomásunk szerint egyik tanítási órán a királykérdósben olyan röp- pentyüzóst eresztett meg a katedráról, hogy a városban is hire kerekedett az igy nekilendült nemzetnevelésnek A Bókósmegyei Hírlap talán e miatti meghatározottságában hozta ünnepi vonatkozásba a nevet politikai kérdésekkel. Pedig nem jobban illenek-e ahhoz a névhez s igy az iskolához is politikai kérdőjelek helyett a társadalom- és nemzetnevelés felkiáltójelei ! Minthogy pedig a nemzetnevelés kimagasló szempontjainak az iskela minden munkását egyformán kötelező szolgálata külön személyi érdemnek nem minősülhet át a szolgálati évek előrehaladásával: az lett voln a talán stilszerübb a szép jubiláris alkalomhoz, ha a Bókósmegyei Hírlap politikai kérdések helyett csak társadalmi és nemzetnevelési pozitívumokkal ékesíti fel a nevet is, az iskolát is. Politikai kérdésekhez, különösen pedig a ki- rálykérdósnek a társadalom nyugalmát és békéjét zavaró problémájához nyúlni az iskola katedráján nem szabad. Kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy — amennyiben a fentiekkel egyet ért — a köz szolgálatában tegye közzé ezt a szerény szemlélődést. Figyelő, A miniszterelnök programmja* Gróf Bethlen István miniszterelnök az egységespárt első értekezletén nagyszabású beszédet mondott, melyben az uj országgyűlés irányelveit fejtette ki. Nyilatkozott a királykérdésről és a magyar tengeri kikötőről is. A nagy arányú szózatnak egyik kiemelkedő pontja volt, amelyben felszólította a nemzetet, hogy felekezeti és osztálykülönbség nélkül szolgálja mindenki a hazát. Nem urai legyünk — úgymond — a nemzetnek, hanem önzetlen, tisztakezü szolgái. Több ízben megújították már a vármegyék és a községek azon kérésüket, hogy a belügyminiszter változtassa át azon rendeletét, mely szerint a községeknek csak 50 százalék erejéig lehet a lakosságra községi (városi) pótadót kivetni. Ily értelembm mír vármegyénk is felirattal élt a belügyminiszterhez. A belügyminiszter áttette a kérdést véleményezés végett a pénzügyminiszterhez, akinek véleménye alapján a dolog érdemében a következőket közli a belügyi kormányzat : 1. A községi pótadónak 50 százalékról magasabbra felemelését nem engedélyezheti, hanem ajánlja a községeknek a gondos takarékosságot, mely mellett a községek mostani nyomasztó gazdasági helyzetüket rendbehozhatják s háztartási zavaraikat orvosolhatják. A községek zavarait — a pénzügyminiszter szerint — nem a pótadó alacsony volta okozza, hanem az idézte elő, hogy a községeknek a vármegyei hozzájárulást negyedévi részletekben előre kellett befizetniük, mielőtt azt az adózóktól beszedték volua, holott csak annyinak befizetése méltányos, amennyit időlegesen beszedtek. 2. Azon kérés, hogy a községek pótadóját vonják ki az együttes kezelésből, szintén nem teljesíthető, mert ez a rendszer a legcélszerűbb és általában sikeresen bevált. Községek külföldi kölcsönt nem kapnak. A. m. kir, pénzügyminiszter a községek külföldi kölcsöne kérdésében Bókósvármegye alispánjának ilyen irányú felterjesztésére a következő értesítést küldötte: „A községi hitelkórdósnek külföldi kölcsönnel való megoldását hitelpolitikai okokból egyelőre elhalasztottam. Az ország talpraállitása céljából eddig felvett külföldi kölcsönök ugyanis az ország hitelerejót erősen igénybe vették, úgy, hogy további közhitelek igénybevételével célszerűbbnek tartom egyelőre várni, mig a gazdasági élet annyira megerősödik, hogy a külföldön való további eladósodástól az ország oly nehezen megteremtett pénzügyi egyensúlyát félteni már nem kell. Óvatosságra int az is, hogy a külföldi kölcsönök külföldre fizetendő kamatai és törlesztési terhei az