Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-08-27 / 69. szám
L1X. évfolyam 69« szám Szombat Ctyula, 19137. augusztus 317. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadók ivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg) es szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FEREYC Megjelenik szerdán és szombaton A lord levele. A fővárosi lapok ma közük lord Rot- hemerenek, a Trianonban igazságtalanul megalázott magyarság e fáradhatatlan nemes védőjének Lukács Györgyhöz, városunk kiváló képviselőjéhez intézett levelét. A levél igy hangzik : — Kegyelmes Uram! Kérem, fogadja leveléért ieghálásabb köszönetemet. Igen mély benyomást tett én rám annak megállapítása, hogy nemcsak a magyar nemzet összes osztályai körében milyen összetartás és nagy lelkesedés uralkodik a nemzeti egység helyreállításának érdekében, hanem az utódállamokban is, valamint az egész világon. Meg vagyok arról győződve, hogy ezen összetartás és lelkesedés feltétlenül eredményre fog vezetni a törvényes eszközök igénybevételével és igen nagy megelégedésemre szolgált, hogy bizonyos fokig sikerült nekem a Magyar- országgal szemben való igazságra való hivatkozással a világ lelkiismeretét felrázni, melynek elérésével meggyőződésem szerint Európától egy jövő háború veszedelme távoltartható lesz. Vagyok Excellenciád- nak alázatos szolgája: Rothennere. Lukács György most Párisban van. Ott az interparlamentáris konferencián, ahol a világ minden tájáról összegyűlnek most a politikusok. A maga nagy szónoki képességének erejével a történelem itélőszéke előtt mindig helyt álló érvek és a tárgyibizonyi- tékok egész tömegével mutat majd arra, a világ sorsát intézők előtt, hogy minden szó, amit az angol lord a magyarság érdekében leirt, igaz. A lord hires levele és azok a cikkei is, amelyek azóta jelentek meg, hogy az első levél felrázta a világ alvó lelkiismeretét, a kiváló magyar államférfiaknak maroknyi csapata, köztük Lukács Györggyel, akik a világot járják és a nyugat különböző nyelvein hirdetik a mi igazságunkat — sokat, nagyon sokat jelentenek. Azok a cikkek, amelyek egymásután jelennek meg a világ- minden nyelvű hírlapjaiban, államférfiak megnyilatkozásai, ellenfeleink ideges kapkodása és gyermekes védekezései mind amellett szólnak, hogy „az igazság útban van.“ Kérdés azonban az, vájjon elegendő-e ez? Vájjon elég-e az, ha a nemzet zöme egyszerűen tudomásul veszi az újságokból, hogy egy különös nevű angol lord küzd a hazugság sárkányával és néhány lelkes, nagy tehetségű magyar ur segiti őt ebben a harcban ? Nem szükséges-e, hogy a nemzet, a nemzetet alkotó tömegek tudják és belássák, hogy sorsdöntő pillanatok előtt állunk ? Be kell látnunk. hogy nem a véletlen, nem egy pillanat röpke szeszélye vitte rá az angol lordot arra, hogy mellénk álljon, hanem a történelmi szükségszerűség. A nyugati civilizáció, a melynek élén ott állnak mostani barátaink, Anglia és Olaszország, ma ismét veszélyben van. Századokon át védte Magyarország testével a nyugat kultúráját Ázsia tatárjai és a török ellen és most .ezt a kultúrát, a világháború csapásai után most ismét lassan erőre kapó Európa békéjét a szovjet-barbárság, a szláv nyugtalan imperialisztikus törekvések fenyegetik. Akár békés utón, akár fegyverekkel dől majd el ez a nagy probléma. amelytől Európa igazi újjászületése függ, a magyarság nélkül ezt megoldani nem lehet. A magyarság sziklaszilárd megbízhatóságára, amelyre Európa békéjének várát rá lehet építeni, hűségére és ragaszkodására a nyugati kultúra iránt, szüksége van az elő- haladását féltő Európának, sőt ma, amikor a gazdasági érdekek az egész világon oly szorosan kapcsolódnak egymásba, az egész világnak. Hogy ez a magyarság eleget is tudjon tenni a reá váró feladatnak és ismét őre legyen a Nyugatnak, ehhez elsősorban az kell, hogy a vele elkövetett gonosz igazságtalan- s