ország fizetési mérlegét kedvezőtlen irányban befolyásolhatják. Célszerű volna, ha a községek halaszthatatlan beruházási szükségleteik fedezetéről belföldi kölcsön felvétele utján gondoskodnának“. A pénzügyminiszternek óvatosságra intő leiratát csak helyesléssel vehetik a községek tudomásul. Az eddig engedélyezett külföldi kölcsönök igen drágák, feltételeik igen súlyosak s azok visszafizetésével csak a külföldet hizlaljuk. Mert azok Csonkamagyarország adózó népének verejtékes filléreit és pengőit szállítják a külföldi tőkések terített asztalára. Először is az adósságot felvevő községek minden kötelezvónyileg felvett 100 pengő helyett csak 89 pengőt kapnak leolvasva kézhez s mégis 100 at kell helyette visszafizetniük. Másodszor pedig a magas kamatot is úgy kell visszafizetniök, mintha tényleg 100-at vettek volna fel. Tehát tőkében is, kamatban is lényegesen károsodnak. 3. Hogy a nagyobb adózóknak a miniszter ne adjon adófizetési halasztást, mert ezzel felborítja a községek pénzügyi helyzetét is, — a miniszter megígérte, hogy az állami adó befizetésére csak úgy ad a jövőben halasztást, ha a kérelmező adója a község adójának 10 százalékát eléri, s ehhez a község véleményét is előlegesen meghallgatja. 4. Hogy a községi pótadók behajtásának ellenőrzését ne a pénzügyi, hanem a közigazgatási hatóságok eszközöljék, ezt a kérést szintén elutasította a miniszter, sőt kijelenti, hogy az eddigi módszeren nem változtat, sőt még erőteljesebben kívánja végeztetni és csakis a pénzügyi hatóságok igénybevételével. 5. A községek által kért kamatmentes előlegeket megfelelő hitel hiányában nem bocsáthatja rendelkezésre. 6. A kereseti és jövedelemadóból befolyó és a városokat (községeket) illető részesedés a jövőben együttesen kezelendő és az országszerte igy. befolyó összegeket osztják majd széjjel az egyes városok és községek között azok háztartási költségeinek fedezésére. Amint ezekből látható, a pénzügyminiszter az adókezelés centralizálásából nemcsak nem enged, hanem azt még inkább közp on- tositani törekszik, Ha pedig belföldi kölcsönt vesznek fel, ‘először is száz pengő kötelezvényi összegre kapnak leolvasva 100 pengőt s így a kamat — ha magasabb is valamivel, — ez csak látszólagosan drágább, mint a külföldi kamat s ami a legfőbb: a belföldi magyar verejték gyöngye, a pénz a haza határain belül marad. A magyar vasutasok kőszegi árvaházának gyulai miivészestje. A magyar államvasutak kőszegi árvaházának árvái javára vasárnap este a Göndöes- népkerti pavillonban rendezett hangverseny erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt sikeresnek mondható. Közönség nagy számban jelent meg, túlnyomó részben a középosztály és a vasutasok köréből. Az estélyt Meller Lajos, a kőszegi árvaház igazgatójának az árvaház keletkezését tárgyaló beszéde vezette be, aki meleg lelkesültséggel és nagy ügyszeretettel tárgyalta a valóban humánus ala pitás részleteit és az elért eredményeket, melyeknek fokozása a propaganda főcélja. A szereplő művészek közül nehéz kiválasztani a legkimagaslóbbat, mert minden reszort képviselője valóban művészit nyújtotta. Csak az általános tetszést jelezzük, mely Mihó Ida operaénekesnő számainál tört elő a legnagyobb lelkesedés és elragadtatásban. Elsőrangú volt Schwenk Márta hegedüjátóka, valamint Garay Erzsébet zongorajátéka is. Kovács Andor igen ötletes és finom Ízléssel biró társalgó művésznek bizonyult, aki aktuális tréfáival nagy derültséget keltett. A művészi körút igten helyes és életrevaló gondolat s minden pártolást megérdemelnek derék vasutasaink. Dobay-utca 2. szám alatt 922 17—* egy négyszohás lakás j teljes komforttal kiadó.