ágot jóvátegyék és visszanyerje a régi nagyságát. Ennek a tudatára ébredt Anglia és ennek adott az egész világon át hallható hangot lord Rothermere. Hogy ennek a hangnak meg legyen a hatása és eredményhez vezethessen, ahhoz nekünk is hozzá kell járulnunk — nem elég csak róla olvasnunk. A nemzet minden egyes tagját hassa át az egység tudata. Minden kicsinyes vallási vagy politikai civódásnak el kell némulni az előtt a nagy cél előtt, amelyet egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Dolgozni és ismét dolgozni, hogy erőt gyüjtsiink a nagy küzdelemhez. Minden erővel fejleszteni kell a magyar mezőgazdaságot, amely alapja az ország anyagi boldogulásának és olyan iparágak felesleges gyámolitása helyett, amelyek nem nőnek ki ebből a talajból és amelyekben megpróbáltatásunk mostani óráiban úgy sem vagyunk versenyképesek a külfölddel, azt az ipart kell pártolni, amelynek gyökere van a magyar földben. Ezen a téren is tehát az erőket, az anyagi lehetőségeket ne forgácsoljuk szét, de egyesítsük. Azt se felejtsük el, egy pillanatra sem, hogy a magyarság igazai vezetője, a jobb jövőért való küzdelemben, a magyar közép- osztály. A magyar nyelv árva, ha átlépjük határainkat nyugat felé, nem értik meg szavunkat. Ma pedig a szónak, az írásnak nagy ereje van és ha régebben is igaza volt V- Károly császárnak, hogy minden ember any- nyit ér, ahány nyelvet beszél, ez reánk magyarokra ma sokszorosan igaz. De ez a magyar középosztály, amely a múltban is megtette kötelességét, ma ezer gondtól vérzik. Sohasem volt akkora szüksége az országnak a középosztály lelki erejére : műveltségére és fizikai erejére: kitartására, mint ma. amikor anyagi gondok, nélkülözések gyengitik. Nyelveket tanulni, művelődni, ügyességet, kitartást fokozó sportokat gyakorolni tele gondokkal a mindennapi megélhetésért nem lehet. El kell némulnia minden úgynevezett, kicsinyes osztályirigységnek, ha van még ilyen, és talpraállítva és támogatva a vezető magyar középosztályt, bátran szemébe nézhetünk azoknak az időknek, amelyek nem hozhatnak mást, mint a mi igazságunkat. Gg. Trianon felé. Irta : Jlalnska György, a Külügyi Szeminárium tagja [(Ötödik közlemény) A nemzetek szövetkezésének alapgondolata nem uj, csupán a jogi köntös, amibefi megjelenik, ez változik időnkint. Nagy világpolitikai akciók, gazdasági és kereskedelmi érdekek összejátszása vagy —• mint a jelen alkalommal — a közös zsákmány őrizete azok a tényezők, a melyek szövetségekbe tömörítik az államokat — Az összetartó kapocs feltétlen valami anyagi vagy nagyhatalmi szempont, éppen ezért ritkán lesznek állandó és egyetemes jellegűvé, hanem sokszor bizonyos érdekeltségek önös eszközeivé alacsonyodnak. Joggal nevezhetnék tehát az államok ilyetén társulását politikai részvénytársaságnak, a részvénytársaság teljes üzleti jellegével, melyek ha jók, céljaik elérése után feleslegesekké válnak, ha ellenben rosszul szervezettek, tehetetlenségük folylán, csakhamar maguktól megbuknak. Az entente által kreálj Nemzetek Szövetsége eddigi működése az utóbbi sorsáia enged következtetni. A történelem számos ilyen alakulatról számol be, a múlt században a szent szövetség játszotta ezt a szerepet, amelyet most a népszövetség betölt. Azon körülmény, hogy a szent szövetség abszolút monarchísztikus jellegű volt és fegyver hatalmával tartotta fent magát, ezen a lényegen keveset változtatott, hisz maga az uralkodó korszellem jelölte meg ezt a legmegfelelőbb formát. Ma amikor a parlamentáris kormányformák bukását még nem lehet teljes biz • tonsággal hirdetni, természetes, hogy nemzetközi viszonylatokban is hasonló jellegű alakulatok létesülnek. Mig a szent szövetség negyedszázados fennállása alatt nagyhatalmi és hadi erejével szerzett tekintélyt magának, add g ma a Nemzetek úgyszintén betegápolás! cikkek legolcsóbb beszerzési forrása a Hattyú Illatszertár.
